Egyre görcsösebbek

A szakember azért is volt különösen elkeseredve a gyengébb eredmények miatt, mert a szezon előtt úgy gondolta, sohasem volt még ennyire jó összetételű együttese, amelyben megfelelő arányban vannak a csapatba kerülésért küzdő fiatalok, a válogatottért hajtó vagy ahhoz közeli pólósok és sokszoros válogatott játékosok. A válogatottságért hajt, ám már a rutinosak közé tartozik a 2003-ban világbajnok Varga II Zsolt, aki semmiképpen sem temetné a csapatot, és próbál előretekinteni.

„A Szeged ellen, úgy érzem, helytálltunk, amikor feljött az ellenfél, akkor is volt tartása a csapatnak – kezdett pozitív példával Varga II. – A Honvéd ellen magabiztosan kezdtünk, megvolt az akarat, ám a Dominónak sikerült feljönnie, és meglépnie. Öt háromnál még nem volt akkora előnye az ellenfélnek, de mentálisan nem tudtuk a hátrányt ellensúlyozni, nem voltunk képesek úgy játszani, ahogyan kezdtük a meccset. Kizökkentünk a ritmusból, nem sikerült újra magabiztos játékot nyújtani. A rossz periódusokban gyakran túlpörgünk, néha hasznosabb lenne kisebb tempóra váltani, kicsit jobban koncentrálni, és ha kell, inkább kevesebbet vállalni, de biztosabban játszani. A csapategységgel minden rendben van, jó a hangulat, és a vereségek alkalmával nincsenek veszekedések, egymásra mutogatások. Nincs még világvége, sok van hátra a bajnokságból, és ez a csapat legalább olyan jó, mint a tavalyi, ha megvan az elszántság, az elhatározás, ahogyan Gyuri mondja, a szent őrület, a rájátszásra összeállhat a gárda.”

A csapat háromszoros olimpiai bajnok kapusa, Szécsi Zoltán is azt hangsúlyozta, hogy apró lépésekkel kell kikecmeregniük a gödörből.

„Ez az év nem igazán úgy alakul, ahogy szerettük volna, de akadtak biztató momentumok, bár a jó formával adós a csapat – mondta önkritikusan a kapus. – Elsősorban magunknak kell bizonyítanunk, azon túl pedig a városnak és a támogatóknak. Egyre görcsösebben akarunk, miközben el kellene fogadnunk a fokozatosság elvét. Amikor jön egy-egy hiba, visszazuhanunk a béka feneke alá, de látni kell azt is, amikor néha legalább tíz centivel efölött vagyunk. Bízni kell magunkban és egymásban.”

Hegedüs Gábor is egyetértett a vezetőedzővel abban, hogy jó összetételű a mostani Eger, s a szezon előtt abban bízott, méltó ellenfelei lesznek a Vasasnak. Ehhez képest most szomorúan kénytelen magyarázni a gyengélkedés okait.

„Ezzel a játékkal biztosan nem tudunk bajnokságot nyerni – kezdte a válogatottban az idén bemutatkozó Hegedüs. – Pedig van bennünk annyi, hogy ez sikerüljön, vannak tartalékok, de nem tudom, mi az, ami hiányzik. Talán a sikerélmény, amely hosszabb távra kitartana. A kupagyőzelem után egyből kikaptunk a Fraditól, a Partizan ellen megnyert meccsből lett döntetlen. Gyerekes hibákat követünk el, amelyek ilyen szinten nem engedhetők meg. Főleg a védekezésben jönnek elő a rontások, és ezek miatt összeroppan a csapat, nincs meg a tartásunk. Nagyon szomorú vagyok, a Vasas-meccs sem úgy sikerült, ahogyan szerettük volna, a Honvéd ellen pedig jóval a valós tudásunk alatt teljesítettünk.”