Világcsúcsközelben

ARDAY ATTILAARDAY ATTILA
Vágólapra másolva!
2009.03.01. 23:14
Címkék
„Egy ősöreg várban, a legbüszkébb torony legtetején van egy apró szoba, ahová soha ember még be nem tette a lábát… Ebben a szobácskában őrzik a költészetet, az álmokat, a reményeket és illúziókat, mindazokat a gyönyörű és haszontalan

Egy hónap múlva elindul a Himalája felé a Magyarok a világ nyolcezresein csapata, hogy „gyönyörű és haszontalannak” látszó tetteket vigyen végbe a világ tetején. A csapatot vezető Kollár Lajos és az expedíciós láncolatot létrehozó társai, Erőss Zsolt és Mécs László a fenti, Dino Buzzatitól származó idézetet választották küldetésük egyik mottójának, ennél azonban hétköznapibb célok is vezérlik őket.

Amikor Erőss Zsoltot, a Mount Everest első magyar megmászóját megkérdezték, hogy mi viszi a hegyekre, így válaszolt: „A létfenntartáson túl kell hogy legyenek tevékenységei az embernek. Ez lehet művészet, sport, hobbi, amelyben megtaláljuk életünk magasabb rendű értelmét.”

Létrehozták a Nők nyolcezer méter felett programot is, melynek keretében négy magyar – Ugyan Anita, Csollány Katalin, Nedeczky Júlia és Sterczer Hilda – túljutott a 8000-es határon, s rendszeres csúcsmászói az expedícióknak.

Felettébb különös, a hétköznapitól messze eltérő a halál árnyékában járni és egészséges életmódról beszélni. Amikor Kollár Lajost arról kérdeztük, miért éppen a Manaslura esett a választás, így válaszolt: „Az első számú cél a Mount Everest északi falának oxigénpalack nélküli megmászása lett volna, éppúgy, mint tavaly. Akkor azonban Kína az olimpia miatt lezárta határait, és sürgősen át kellett szerveznünk az expedíciót. Így került sor a 2009-re tervbe vett Makalura, a melynek mászási sikere ismert. Kína a napokban hasonló lépésre szánta el magát: Tibet megszállásának márciusban esedékes ötvenedik évfordulóján fél a zavargásoktól, és ismét elzárja Tibetet a külföldiek elől. Nincs mit tenni, a 2010-es program következik, az pedig a Manaslu. A K2-vel kétszer próbálkoztunk, Erőss Zsolt 8300 méterig jutott az Abruzzi gerincen. Jól megfontolt döntés eredménye, hogy élve visszakerült. A Karakorumban is tapasztalt rendkívül szélsőséges időjárás a nyolcezer méter feletti régióban nagyon csökkenti a csúcsmászás esélyeit. A K2 esetében a legnagyobb technikai nehéz­ségek ebben a magasságban adódnak. Ha nincs legalább három-négy napig jó idő – szaknyelven: időjárási ablak –, szinte reménytelen a vállalkozás. Emlékezhetünk a tavalyi tizenegy áldozatra.”

Magyar állampolgár 2002-ben ért fel először a világ tetejére. Erőss Zsolt azóta is a legsikeresebb és legismertebb hazai hegymászó, tagja a most induló csapatnak is. Az expedíció gerince főleg azokból áll, akik tavaly a Makalu sikeres megmászásában is kulcsszerepet játszottak; csapatmunka eredménye, hogy Erőss Zsolt a csúcsra jutott, és sikeresen visszatért. Az expedíciónak vannak egészen távoli, mégis kiemelten fontos szereplői is. Kollár Lajos nem győzi hangsúlyozni a meteorológus Pártai Lúcia szerepét, aki „kizárólag az adott hegycsúcsra vonatkozó pontos és megbízható információkat tud adni, hihetetlenül jól dolgozik.”

Erőss Zsolt tavaly délután fél ötkor érte el a 8462 méter magas Makalu csúcsát, olyan későn, hogy utána lehetetlennek látszó feladat élve visszatérni. Hogy mégis felment és épen visszajött, a pontos időjárás-jelentésnek köszönhető, a szakember kiváló időt jósolt, bár nagyon hideget. A hegy és a fagy azért megkövetelte a maga árát: Erőssnek sietnie kellett visszafelé, nem tudott arra figyelni, hogy minden lábujját megmasszírozza a kezével (ez sok energiát kíván, hiszen le kell vennie a cipőjét).

„Iszonyatosan leharcolta magát Mécs Lászlóval és a három méter híján feljutó Sterczer Hildával együtt – mondja Kollár Lajos. – Fázik, fázik a láb, aztán egy idő után már nem. Két lábujját részben csonkolni kellett, a műtétet doktor Szabó Levente barátunk végezte el Miskolcon.”

„A Manaslu két impozáns piramis és két égbe meredő tű” – mutatja be Kollár Lajos. A mászótaktika a klasszikus táborláncos módszer, melynek során az akklimatizáció miatt minden újabb táborból, alvás után, vissza kell térni az alaptáborba. Ismert az alpesi módszer is: a mászó az alaptáborból közvetlenül felmegy a hegyre, ennek azonban elengedhetetlen feltétele a korábbi akklimatizáció. Ha a Manaslu megmászása „jókedvűen végződik, és ha marad idő májusban a szűk időjárási ablakban”, a 8091 méter magas Annapurna következhet, alpesi módszerrel. A hegyet első megmászói a világ legveszélyesebben lavinás nyolcezresei közé sorolják.

„Lehet, hogy ez a terv álom marad, mert a költségek előteremtésére nem sok esélyt látunk – folytatja Kollár Lajos. – A tervezett csapat tagjai az elmúlt évek expedícióit is erősítették. A mostani összeállítás nehézsége az újbóli hegyváltás és az egyre súlyosbodó anyagi gondok. Sajnos támogatóink is nagyon megérzik a válságot. Az expedíció léte is erősen veszélybe került. De bizakodunk, ez a szakmához hozzátartozik.”

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik