Loki-öröm: végre futball!

Egységes, fegyelmezett, taktikus csapatjátékkal a magyar mezőnyben akár az utolsó helyezett is legyőzheti az éllovast, ugyanakkor az is igaz: kimagasló egyéni teljesítmények nélkül ritkán születnek győzelmek. Meglehet, péntek este kilenc óra tájékán arról beszélünk majd, hogy az együttesek milyen jól megszervezték a védekezésüket, mint ahogy annak is van realitása, hogy valamelyik labdarúgó villanása teszi majd emlékezetessé a párharcot. A hazai szimpatizánsok a télen szerződtetett André Alves kreativitásában éppúgy bízhatnak, mint Sitku Illés töretlen küzdőszellemében, míg a vendégek részéről leginkább Rudolf Gergely és Oláh Lóránt gólérzékenysége dönthet.

„A bajnokság első helyezettje érkezik hozzánk, aligha kell bizonygatnom, hogy nehéz kilencven perc vár ránk – latolgatta az esélyeket Sitku Illés. – Sajnos az ősz nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, ettől függetlenül az első négy hely valamelyike elérhető. Nem tulajdonítok jelentőséget annak, hogy korábbi klubom az ellenfél, az esetleges fokozott motiváció az erős riválisnak szól. Azt azért nem tagadom, ha jó csapat ellen sikerül a hálóba találni, növeli az önbizalmat. Nem tudom, az idei első tétmeccsén mennyire lesz gördülékeny a Loki futballja, de az biztos, hogy több játékosára megkülönböztetetten kell majd figyelnünk. Ott van például Oláh Lóránt, aki az ősszel bizonyította: jó vétel volt. Nemcsak gólerős, de bármikor képes váratlan technikai megoldásra, ráadásul sportszerű labdarúgó. Jó ideje tíz gól felett szerez a bajnokságban, vele szemben egyetlen kihagyás is végzetes lehet. Mindig ki kell segítenünk egymást, és akkor számunkra kedvező eredménnyel zárulhat a rangadó.”

A két csapat őszi párviadala 1–0-s DVSC-győzelmet hozott, a gólt a nyáron Kaposvárról szerződtetett Oláh Lóránt szerezte. Amikor a támadótól azt kérdeztük, mit szól ahhoz, hogy pénteken újra bajnoki pontokért futballozhat, azt felelte: „Végre!”

„A csapaton belül talán engem viselt meg a legjobban, hogy sorra elmaradtak a meccseink – indokolta válaszát a csütörtöki edzést követően Oláh Lóránt. – A tétlenségnél nincs rosszabb, azonban hiába gondoltuk már két hete, hogy véget ért a felkészülés, sorra csúsztak a mérkőzéseink. Remélem, a pályán semmi sem látszik majd abból, hogy a Fehérvár velünk ellentétben már a bajnokságban és a Ligakupában is bemutatkozhatott: ha ugyanis képesek vagyunk úgy futballozni, ahogy elvárható tőlünk, a magyar mezőnyben bárki ellen reális esélyünk van a győzelemre. Hazai környezetben éppúgy, mint vendégségben… Immár három és fél hónap telt el a legutóbbi bajnoki mérkőzésünk óta, csalódott lennék, ha a kétségkívül jó erőkből álló Fehérvár otthonában nem tudnánk megszerezni a három pontot.”

Nem vitás, a Debrecen nyerési esélyei nőhetnek, ha az ősszel kilenc, illetve nyolc találatig jutó Rudolf Gergely, Oláh Lóránt csatárkettős pénteken is otthonosan mozog az ellenfél kapuja előtt, de sok múlhat azon is, hogy a hazai gárda gólfelelősét, Sitku Illést miként sikerül majd a Loki védőinek kivenniük a játékból.

„Sitku Illést nem nagyon ismerem, ellenfélként meglehetősen nagy távolság van közöttünk a pályán, azonban mindenki tudja róla, hogy harcossága, küzdeni tudása átlag fölötti – méltatta riválisát a debreceni támadó. – Figyelnünk kell rá, hiszen a semmiből is képes helyzetet kiverekedni magának, ráadásul egykori kaposvári csapattársam, André Alves személyében olyan játékos került mellé, aki rengeteg terhet levesz a válláról. Kettejük semlegesítése nem ígérkezik könnyűnek, de hiszem, nagy küzdelemben megoldjuk a ránk váró feladatot.”