Szinte naponta kerülnek az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) vezetői elé újabb és újabb bundagyanús meccsek s a csalással megvádolt bírók ügyei. A hónapokkal vagy évekkel ezelőtti esetek (rágalmak, gyanúsítások) akkor is sokat ártanak a sportágnak, ha kiderül, nem lehet valamennyit bizonyítani.
A lavinát a Kiel–Flensburg férfi BL-döntőben (2007) történt (vagy nem történt) bíróvesztegetés híre indította el. Ezzel a lengyel Baum, Goral-czyk kettőst gyanúsították – az EHF szerint bizonyítékok nélkül. A következő, minap kipattant esetnek a német Lemme, Ullrich páros a kárvallottja: a 2006-ban játszott Csehovszkije Medvegyi–Valladolid férfi KEK-finálé után a repülőtéren 50 ezer dollárt találtak a táskáikban. A magyarázatuk – valaki odacsempészte a pénzt – nehezen elfogadható, ezért a vizsgálat lezárultáig az EHF és a német szövetség eltiltotta őket. A legfrissebb vesztegetési botrány szereplője a dán Gjeding, Hansen bírópáros, ők tavaly a Románia–Montenegró férfi vb-selejtezőt vezették. A dánoknak a hazaiak 30 ezer eurót kínáltak fel a „segítségért”. Ők ezt jelezték az EHF-nek, amely szerintük nem lépett az ügyben.