Krónikus helyhiány

Miután a magyar labdarúgó-válogatott győzött Tiranában, Budapesten az őrület lett úrrá. A következő munkanapon hosszú sorok kígyóztak az Ibusz Sportiroda előtt, mindenki jegyet akart venni a Málta elleni mérkőzésre, és a találkozó előtti nap délutánjára az utolsó darabig elfogytak a belépők. Nem győztünk lelkendezni, hogy végre telt ház, zsúfolt lelátók előtt léphet pályára a válogatott, és olyanok is ott akartak lenni a selejtezőn, akik manapság csak távolról figyelik a magyar futball eseményeit.

Csakhogy…

Igen lehangoló, hogy ez a telt ház mindössze harmincötezer embert jelent. Valamikor, például 55 esztendeje, a híres, 7:1-re végződő magyar–angolon kilencvenezernél is többen tombolhattak az akkor még Népstadion nevet viselő gigantikus létesítményben. A legendás kettős rangadók a hetvenes években és a nyolcvanasok első felében hetven-nyolcvanezer szurkoló előtt zajlottak – ma már a harmincötezer a csúcs. Természetesen nem a 2002-ben Puskás Ferenc nevét felvevő stadion zsugorodott össze az idő múlásával, hanem szép lassan korszerűtlenné, egyes pontjain kifejezetten életveszélyessé vált. Megszűntek az állóhelyek, majd szektorok sokaságát kellett lezárni a felső karéjban.

Magántőke nélkül alig van valós esély

A legutóbbi három Európa-bajnokságból mindhármat szerettük volna megrendezni, és a pályázatok idején impozáns tervek születtek a Puskás Ferenc Stadion felújítására vagy újjáépítésére, koncepciótól függően. A pályázatok rendre elbuktak, így bukott a rekonstrukció is, bár az illetékesek rendületlenül jobban szeretik a halasztás szót használni. Valóban jobban hangzik, hiszen tartalmaz némi derűlátást, ugyanakkor a tények arról árulkodnak, hogy az ügyben gyakorlatilag nem történt semmi, és ha a magyar válogatott nem szerepelne kiválóan a világbajnoki selejtezőkön, ha a tavasz elejére nem tör ki az embereken a futball-láz, tulajdonképpen fel sem tűnt volna.

Ez azonban csak a látszat. Öt éve született egy fejlesztési koncepció, de ez nemcsak a stadiont, hanem a környezetét, az egész 38 hektáros területet érintette. Akkor 13 befektetői csoport jelezte érdeklődését, a jelszó ugyanis így hangzott: be kell vonni a magántőkét! Tavaly is készült egy pénzügyi és hasznosítási terv, amely szintén ugyanide lyukadt ki: a fejlesztés forrása elsősorban a magántőke lehet. Ez az alapja az összes elképzelésnek, és Török Ottó, az önkormányzati minisztérium sportszakállamtitkára szerint a háttérben folyamatosan zajlik a munka, a rendezési terv állandóan módosul. A költségek a legszerényebb becslések szerint is ötvenmilliárd forintról indulnak, és az államtitkár március 31-én az Országgyűlés sport- és turisztikai bizottsága előtt elmondta, a 2009-es állami költségvetésben erre a munkára nincs egyetlen forint sem.

A szövetségnek kellene keményen lobbiznia

„Továbbra is az az egyetlen megoldás, hogy befektetőket keresünk – mondja Török Ottó. – A gazdasági válság itt aligha érezteti a hatását, hiszen hosszú távú befektetésről lenne szó, és a vállalkozók saját maguk is hasznát látnák a beruházásnak. A három évvel ezelőtti tervpályázat is a terület teljes rekonstrukciójával számolt. Ez azt jelenti, hogy lényegében az alapjaitól kellene a stadiont felépíteni, magyarán a jelenlegit ledózerolnák a mai épület egy-egy jellegzetes elemének megőrzése mellett.”

Alapvető kérdés, hogy futballstadion épüljön, vagy olyan, mint a mai, tehát amelyben a játékteret futópálya övezi, és alkalmas atlétikai vagy más versenyek megrendezésére is. Török Ottó a londoni Wembleyt hozza fel példának, amely egyébként nem egyik napról a másikra, hanem kilenc év alatt született újjá, és amely igen rugalmasan ad lehetőséget több funkció betöltésére is: ma futballstadion, de egy-két nap alatt átalakulhat atlétikai viadalok otthonává is. Ez persze csupán példa, ott még nem tartunk, hogy valaki erről konkrét terveket dughatna az orrunk alá a Puskás Ferenc Stadionról szólva…

Éppen ezt a nyögvenyelős haladást megelégelve találta ki a Magyar Labdarúgó-szövetség, hogy megépíti ő a Nemzeti Labdarúgó Arénát, helyszínnek pedig az állami tulajdonban lévő, Fehér úti hatalmas ingatlant szemelte ki. Az elképzelésekről lapunk már többször írt, most elég csak arra emlékeznünk, hogy a szövetség nem tart igényt állami forrásokra, „csak” a területet szeretné méltányos áron megkapni.

„Kidolgozott terveink és határozott elképzeléseink vannak egy saját stadion felépítéséről, ezek reális üzleti számításokon alapulnak, és bírjuk a FIFA, valamint az UEFA támogatását is – mondja Kisteleki István, az MLSZ elnöke. – Az előtanulmányokat minden illetékes megkapta, most várjuk a kormány döntését.”

Török Ottó szerint ez gyakorlatilag meg is született, és nem kedvező. Az államtitkárság lényegében az MLSZ elképzeléseinek megfelelően előkészítette az anyagot, hogy a kabinet elé terjeszthesse (erre a hitel mellett azért is szükség van, hogy az építés kiemelt beruházássá válhasson), de már a tárcaközi egyeztetéseken megfeneklett az ügy, ugyanis az állami vagyont felügyelő Pénzügyminisztérium megtorpedózta. Magyarán, nem ért egyet az állami ingatlan átadásának tervezett módjával, így Török Ottó szerint nincs is értelme az elképzeléssel a végső döntéshozók elé állni. Azt mondja, a labda most a szövetség térfelére került, lobbiznia kell a minisztériumban, hogy az megváltoztassa álláspontját, mert az ügy csak így mozdulhat el a holtpontról.

A pótselejtező behozná a bővítés költségeit

Így állnak tehát a közép- és hosszútávú elképzelések, és mint láttuk, egyikük sem biztat sok jóval. Ugyanakkor várható, hogy a szeptemberi két hazai selejtezőre, a svédek, majd a portugálok ellen ismét kevés lesz a harmincötezer hely. A helyzet bosszantó, hiszen gazdasági megfontolásokból és a csapat szempontjából sem jó, ha tízezreknek kell nemet mondani, amikor megindul a roham a jegyekért. Az MLSZ elnöksége ezért most arra kérte az illetékeseket, hogy vizsgálják meg, szeptemberre lehet-e még mintegy tizenötezerrel bővíteni a helyek számát a Puskás Ferenc Stadionban. A szakértők már el is kezdték a munkát. Arra a kérdésre kell választ adniuk, hogy a felső karéj egyes részeit milyen műszaki feltételek megvalósítása esetén lehetne kinyitni. A vizsgálatokat a NUSI fizeti, de ha talál megoldást, akkor az MLSZ-nek kell a zsebébe nyúlnia. Ez azonban az elnök szerint nem okozhat gondot. Ő úgy számol, hogy legrosszabb esetben másodikok leszünk a csoportban, így a már említett két őszi mérkőzés mellett lesz egy harmadik is, a pótselejtező, és ezek bevételei jócskán fedezik a bővítés költségeit.

Hamarosan megtudjuk a szakértők válaszát, az ősszel pedig kiderül az is, hogy mennyire megalapozott az elnök derűlátása. Egy azonban már most biztos: végre kellemes gondja is akad a magyar futballnak.