A klasszikushoz hibák is kellenek

Aki a helyszínen vagy a televízió készülékek előtt szemtanúja volt a keddi Chelsea–Liverpool mérkőzésnek, már a lefújáskor tudta, kivételes futballélményben volt része. A szaklapok reakciói, a főszereplők véleménye, a nyolcgólos dráma inspirálta másnapi „hírességnyilatkozatok” tovább erősítették az érzetet: London igazi futballklasszikusnak adott otthont.

A milánói La Gazzetta dello Sport „szupershow”-nak titulálta a Stamford Bridge-en színre vitt előadást, a francia L’Équipe „Na, ez a futball!” felkiáltással címlapsztoriként tálalta a történteket, a barcelonai El Mundo Deportivo is megemelte a kalapját a Barca leendő ellenfelének mérkőzése előtt, és természetesen az angol lapok sem fukarkodtak a jelzőkkel. Szinte egyöntetű a vélemény: a 2005-ös BL-döntőhöz fogható produkciót láttunk (emlékezetes, a Liverpool 0–3-ról nyerte meg a trófeát a Milan ellenében). A londoni Timesban publikált jegyze-tében így fogalmaz Tony Cascarino, a sok csatát megélt, 88-szoros ír válogatott labdarúgó: „Most aztán nem szeretnék arról hallani vagy olvasni, hogy túlfizetik a futballistákat. Ilyen briliáns produkció után senki se panaszkodjon. A legjobb futballisták azért keresnek vagyonokat, mert képesek olyan mérkőzéseket játszani, amelyek láttán nem kell magyarázni, miért imádják oly sokan és oly nagyon ezt a szépséges sportágat.”

Aztán az egykori chelsea-s Cascarino fordított a szón, és szétcincálta volt együttese gyenge védőjátékát… Véleménye összecsengett azzal, amit Guus Hiddink, a Chelsea menedzsere mondott a lefújás után: „A játékosok rengeteget hibáztak ezen a mérkőzésen, ezért volt ez az este olyan izgalmas az első góltól az utolsóig.”

A holland szakember szavait a Telegraph rosszmájúan úgy kommentálta: két hónap után éppen ideje volt, hogy Hiddink megértse, mi az angol futball lényege. Ezzel szemben a Times úgy fogalmazott, hogy íme, az ilyen találkozók miatt nagy a kereslet az angol Premier League iránt világszerte. Ízlések és pofonok…

A tágabb futballközeg reflexiói után nézzük, miért mondta Hiddink, amit mondott.

„Néha száznyolcvanas volt a pulzusom – árulta el a Chelsea menedzsere, elismerve, a szünetben felemelte hangját az öltözőben. – Van, hogy az ember kijön a béketűrésből. De a játékosok is tudták, hogy az első félidő nem volt rendben. Tudtuk, hogy a Liverpool nagyon taktikus csapat, kiváló futballistákkal, akiknek nem szabad teret engedni. Mi mégis hagytuk őket érvényesülni, túlságosan visszahúzódtunk, sok párharcot elvesztettünk. A második félidőben taktikailag és mentálisan is újítani kellett, ami szerencsére sikerült. Ezért szeretek ezzel az együttessel dolgozni: a játékosok veszik a lapot.”

A Chelsea futballistái közül Ricardo Carvalho bevallotta, nem szívesen nézné vissza a mérkőzést, s a gólt és gólpasszt elkönyvelő Didier Drogba is kritikusan fogalmazott.

„A két bekapott gól miatt leblokkoltunk, kis időre elvesztettük a fonalat. Kissé talán meg is ijedtünk a Liverpooltól – ismerte el az

elefántcsontparti támadó. – Úgy gondolom, a Boltontól szomba- >>>