„Mekkora a baj? Visszafizetjük a kölcsönt” – szögezte le a beszélgetés elején Dlusztus Imre.
A Diósgyőr ügyvezetője nem tűnt idegesnek, pedig a klubot működtető gazdasági társaság nehéz helyzetbe került: a tulajdonosoknak tíz napon belül kellene tizenhatmillió forintot visszafizetniük a hitelezőknek. Ha a DVTK nem fizet, felszámolás fenyegetheti a diósgyőri csapatot működtető kft.-t, s ebben az esetben a Magyar Labdarúgó-szövetség visszavonhatja a Diósgyőr 2009–2010-es szezonra szóló licencét.
Két felszámolási eljárás zajlik a futballcsapat ellen
Rögzítsük: a kölcsönt még 2007-ben vette fel a klub. Kérdés, vajon miért csak most derült ki ez az ügy?
Dlusztus Imre erre kapásból rávágta: „A követelést ismertük, volt egy elképzelésünk a tartozás rendezésére, amely helyett most más megoldást kell találnunk.”
Az viszont érdekes, hogy csütörtök délelőtt néhány miskolci internetes oldalon vajon miért nyilatkoztak úgy a diósgyőri vezetők, hogy a mostani tartozás váratlanul érte őket.
Sok idő mindenesetre nincs a gondolkodásra, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság szóvivője, Szabó József érdeklődésünkre megerősítette: két felszámolási eljárás is folyamatban van a Diósgyőrt működtető gazdasági társaság ellen.
„Két magánszemély nyújtott be felszámolási kérelmet a DFC Kft. ellen – adott pontos tájékoztatást Szabó József. – A hitelezőket ugyanaz az ügyvédi iroda képviseli, követelésük teljesítésére az ügyben eljáró bíró május huszonötödikéig adott haladékot. Az elsődleges cél természetesen az, hogy a hitelezők megkapják a pénzüket, nyilván ezért fordultak a bírósághoz. A határidő lejárta után a klub vezetőinek nyolc napjuk van arra, hogy hitelt érdemlően igazolják a teljesítés megtörténtét. A kilencedik naptól dönthet a bíróság arról, hogy megkezdi-e a felszámolást, megállapítja-e a DFC Kft. fizetésképtelenségét.”
Május 25-e tehát mérföldkő lehet a klub életében.
Információnk szerint a kétszer ötmillió forintos hitelt két budapesti magánszemély – egy ügyvéd házaspár – adta a Diósgyőrnek.
A kölcsönt azóta sem fizette vissza a DVTK, így a kamataival és a járulékos költségeivel ez az összeg tizenhatmillió forintra duzzadt, ennyit kellene most kifizetnie a klubot működtető gazdasági társaságnak.
Lehet, hogy ingatlant adnak pénz helyett
Ez az összeg első hallásra nem mondható túlzottan nagynak, egy futballcsapatot működtető gazdasági társaság számára nem jelenthetne nagy problémát az előteremtése, ám Diósgyőrben egyelőre nem tudnak fizetni.
Hallani, hogy az építőiparban szerepet vállaló tulajdonos a világválság miatt anyagi gondokkal küzd, ám Dlusztus Imre erre azt mondta. „Régen rossz lenne, ha ezt az összeget nem tudná kifizetni a tulajdonos –, s bár az ügyvezető a hitelezőkkel folytatott tárgyalás részleteibe nem kívánt betekintést engedni, annyit elárult, hogy a klub tulajdonosával már egyeztetett a fizetési technikáról. – Ilyen esetekben nem csak készpénzes törlesztésről lehet szó. Ha tartozunk valakinek, és a fejében felajánlanánk mondjuk egy miskolci belvárosi ingatlant, van, aki gondolkodás nélkül elfogadná. Ha megfelelő a lakás állapota, és értékben is fedezi a tartozást, talán meg tudnánk egyezni. A konkrét ügyről annyit mondhatok: a hitelezőkkel javában folynak a tárgyalások…”
A hitel felvételekor, 2007-ben Sallói István és Siliga Péter volt a Diósgyőrt működtető gazdasági társaság ügyvezetője.
Sallói István nem érti a késlekedés okát
Az azóta Újpesten dolgozó Sallói István nem cáfolta, hogy a Diósgyőr vezetőjeként 2007-ben kölcsönt vett fel, azt viszont nem érti, miként fordulhatott elő, hogy ezt az összeget azóta sem fizette vissza a DVTK.
„Valóban vettünk fel kölcsönt akkoriban, azt viszont furcsállom, hogy a mostani vezetőség vajon miért csupán most szembesült ezzel – mondta Sallói István. – Eljövetelemkor, az átadás-átvételnél egyértelműen kimutatták a papírok, hogy ez a kölcsön létezik, ha jól tudom, az akkori új tulajdonos, Baranyi Sándor a kölcsönt adó személyekkel megegyezett egy fizetési határidőben. Ha ezt azóta sem fizette vissza a Diósgyőr, elképzelhetőnek tartom, hogy mostanra elfogyott a türelem, és a hitelezők jogi úton próbálnak a pénzükhöz jutni.”
A DVTK költségvetése abban a szezonban százötvenmillió forint volt, ebből kiindulva a tízmilliós kölcsön jelentősnek is mondható. Sallói István viszont elmondta, hogy ez az összeg nem a légiósok kifizetésére, hanem a napi megélhetésre kellett, igaz, a tervek szerint a tartozást később az afrikai labdarúgók eladásából rendezték volna.
Sallói István az összeg nagyságáról csak annyit mondott: „Nagy segítség volt ez akkor a Diósgyőrnek.”
Az utóbbi években megedződött diósgyőri szurkolók már meg sem lepődnek az újabb rémítő híren: kizárhatják a DVTK-t.
Az akkori nagy segítségből mostanra nagy baj lett…