Ez a klub biztos nem költözik!

Hiába a tavaszi bravúrok, az őszinél lényegesen jobb szereplés, kiesett a Siófok. A Balaton-parti csapat tulajdonosai a hajrában többször is hangsúlyozták, együtt marad a keret és megcélozzák az azonnali visszajutást. Csakhogy a helyzet nem ilyen egyszerű. Információnk szerint Nemes Ferenc többségi tulajdonos azt fontolgatja, hogy kiszáll, akkor pedig végveszélybe kerülhet a klub.

Folytatja?

Ha én azt tudnám! – sóhajtott Nemes Ferenc, aki 53 százalékban birtokolja a siófoki klubot. – Rendkívül csalódott és elkeseredett vagyok. Ha most kellene döntenem, inkább azt mondanám, hogy abbahagyom, de a végső szót talán majd a jövő héten mondom ki. Addigra megpróbálom tisztázni a kisebbségi tulajdonossal, a helyi önkormányzattal, hogy miként is gondolkodik a jövőről.

Ha otthagyja a Siófokot, máshol próbál szerencsét?

Ugyan, dehogy, nem vagyok vándormadár. Tulajdonképpen a megye háromból indultunk még Bodajkon, négy éve onnan kerültünk át Siófokra, és nagyon a szívemhez nőtt a csapat. A magaménak érzem a klubot, s így eszem ágában sincs máshol befektetni a pénzemet. Pedig az elmúlt napokban annyi telefonhívást kaptam…

Sejtem, miről szólt a beszélgetés: tegye bőröndbe a pénzét, és vigye magával valamelyik – csőd szélére sodródott – klubhoz.

Pontosan. Többször is elhangzott a következő mondat: Ferikém, hozd ide hozzánk a csapatodat!

Megmondja, honnan keresték?

Nem lenne etikus részemről. Úgyis mindenkinek azt feleltem, köszönöm a megtisztelő érdeklődést, de vagy itt maradok, vagy ötvennyolc évesen kiszállok a profi futballból. Csak az a baj, hogy ez a sportág megfertőzött, és nehezen lennék meg nélküle.

Mi dönt a folytatás mellett vagy ellen?

Ahogy az imént jeleztem, a kisebbségi tulajdonos hozzáállása. Persze furcsa ez a helyzet, hiszen a helyi önkormányzat, Siófok városa rengeteget segített, nemcsak pénzzel, hanem a létesítménnyel, a felújított eredményjelzővel, a kicsinosított stadionnal is. S így joggal várták el tőlünk, hogy úgymond cserébe továbbra is első osztályú csapata legyen a városnak. Ne szépítsük, kudarc, hogy nem sikerült kivívnunk.

Ön például hol hibázott?

Abban, hogy tavaly nyáron hagytam olyan futballisták szerződtetését, akikről előre tudtam, hogy nem lesznek a csapat hasznára. Gyengekezű vezető voltam, és rábólintottam az általam rossznak vélt döntésekre. Sajnos az ősszel borzasztóan rosszul szerepeltünk, mindössze nyolc pontot szereztünk, pedig abban a keretben is több volt. A tavasz viszont visszaadta hitemet. A legutóbbi fél szezon teljesítménye alapján a tizedik helyen állnánk, s nagyjából ez jelezné a mi valós tudásunkat, nem pedig a búcsú.

Megbánta, hogy valaha pénzt áldozott a futballra?

Nem. Olvastam az önök lapjában néhány napja a Bíró Péterrel készített interjút, s ugyanazt tudom mondani, amit ő. Az ember a szenvedélyének él, és nem szabad összeszámolni, hogy ez mennyibe kerül. Tőlem se kérdezze, mennyit áldoztam a saját vagyonomból, úgysem mondom meg.

Nem támadták azért, hogy MLSZ alelnökként irányít profi klubot?

Többször is: egyszer akkor, amikor két éve a másodosztályban a hajrában megelőztük a Szombathelyt, és hallottam olyan hangokat a Haladás háza tájáról, hogy én a szövetség funkcionáriusaként kaptam ajándékba ezt a sikert. Röhej! Az a csapat oda-vissza megverte a legnagyobb riválisait, és megérdemelten jutott fel. Aztán azért is kritizáltak, hogy korábban szerepem volt a fehérvári klubban, erre azt mondtam, igen, nekem ott már nincs helyem. Holott nem is én voltam a Vidinél, hanem csak az egyik cégem.

Mit gondol, mi lesz a siófoki futballal, ha ön mégis a búcsú mellett dönt?

Azt nyugodt szívvel kijelenthetem, hogy a csapatot üzemeltető káeftét, vagyis a siófoki labdarúgást senki sem viheti el a városból. Korábban alapszabályban rögzítettük, hogy ez ne történhessék meg. Így tehát a csapat, a klub marad, már csak az a kérdés, milyen kerettel s milyen célokkal.

És ha folytatja?

A langyos víz nem érdekel. Csak akkor folytatom, ha a célok közösek és egyértelműek: azonnal visszajutni! Ehhez minden esélyünk megvan, a keret tagjai-nak többsége élő szerződéssel futballozott. Márpedig azt mondom, a tavasszal a gyakorlatban bebizonyítottuk, hogy NB I-esek vagyunk – sajnos papíron már nem.