Minőség a minőségért

Vlatko Markovic kiszállt a ko csijából, tett néhány lépést, körülnézett, majd kifakadt belőle: „Ez gyönyörű!”

A Horvát Labdarúgó-szövetség elnöke kicsivel később még megjegyezte: ha a hazájában is lennének ilyen létesítmények, játékosaik még jobbak volnának. Ő persze tréfált, mi viszont elgondolkodhattunk, hogy a hangsúlyt alighanem a még szóra tette, ők már most remek futballistákból álló, a továbbjutásra mindig esélyes csapatot vethetnek be például a világbajnoki selejtezőkön, nálunk pedig éppen azért épülnek létesítmények, alakulnak akadémiák, hogy utolérjük ebben őket – akkor ki kit irigyel?

Most azonban ez legyen mindegy, a lényeg az, hogy a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia szerdán felszentelt új épületei tényleg gyönyörűek.

Már a tervező személye is garancia a minőségre, és mindkét létesítmény félreismerhetetlenül magán viseli Makovecz Imre keze nyomát. A már máshonnan is ismert elegáns motívumok itt is visszaköszönnek, nem véletlenül nyűgözték le Vlatko Markovicot.

Már jó két éve, hogy az akadémia alapítója, Orbán Viktor először vezette itt körbe az újságírókat, de most rá sem lehet ismerni arra, amit akkor láthattunk. A régi kúria kapott még egy szintet, az udvart a tervező befedette, szinte lehetetlen elhinni, hogy ez a pazar épület a termelőszövetkezetek korában káposztasavanyítóként, később csavargyárként, majd varrodaként szolgált. Most a százhúsz gyerek közül száz lakik itt, az emeleten a nagyobbak, a földszinten a kisebbek, és csak a legfiatalabb korosztály, a tizenkét évesek laknak a falu egyik házában, nevelőtanár felügyeletével.

„Jó tíz éve kezdtük el a munkát, ennyi idő alatt jutottunk el idáig – mondta az épületek megszentelése előtt Orbán Viktor, az akadémia alapítója.

– Lépésről lépésre haladtunk,mert mi az életben is szem előtt tartjuk a biliárdban honos szabályt, azaz legalább egy lábbal mindig a földön kell állni. Több kulcsmozzanata is van az akadémia történetének, ezek közül talán a két legfontosabbat kell most megemlíteni. Az egyik az, amikor sikerült megállapodnunk Mezey Györggyel, hogy irányítsa a szakmai munkát. Bevallom, nem volt könnyű, mert csak kemény feltételekkel vállalta. A másik Demján Sándornak, az ismert üzletembernek a meggyőzése volt, az ő kétszázmillió forintos támogatása nélkül nemigen tudtunk volna beindulni. Európa csaknem összes utánpótlásközpontját és akadémiáját láttam, ezek zömmel funkcionális szempontok alapján épültek meg, de az én filozófiám szerint a sport a kultúra része, fontosnak tartom a környezet, az életkörülmények minőségét, ezért kértük fel tervezőnek Makovecz Imrét.”

Azzal, hogy a hosszú ünnepség fénypontjaként Szabó István református és Kiss-Rigó László katolikus püspök felszentelte az új létesítményeket, a munka még egyáltalán nem ért véget. Az új, szakmai és orvosi épület még nincs teljesen készen, egy év múlva egy kétszázas konferenciaterem és konyhás étkező csatlakozik hozzá, két-három esztendő múltán pedig áll a kisebb stadion is: arénaszerű, 2000–2500 férőhelyes lesz, kiválóan alkalmas rangos utánpótlástornák megrendezésére. Fontos azt is tudni, hogy a felcsúti akadémia ezentúl a Fehérvár FC technikai központja is egyben, ami újabb kézzelfogható ténye a két szervezet szimbiózisának.

Az ünnepség számos beszéde több gondolatot is megfogalmazott, ízlés kérdése, ki melyiket emeli ki, de a jövőt illetően a legfontosabb talán az volt, amikor Orbán Viktor – aki a legnagyobb ellenzéki párt, a Fidesz elnöke – kiemelte, a cél érdekében mennyire remekül tudott együttműködni Warvasovszky Tihamérral, Székesfehérvár szocialista polgármesterével. A politika harcmezején egymással szemben álltak, de az akadémia és Fehérvár labdarúgásának ügyéért vállvetve dolgoztak.

„Politikai alapon nem lehet futballt csinálni” – mondta a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia alapítója.

Reméljük, ezt a véleményét tényleg mindenki osztja.