Hátrányba került a feljutó csapat is

Úgy fest, a pápai ezüstérem aranyat ér, mert bár az elsőségért járó medáliákat a Gyirmót SE játékosainak nyakába akasztották, a kellemes(ebb) teher mégis a Lombard Pápának jutott, Véber György együttese léphet egy osztállyal feljebb. Habár a gyirmótiak egyelőre foggal-körömmel harcolnak, hogy mégiscsak NB I-es rajtengedélyhez jussanak, a pápaiak nem aggódnak.

„Úgy hiszem, nincs miért izgulnunk – igyekezett pontot tenni a kusza licencügy végére Szemán György, a Lombard Pápa klubigazgatója. – Nem mi mondtuk ugyanis, hogy a Gyirmót nem indulhat az élvonalban. A licencadó testület elutasította a győriek kérelmét, a szövetség elnöksége pedig megállapította, hogy nem történt hiba az eljárás során. Így tehát a Nyugati csoport második helyezettje jut fel, mi pedig minden erőnkkel úgy készülünk, hogy az NB I-ben állunk rajthoz.”

Alig ültek el a pápai ünnep zajai, máris a keret megerősítéséről kezdtek suttogni a szurkolók, hiszen Bíró Péter, a klub tulajdonosa a feljutás előtt is arra célzott, hogy középszerűségért aligha nyúl mélyen a pénztárcájába.

„Annyi pénz teszek a csapatba, amennyit megérdemel” – szögezte le az üzletember, a bravúros siker pedig azt támasztja alá: most sokat érdemel.

„Abban maradtunk, hogy nem érdemes felforgatni a keretet – emlékezett Szemán György. – A Szűcs Lajos, Farkas Attila, Bárányos Zsolt, Alex tengely adva van, s az említett játékosok mellett néhány tehetséges utánpótlás-válogatott is szerepel a csapatban. Az évzáró vacsora után úgy álltunk fel az asztaltól, hogy egyben tartjuk a társaságot, és három-négy labdarúgó szerződtetését szorgalmazzuk.”

A hírek arról szóltak, hogy a pápaiak a közelben keresgéltek, s a Szombathelyről kiebrudalt Tóth Norbert, valamint a Győri ETO csapatánál a szezon végén bűnbaknak kikiáltott labdarúgók – Böőr Zoltán, valamint Stark Péter – kerül(het)tek a célkeresztbe.

„Róluk épp nem esett szó… – cáfolt a klubigazgató. – Nem tagadom, hogy kiváló kapcsolatban állunk a győri vezetőkkel, azonban posztokra szeretnénk igazolni, a felsorolt játékosokra pedig igazából nincsen szükségünk. Egyelőre annyi biztos, hogy a Diósgyőrbe kölcsönadott Euloge Ahodikpe visszatér hozzánk, bár nincs kizárva, hogy máris külföldi csapatot keres magának.”

„Ez nekem is új – mosolygott Böőr Zoltán a pápai „lehetőség” hallatán. – Elsősorban külföldön folytatnám, ám a győriekkel még nem beszéltem semmiről. Vasárnap vagy hétfőn talán már magam is többet tudok a jövőmről.”

Hogy Szemán György szeme előtt sem kristályosodott még ki a nyári játékosmozgás, annak két oka van. Egyrészt a kívánságlista tartalma a Véber György vezette szakmai stábon (is) múlik, másrészt a pápaiak jelentős hendikeppel ugrottak a piaci adásvételbe.

„Már évek óta gondot okoz, hogy a másodosztály küzdelmei később érnek véget az élvonalbelinél – panaszkodott Szemán György. – A játékospiacon ugyanis minden egyes nap, sőt perc is sokat számít. Míg az első osztályban már megkezdődött a mozgolódás, mi nem tudtunk érdemben egyetlen labdarúgóval sem tárgyalni, mert az volt az első kérdés: akkor most feljuttok, vagy sem? Régóta mondjuk már, hogy hangolják össze a bajnokságok kezdési és befejezési időpontját. Nem is az a baj, hogy az újoncok két héttel kevesebbet pihenhetnek, hanem az, hogy már az ünneplés másnapján kapkodni kell, ha meg akarjuk erősíteni a keretet.”

Márpedig Pápán most ez a feladat.