MLSZ: miért nem lehet tökéletes a főtitkár?

Berzi Sándor, Füzesi Zsolt, Bérczy Balázs, Kmetty Ildikó, Ökrös András, Elbert Gábor.

Lehet találgatni: mi a közös a hat névben?

A megfejtés: valamennyien dolgoztak az MLSZ főtitkáraként az utóbbi három és fél évben, amióta Kisteleki István a szövetség elnöke.

Elbert Gábor, akit tavaly augusztus 28-án választott meg az MLSZ elnöksége főtitkárnak, tegnap közös megegyezéssel felbontotta szerződését, helyet adva ezzel a következő jelöltnek. Az időpont azért lényeges, mert ezzel a tíz hónappal veri a mezőnyt (pedig Füzesi Zsolt kétszer is betöltötte a posztot), neki sikerült a legtovább kitartania a jelek szerint a vezetőedzőinél is veszélyesebb állásban. Egy esztendeje hozta nyilvánosságra, hogy lemond a sportot felügyelő államtitkári posztról, és nem kis meglepetésre sok ajánlata közül az MLSZ-ét fogadta el. Akkor erről ezt nyilatkozta az MTI-nek: „...a lemondásom óta rengeteg szeretetet kaptam a magyar sport világából, ebből is éreztem, hogy várnak, bíznak bennem, én erre születtem, a véremben van, tehát a magyar sportban kell maradnom.”

Amikor szembesítettük ezzel a nyilatkozatával, hozzátéve, hogy az akkori ajánlatai között mesés is akadt, dolgozhatna például a londoni olimpia szervezőbizottságában is, ezt felelte: „Kicsit sem bántam meg a döntésemet, mert nagyszerű közegbe csöppentem, amely befogadott, és amelyben kiválóan éreztem magam. Higgyék el, belülről látva a magyar futball közege sokkal jobb, mint amennyire a közvélemény megítéli. Rengeteg értékes embert ismertem meg, ezért nagyon sajnálom, hogy így alakult, és búcsúznom kell, az pedig biztos, hogy nálam nagyobb szurkolója aligha lesz labdarúgásunknak.”

Kérdés persze, hogy miért alakult így, miért kell búcsúznia a főtitkárnak, aki amúgy pontosan tudta, hogy nem nyugdíjas állást vállalt. Egy éve az MTI-nek adott és már idézett nyilatkozatában is szóba került, hogy manapság szinte egymás kezébe adják a kilincset a főtitkárok, és erre ő ezt válaszolta: „Amikor elvállaltam a szakállamtitkári posztot, négy évre terveztem, és sajnálom, hogy idő előtt be kellett fejeznem. Az sem volt egy életbiztosítás, nyilvánvalóan az MLSZ főtitkári pozíciója sem az, de úgy gondolom, ha az ember kimegy a pályára, akkor azért megy, mert győzni akar.”

A jelek szerint nem sikerült győznie. Az ok szerinte igazán szimpla: eltérően gondolkodnak a főtitkár szerepköréről az elnökkel, és így lehetetlen hosszú távon zökkenőmentesen együtt dolgozni. Kicsit meglepő, hogy ez kilenc és fél hónap után derült ki, de erre ő azt mondja, nem egy vagy két ügy vezetett a felismeréshez, egy folyamat zárult le a távozásról szóló döntéssel.

„Az elnök úr szerint a főtitkár csupán adminisztratív vezető, az ilyen jellegű munkák tartoznak hozzá, én viszont ennél több önállósággal képzelem el ezt a posztot. Így nem is vagyok alkalmas rá, államtitkárként sem ilyen felfogásban dolgoztam. Akadt, amiben nem kérdeztem, de az elnök úr szerint kellett volna, és igaz ez fordítva is: máskor kérdeztem, és ő akkor azt nehezményezte. Azt hiszem, most a legalkalmasabb a pillanat a váltásra, hiszen nincs bajnokság, a válogatott mérkőzéséig is van még csaknem két hónap, és most anélkül tudunk elköszönni egymástól, hogy elmérgesedne a viszonyunk. Nem igaz egyébként, hogy le akartam mondani, ám az utóbbi napok beszélgetései a váltás szükségességéről győztek meg.”

Kisteleki István, a szövetség elnöke az MLSZ honlapján reagált a főtitkárváltással kapcsolatban: „Sajnálattal vettem tudomásul a történteket. Határozott álláspontom a főtitkár nyilatkozatával kapcsolatban, hogy nem véleménykülönbség kérdése munkakörének pontos meghatározása, mert azt egyértelműen rögzíti az MLSZ alapszabályának negyvenharmadik paragrafusa. Megértem, ha valakinek más elképzelése van, de alapvető törekvése volt az MLSZ-nek az elmúlt három évben, és a továbbiakban is az, hogy azt a rendet, amelyet szeretne megkövetelni a labdarúgás szereplőitől, az MLSZ-en belül is érvényesítsük. Számomra nem kérdés, hogy ezt hány főtitkárváltás oldja meg, kizárólag arra törekszem, hogy azok a célok, amelyeket az elnökség megfogalmazott, mindenképpen érvényesüljenek, és úgy tapasztalom, hogy az elért eredmények az utóbbi időben ezt egyértelműen alátámasztják.”