Azzá leszel, amit eszel

„Nem bélyegzem meg azt, aki húst eszik, nem volna értelme – mondta Varga Dénes, a TEVA-VasasPlaket olimpiai bajnok pólósa, akiről talán sokan nem tudják, hogy már tavaly óta vegetáriánus. – Nem foglalkozom másokkal, igazából csak magammal. Ez mindenkinek a saját döntése, mindenki a saját szokásaiért felelős.”

A 22 esztendős vízilabdázó nem egy csapásra lett vegetáriánus, a folyamat három évvel ezelőtt kezdődött el nála.

„Szépen lassan alakult ki – mondta Varga Dénes a vegetáriánusságról. – Három éve, egészen egyszerű ideológia alapján, miszerint amit eszel, azzá leszel. Elkezdtem hanyagolni, majd elhagytam a disznóhúst, később pedig a marhahúst. A téma folyamatosan foglalkoztatott, ahogy érdeklődtem iránta, egyre inkább kiábrándultam a húsokból. Főleg a csirkéből és a baromfikból, amikre igazán nagy igény van. Ezekről még rosszabbat olvastam, láttam, tapasztaltam, ezért is döntöttem így. Ez csak az egészségügyi oka, van erkölcsi is, ami az állatokat érinti. Hiszem azt, hogy amíg az ember képes állatot ölni és az állat húsát megenni, addig nem képes teljes lelki békében élni, társai felé békében fordulni. Nem mondom, hogy nagyon közel állok a tökéletes lelki békéhez, de ez is egy lépés afelé. Közvetlen hatásait nem azért érzi az ember, mert éppenséggel nem nyeli le a húst, hanem hogy megtagadja, hogy azt eszi, ami a hús, tehát magát az állat elfogyasztását.”

Ezeket a sorokat olvasva nyilván sokan elismerően és egyetértően bólogatnak, míg mások értetlenkednek, sőt esetleg furcsán néznek az eszmefuttatás kapcsán. Varga Dénes elhatározásának helyességét azonban kiválóan bizonyítja, hogy az elmúlt szezonban is nagyszerűen teljesített, és főszerepet vállalt a Vasas bajnoki dicsőségéből.

Az olimpiai bajnok játékost már évek óta foglalkoztatja a téma, s folyamatosan próbált változtatni, módosítani a szokásain. A megfelelő étrend kialakítása nem mindig egyszerű feladat, gondoljunk csak egy-egy külföldi útra, edzőtáborra. A pólós ezzel kapcsolatban elmondta, épp olyan időszakot él, amikor próbálja kialakítani az új szokásait. Ez az iskolában (az IBS tanulója) könnyen megy neki, az edzőtáborokban kisebb egyeztetések árán sikerül, például külön, előre kell szólni az étkezésről.

„Azt mondják, egyedül a húsban található olyan összetételű, állati fehérje, ami teljes értékű. Ezt sajttal, tejjel, tojással is lehet pótolni. Rengeteg fehérje van a gabonákban, a hüvelyes zöldségekben, illetve a szójában – vázolja Varga Dénes, hogy mivel lehet pótolni a húst, és ehhez nem fontos sokat változtatni. – A hús helyett nem eszem kimondottan sokat semmiből. A legutóbbi állapotfelmérő vizsgálaton azt mutatta a gép, hogy kicsivel a javasoltnál is több fehérjét fogyasztottam.”

A beszélgetés során Varga Dénes azt a – mostani testfelépítését látva – meglepő tényt is megosztotta velünk, hogy „zsíros” gyerek volt, fiatalon tíz centivel volt alacsonyabb, mint most (193 cm), viszont a jelenleginél (92 kg) tizenhat kilóval többet nyomott. Aztán, ahogy serdült, érték olyan hatások, amelyektől lejött róla jó néhány kiló, sőt mostanra már kevesebb is a szervezetében a zsír, mint azt a szakemberek megfelelőnek tartanák.

„A dietetikusok azt javasolták, szedjek vissza belőle – mondta a sportoló a testében található zsír mennyisége kapcsán. – A világért sem szeretném felülbírálni őket, de jól érzem így magam. Sokkal jobb kondícióban vagyok, könnyebben mennek az edzések, vékonyabb lettem, szálkásabb, az előbb említett adatok pedig azt mutatják, a zsírból adtam le. Nem különösebben indokolták, miért is kellene három kiló zsírt visszaszednem. Szerintük közelítek az atlétákhoz vagy éppen Csollány Szilveszterhez, de érzésem szerint tőlük még messze vagyok.”