Csoportban jobb – Bács Zoltán publicisztikája

A FUTBALL SPORTSZAKMAI ÉS ÜZLETI GLOBALIZÁCIÓJA az elmúlt évszázadban fokozatosan zajlott, de igazán a 20. végén és a 21. elején kezdődött meg a sebességváltás, nemcsak a pályákon, hanem a mögöttes tartalomban is. A labdarúgás a sporton belül lépést váltott és a sportgazdaság egyik legmeghatározóbb elemévé vált, valójában az igazi üzlet szinte kizárólag e sportág körül alakult ki világszinten. Az Egyesült Államok major bajnokságai (amerikai futball, baseball, jégkorong, kosárlabda) csak a térségre koncentrálódnak, de a labdarúgás amellett, hogy mindenhol elterjedt és a legnépszerűbb játékká vált, egyben ketté is szakadt. A nagy értékű, üzleti vállalkozásként is értékelhető klubok valódi gazdasági értékkel bírnak és akár globális szerepet tölthetnek be, mások helyi jelentőségű gazdasági értékek miatt fontosak, vannak, amelyek várospolitikai szerepet töltenek be és akár politikai, helyi büdzséből támogatást is kapnak, és tudni oly egyletekről, amelyek kis közösségek számára hasznosak, de valahol mindegyiknek megvan a maga szerepe. A hagyományos értelemben vett működési modellek egy-egy klubra koncentrálnak, és aszerint próbálják a fenntartási költségeket megteremteni úgy, hogy sikeresek is legyenek, ami egyre nehezebb a játékospiac globalizálódása mellett, miközben a győzelmekre a legtöbb helyen lokális közösségek vágynak a globális lehetőségek és gigaklubok megléte mellett. Egy helyi közösség is diadalmas lehet, avagy a lokális összetalálkozhat még a globálissal is egy-egy sorozatban. E remény nagy lehetőségeket is hordoz, amely évekre meghatározhatja egy kisebb együttes élménytárát.

„Kétségtelen, hogy mikro- és makrokörnyezetünk szakadatlanul átalakul, természetesen a labdarúgás is állandóan változik, csak a homo sapiensben a paleolitkor óta tűzként lobogó sportszenvedély az örök, mely folyton-folyvást új csúcsok meghódítására sarkallja. És a kalandokra is, hogy más, korábban még fel nem fedezett utakat járjon be, ismeretlen vizeken hajózzon keresztül. Ennek jegyében a szeretett sportágunkban a totális futball után eljött a globális futball időszaka, hogy aztán ránk köszöntsön annak a virtuális változata is. A fejlődést nem lehet, de nem is szabad feltartóztatni.” (Lásd A futball teljes globalizációja, a labdarúgást bemutató könyvsorozat 4. kötetében.) Ahogy korábban az európai kupaszériákat sem hagyták (nem is hagyhatták) érintetlenül a modernizációs törekvések – így földrészünk szövetsége a BEK-ből Bajnokok Ligáját varázsolt, a KEK-et és az UEFA-kupát összeolvasztotta Európa-ligává, létrejött a Konferencialiga, a válogatottaknak a Nemzetek Ligája –, a klubok működési modellje is átalakult, átalakul.

Az egyedi irányítási modellek mellett az elmúlt évtizedben megjelentek olyan csoportok, amelyek a következő időben egyre nagyobb szerepet kaphatnak, hosszú távú stratégiai projekteket valósíthatnak meg, stratégiájukban egyik vagy másik klubjuk eltérő szerepet tölt be. Ezek önmaguk csoportszintű kiszolgálására és fejlesztésére törekednek azzal, hogy nem felejthetik el a futball lokalitásának fontosságát, mivel a közösség, az emóció nem nélkülözhető. E közösség szervezője itt vagy ott sikert ér el a csoporton belül, ezért a nyerőfaktor folyamatosan része a napi tevékenységüknek, annak a célnak, ami a legfontosabb, hiszen a siker az egy út eredménye és pillanatnyi állapot, ami után tovább kell menni és ezen az irányvonalon haladni. Kell, hogy legyen minden szerepre determinált tagja, de mindegyik lehet önmagában, helyi és a maga szintjén is sikeres, ami növeli a tagok önbecsülését, és a lokális érintettség csoportszintűvé válik, ami több szempontból is hasznos lehet, a szakmán túl jelentős gazdasági előnyökkel is járhat, például más országok tv-társaságai is megveszik a közvetítési jogokat, és egyre több külföldi szurkoló vesz jegyet a mérkőzésekre.

Az első igazán globális futballcsoport a City Football Group (CFG), amely a világ vezető klubjainak tulajdonosa és üzemeltetője. Öt kontinensen 13 egylet – Európából öt (Manchester City, Girona FC, Lommel SK, ESTAC Troyes, Palermo FC), az amerikai földrészen négy (New York City FC, Montevideo City Turque, Bahia, Club Bolivar), Ausztráliában és Ázsiában szintén négy (Melbourne City FC, Jokohama F. Marinos, Sencsen Peng City FC, Mumbai City FC) – a tagja. A 2013 májusában alapított CFG elve, hogy mindegyik résztvevő hiteles maradjon szurkolói és közössége előtt, szórakoztató futballt játsszon és részesüljön olyan globális szervezetben való előnyökből, amely a világ legjobb szakértelmét biztosítja a pályán és azon kívül is. A CFG úttörő a tehetségfejlesztés, a rajongói élmények, a szórakoztatás, a kereskedelmi lehetőségek és a közösségi hatás terén. A CFG klubjait világszerte több mint egymilliárd követő támogatja.

Hasonló utat jár be a Evangelosz Marinakisz csoportja, amely a görög Olympiakosz Pireusz FC mellett az angol Nottingham Forest, a portugál Rio Ave FC mindennapjait is szervezi, de említhetnénk más fejlődő szerveződéseket is. Jelenleg 131 multiklubstruktúra működik, globálisan több mint 350 csapattal, amiből Európában 258 együttes már ilyen rendszerben található. Ami a legérdekesebb, hogy az elit bajnokságokból több mint százan, azaz az UEFA versenysorozataiban induló egyletek 13 százaléka már valamilyen multiklubstruktúra része. A futballcsoportok különböző jogi megoldások mellett és alatt szerveződnek, hiszen vannak olyan szabályok, amelyek nem teszik lehetővé, hogy például azonos tulajdonos csapatai vegyenek részt azonos versenykiírásokban (bajnokságok, nemzetközi kupák), de a csoporttagok földrészenkénti és eltérő szintű összeválogatása vagy a jogi konstrukciók lehetővé teszik e közösségek zökkenőmentes működését. Azonos tulajdonosi kör, de egymástól független klubjai nem alkotnak valódi csoportot, arról csak a közös szolgáltatás, utánpótlás-nevelés, tudás és szakembermegosztás alapján lehet beszélni.

A holdingszerű vagy más jogi megoldású működés során lehetővé válik az is, hogy egy-egy ilyen csoport olyan szakembereket fizessen meg, olyan tudást birtokoljon, olyan szolgáltatáscsomagot alakítson ki, amire egy-egy tag, illetve a tagok többsége önmagában nem lenne képes. Emiatt a feltörekvő csapatok minőségi lehetőségekhez jutnak.

Magyarországon még egyetlen csapat sem tartozik valamely nemzetközi csoporthoz. A tagság megszerzését befolyásolja az ország nagysága, a sikeresség, az utánpótlás-nevelés, a lakosság vásárlóereje. 

Nálunk nagy előny a kiváló infrastruktúra, az akadémiák, a történelmi hagyomány, az egyes klubok mögött álló erős közösségi bázis és lokális erő; a helyenként meglévő jelentős külső tudásbázis egyik-másik magyar klubot alkalmassá teheti arra, hogy hosszú távú projekt keretében majdan nemzetközi hálózat részesévé váljon.

A nemzetközi színtéren a klubok életében több helyen megjelenik a közösségszervezés mellett az oktatás, az innováció és a tudomány is, elég utalni a Barca Innovation Hubra vagy a madridi Europa Egyetem a Real Madriddal közösen hirdetett online és részvételi oktatással hirdetett képzéseire, amelyek diplomaosztóit a Bernabéu-stadionban tartják.

A labdarúgás ma már nemcsak játékos- és edzőkérdés, hanem olyan összetett rendszer, amelyben számos területen képzett szakemberek dolgoznak együtt, hogy egy klub szakmai és gazdasági téren egyre sikeresebb legyen, felhasználva ehhez a különböző tudományterületek segítségét is.

A szerző a Debreceni Egyetem professzora, a sportközgazdászképzés szakvezetője

A Nemzeti Sport munkatársainak további véleménycikkeit itt olvashatja!