Éppen nyolcvan éve, 1929. június 27-én született Palotás (Poteleczky) Péter, az Aranycsapat játékosa. Az óbudai Palotás család legtehetségesebb tagját 1948-ban Bukovi Márton vitte a Hungária körútra. A nyúlánk fiú az MTK (Textiles, Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó) hátravont középcsatáraként vált klasszis labdarúgóvá. Kék-fehér szerelésben 231 bajnokin 156 alkalommal volt eredményes. 1951-ben a góllövőlista élcsoportjában – Kocsis Sándor 30, Palotás Péter 25, Szusza Ferenc 22, Hidegkuti Nándor 21, Puskás Ferenc 21, Szilágyi Gyula 18 és Sándor Károly 17 találat – a kor legkiemelkedőbb egyéniségei foglaltak helyet, de az év legjobbja választáson az ifjú valamennyiüket maga mögé utasította.
Palotás Péter 1950. szep-tember 24-én (Magyarország–Albánia 12:0) két góllal mutatkozott be a válogatottban. Címeres mezben két évvel később, Helsinkiben jutott a csúcsra. Az olimpiai torna első fordulójában szinte egymaga intézte el az olasz válogatottat. Góljaival már a 20. percben 2:0-ra vezettünk, a 3:0-s végeredményt Kocsis Sándor állította be. Teljesítményével kiérdemelte a kilences trikót, na és néhány mérkőzéssel később az olimpiai aranyat is.
Hidegkuti Nándor ugyan átvette tőle az Aranycsapat visszavont centerének helyét, de a későbbiekben is bátran lehetett rá számítani. Tagja volt a világbajnoki ezüstérmes együttesnek, két évvel később, 1956. június 9-én a portugálok ellen (2:2) búcsúzott a válogatottól: 24 mérkőzése, 18 gólja figyelemre méltó. Senki sem gondolta, hogy hamarosan véget ér karrierje. 1958 decemberében az MTK edzésén rosszul lett, szívelégtelenség miatt minden sporttevékenységtől eltiltották. Bukovi mester még reménykedett visszatérésében, mindhiába. Példás magaviseletű szívjátékosát a szíve vitte el 1967. május 8-án. A dicsőséges Aranycsapat első halottja nem élte meg 38. születésnapját.