Valentino Rossi újabb mérföldköve

Valentino Rossi ezúttal sem tagadta meg önmagát.

A nyolcszoros világbajnok olasz pilóta készült erre a győzelemre – s nem csupán úgy, ahogy mindig szokott, teljes erőbedobással és maximális koncentrációval, hanem egy kis ajándékkal is szurkolóinak. Miután a pole pozícióból indulva szemernyi kétséget sem hagyott afelől, hogy ezen a napon Assenben csak az övé lehet a siker, a tiszteletkörében megállt, és hatalmas (legalább ötvenméteres) transzparenst nyitott szét a lelátó előtt, amely a diadalainak állított emléket – mind a száznak, egyesével. Ott volt az első alkalommal, az 1996-os cseh viadalon készült fénykép (amelyről még egy kölyökképű kiskamasz nézett vissza), és sorban a többi is, egészen az utolsó előttiig, amelyet Barcelonában, Jorge Lorenzót az utolsó kanyarban megelőzve harcolt ki. Egy pályafutás képekben – s jó volt látni, hogy Rossi ugyanúgy örül győzelmének, mint először.

Rossi amúgy hetedszer nyert Assenben, pályafutása egyik legsimább nagydíján. A rajtnál ugyanis Dani Pedrosa megelőzte, sőt az első körben Casey Stoner is vezetett előtte, ám a második körtől kezdve az olasz gyilkos iramot diktált, és csak a hátát nézte a mezőny. Jorge Lorenzo bírta a legjobban az eszelős tempót, de másfél másodpercnél egyszer sem került közelebb csapattársához, aki mellesleg megjavította a versenyben futott leggyorsabb kör rekordját is.

A futamelsőségek tekinteté-ben már csak Giacomo Agostini előzi meg a Doktort – az ő neve mellett 122 diadal áll –, de nem lennénk meglepve, ha ez a csúcsa is veszélybe kerülne Rossi jóvoltából. Érdekesség, hogy Agostini az 1972-es Finn Nagydíjon ünnepelte 100. győzelmét, amikor Rossi szülei talán még nem is ismerték egymást...

Volt azonban még valami, ami minket, magyar drukkereket nagyon érdekelt a MotoGP-viadallal kapcsolatban, mégpedig az, hogy Talmácsi Gábor élete második királykategóriás versenyén közelebb kerül-e a mezőnyhöz, mint legutóbb. Nos, úgy tűnik, a nemrég elvégzett egynapos teszt hasznos volt, mivel remek rajtot vett (ezzel a régi időket idézte, a riválisokat viszont ugyanúgy meglepte, mint annak idején), s a tizennegyedik helyig száguldott előre. Az optimistábbak már pontszerzést emlegettek, ami irreális elvárás volt, még ha a szurkolók szíve ezt is diktálta. Talma körülbelül hat-hét körön keresztül tudta tartani a mezőny tempóját (már ez is hatalmas eredmény), utána azonban lemaradt, s végül tizenhatodikként intette le a kockás zászló.

„Tavaly nyertem, most utolsó lettem – nagy különbség. Legalább akkora, mint amekkora a nyolcadliteres és a királykategória között van. De most legalább már néhány körön keresztül a mezőnnyel tudtam tartani, egészen addig, amíg elő nem jöttek azok a problémák, amelyekkel egész hétvégén küszködtünk. Ahogy koptak a gumik, úgy vált egyre makrancosabbá a motor eleje, s úgy csúsztam egyre hátrébb. Egy perc negyvenes köridőknél nem adódott gond, de egy harminckilencnél minden egyes kanyar életveszélyt jelentett – folyamatosan a túlélésért küzdöttem. Ez is tudatos motorozás volt, de száz százaléknál nagyobb koncentrációt igényelt, ami hosszú távon nem megy. Én a tizedik körig bírtam” – mondta Talmácsi, aki azt is elárulta, bízott benne, hogy a rajt lehet a titkos fegyvere. Az edzéseken gyakorolta az indulást, s a számítógépes adatok azt mutatták, a startja három-négy tizedmásodperccel jobb, mint csapattársáé, Takahasi Jukié, ami nagyon sok, ezért alapozott rá. Be is jött.

„Bár lemaradtam, feltett szándékom volt, hogy feljövök a többiekre, de ahányszor csak megpróbáltam gyorsítani, elkezdett pattogni a Honda eleje. Be kellett látnom, hogy ezzel a motorral egyelőre nem ez az én tempóm – mondta Talma, aki ezúttal már előzések résztvevője is volt, úgyhogy arról is beszámolt, mennyire más ez itt, mint a kisebb géposztályokban: – Itt nem úgy megy, hogy szűken berakod a motort a kanyarba, aztán majd lesz valami, mert iszonyú a sebesség, s ezért jobban respektálják egymást az emberek, jobban vigyáznak egymásra. Pénteken én is megtapasztaltam ezt: Capirossi lassított, erre De Angelis éppen hogy belenyúlt a fékbe, de ez olyan gyorsan történt, hogy majdnem belementem hátulról. Egy nyolcadliteres motorral ugyanebben a helyzetben még lett volna idő gondolkodni...”

No igen, ebből a szempontból mindenképpen előnyben vannak a vetélytársak – még az újoncok is, hiszen nekik is volt lehetőségük tesztelni az idény elején –, akiknek kétségtelenül több idő jutott felvenni a ritmust. Talma sem esik ki belőle nagyon, mivel a királykategória résztvevői számára a jövő hét végén Laguna Secában folytatódik a pontokért zajló küzdelem. A magyar motorosnak ezúttal a helyszín is új lesz, hiszen a kisebb kategóriák pilótái ezen a pályán sohasem versenyeztek.