Ismét nyílnak a rózsák

A régi dicsőségről nem csupán álmodoznak, áldozni is hajlandóak érte a Boszporusz partján. „Elnökünk, Adnan Polat ebben a szezonban meg akarja nyerni az Európa-ligát, mert ezzel csapatunk történelmi tettet hajtana végre, végleg beírhatnánk magunkat az európai futball történelmébe. A miénk lenne az első klub, amely megnyeri az új versenysorozatot. Kell ennél több motiváció?” – tette fel a költőinek szánt kérdést a csapat Pók becenévre hallgató középpályása, Mehmet Topal.

Adnan Polat tisztában van a híres isztambuli klub hagyományaival. A Galata hívei ugyanis azt tartják, övék a legrégebben működő futballklub széles e világon, ugyanis szerintük az alapjait még a XV. században lerakták. A monda úgy szól, hogy a 31 évig uralkodó II. Bajazid szultán trónra kerülése évében, 1481-ben vendégségben járt a Rózsák Atyjánál, Gül Babánál, aki a fenséges vendég tiszteletére a Boszporuszba hajított két szál rózsát hódolata jeléül, s cserébe azt kérte, a szultán azon a helyen alapítson iskolát.

Nos, II. Bajazid értékelte a gesztust, s meg is tette, amit a tudós kért tőle. A Galatasaray intézetben megannyi török diplomatát képeztek, s a XIX. század végén, valamint a XX. elején oda járt Ali Sami Yen, aki futballcsapatot szervezett, s társaival együtt 1905-ben megalapította a klubot, amelynek színei olyanok, mint amilyen rózsákat Gül Baba a Boszporuszba dobott: piros és sárga.

A Galatasaray 1964-ben átadott új stadionja már az alapító nevét viselte, a klub pedig néhány évtizeddel később bekerült a tágabb európai élmezőnybe. A Galata 1989-ben már BEK-elődöntőt játszott, jó egy évtizeddel később pedig az UEFA-kupában révbe ért. A 2000-es koppenhágai döntőben az Arsenalt tizenegyesekkel felülmúlva, Fatih Terim vezetésével – Hakan Sükürrel, Cláudio Taffarellel, Gheorghe Hagival a csapatban – olyat tett, amit más török klub sem előtte, sem utána: európai kupát nyert. Majd még ugyanabban az esztendőben az európai Szuperkupáért kiírt összecsapáson hosszabbítás után a Real Madridot is megverte 2–1-re.

Adnan Polat úgy gondolja, a tizedik évforduló méltó megünneplése lenne, ha a jövő év május 12-én Hamburgban a Galatasaray játékosai futhatnának tiszteletkört elsőként az Európa-liga trófeájával. Az előző szezonbeli szereplés egyébként is mély nyomokat hagyott a „Cimbom” rajongóiban. Ettől azonban nyilván szívesen eltekintettek volna. A hazai bajnokságban ugyanis minden ősi rivális (Fenerbahce, Besiktas), sőt még a Trabzonspor és a Sivasspor is megelőzte a piros-sárgákat, az UEFA-kupában pedig a nyolcaddöntőben ejtette ki őket a Hamburg. A kispadról mennie kellett Michael Skibbének, az őt váltó (a 2002-es vb-n játékosként bronzérmet nyerő) Bülent Korkmaz pedig az idény végén nyújtotta be lemondását.

Adnan Polat pedig kinyitotta pénztárcáját. Két évre szerződtette szakvezetőnek a Barcelonával két bajnoki címet és egy Bajnokok Ligája-diadalt szerző, a legutóbbi szezonban pihenő Frank Rijkaardot, akinek hívó szavára máris Isztambulba költözött az Atlético Madrid argentin kapusa, Leo Franco, a Lyon elefántcsontparti középpályása, Kader Keita, a Besiktas török válogatott védője, Gökhan Zan, és ha hinni lehet a pletykáknak, Madridból a holland Johnny Heitinga is követheti Leo Francót. Ebből a listából is kitűnik, elsősorban a védelmet kellett/kell megerősíteni.

Közel az első vizsga: július 16-án a kazah Tobol Kosztanaj az ellenfél az Európa-liga második selejtezőkörében. Abban a kupasorozatban, amelyet ugye meg kell majd nyerni.