Így érdekes...

Kapjunk ki, vagy ne kapjunk ki?

Sokakban felvetődött a kérdés a németek elleni csoportdöntő(…) előtt, főleg miután a szerbek spanyolokkal szembeni veresége alaposan átrajzolta a vb további programját. Ha a magyarok csak másodikok lennének Németország mögött, Dejan Udovicsics együttese helyett a spanyolokkal játszanák a negyeddöntőt. Sőt egyes vélemények szerint a szerb zakó után Montenegró horvátok elleni vereségében is lehetett némi taktika, mivel így a gárda a döntőig nem találkozik a magyar, szerb, horvát hármas egyikével sem, miközben a másik ágon a várható magyar–szerb negyeddöntő győztese meccsel a horvátokkal. Összeesküvés-elmélet a köbön.

Kapjunk ki, vagy ne kapjunk ki?

Kemény Dénesnek vagy éppen a játékosoknak abszolút felesleges lett volna feltenni a kérdést, kivéve, ha azt szerettük volna, hogy a kapitány átharapja a torkunkat, felkoncoljon minket, majd négyfelé vágva az uszoda négy pontjára tűzze ki darabjainkat.

Kapjunk ki, vagy ne kapjunk ki? Nehéz elképzelni, hogy a mérkőzés előtt Biros Péter csapatkapitány épp azt ecsetelné, hogyan veszítsünk úgy, hogy ne legyen túl feltűnő. Vagy azt, hogy a taktikázás közepette Kemény Dénes már a harmadik percben hangosan kiabálva pattanjon fel a kispadról, hogy „Hol a fór?”.

Kapjunk ki, vagy ne kapjunk ki?

Alexander Tchigir bizonyára az előbbire szavazna. A elnyűhetetlen német kapus negyvenévesen még mindig az első számú játékos a posztján a válogatottban, s nem lennénk meglepődve, ha úgy 25 év múlva félállásban, nyugdíjasként (a buszokon is ingyen utazhat akkor) is ő védené a németek kapuját. Igaz, általában előbb vagy utóbb, de túl szoktunk járni az eszén. A Unicum-kupán is nehéz kezdést követően győztük le a németeket. Most sincs másként, a remek kezdés után következő visszaesésen kemény védekezéssel lépünk túl

– két negyeden és három másodpercen keresztül nem kapunk gólt, s mivel ezalatt hármat lövünk, a gólszegény meccsen ez már tetemes előnyt jelent. Tetemeset, de sajnos nem elegendőt. Kiss Gergely kihagyott ötösét követően a németek előbb mínusz kettőről, majd Hosnyánszky Norbert bombája után mínusz egyről is egyenlítenek – 32 másodperccel a lefújás előtt…

Nem kaptunk ki tehát, s látva a játékosok arcát a lefújás után, elképzelhetetlen, hogy tudatosan erre készültünk – már csak azért sem, mert a döntetlennel nehéz csoportmásodiknak lenni, hiszen ehhez a szabályok szerint (kiesik az utolsó elleni eredmény) az kellene, hogy a németek több mint kilenc góllal verjék meg Kanadát.