DunDiego menekül

Miután Szulejman el-Fahim a héten átvette a hatalmat a tavaly FA-kupát nyerő Portsmouthnál, feneketlen pénzeszsákjára tekintettel jószerével természetes, hogy megpróbál ütőképes csapatot kialakítani a Premier League legutóbbi idényét a 14. helyen záró klubnál. Bár a hírek szerint a legnagyobb fogás egy korábbi kiváló futballista, Diego Maradona megszerzése lenne, csak éppen az 1986-os mexikói világbajnokság hőse jelenleg az argentin válogatott szövetségi kapitánya.

„Tudomásom szerint kész elhagyni az albicelestét, és kifejezetten szimpatikus számára a Portsmouth tulajdonosának ötlete – árulkodott Ángel Oscar

Moyano, a 48 esztendős Maradona ügyvédje. – Diego személye már önmagában elég ahhoz, hogy nagyszerű labdarúgók egész sora csatlakozzon az angol együtteshez.”

A Pompeynál forradalmi változtatásokra készülő el-Fahim elsősorban utazó nagykövetként számítana Maradonára, s mivel nem biztos benne, hogy kiszemeltje jó edző, úgy véli, adott esetben az elnöki pozíciót is betölthetné a kikötővárosiaknál.

„El tudnám képzelni, hogy nagyszabású terveim megvalósításához ő választaná ki a megfelelő embereket, vagyis az igazolások terén szabad kezet kapna” – hangoztatta a nagy Maradonarajongó hírében álló el-Fahim.

Az ügy főszereplője egyelőre nem szólalt meg, Moyano azonban kiemelte, hogy a Maradonát ért támadások jelentősen befolyásolhatják a Portsmouth számára bizonyára kedvező döntés meghozatalában. Szó, mi szó, a tavaly október végén kinevezett szakember irányításával nem túl dicső az argentin válogatott mérlege, mást ne mondjunk, a legutóbbi három vb-selejtezőjéből csupán egyet nyert meg a csapat, a másik kettőt 6–1-re (Bolívia), illetve 2–0-ra (Ecuador) elveszítette, s négy fordulóval a sorozat zárása előtt mindössze négy ponttal előzi meg a vb-részvétel szempontjából semmit sem érő hatodik helyen álló Uruguayt, amellyel október 13-án idegenben kell megküzdenie az utolsó fordulóban. S mivel az argentinok szeptember 5-én az ötszörös világbajnok Brazíliát fogadják, Maradona esetleges lelépését alighanem megfutamodásként könyvelnék el hazájában, az pedig személyétől függetlenül megbocsáthatatlan bűn.