Minden rendben lesz

Hogy van?Hogy van?

Már sokkal jobban – válaszolta szombat kora este Cseh László a Foro Italico előtt. – Délelőtt hányingerem volt úszás közben, azóta azonban semmilyen panaszom sincs. Remélem, így is marad.

Világbajnoki repertoárja azonban változott a betegség miatt. Ahogyan az edzőjétől hallom, nehezen fogadta el, hogy nem indul kétszáz méter pillangón.

Versenyezni jöttem, persze hogy indulni akartam pillangón is. Nem azért készültem ebben az évben, hogy aztán visszalépjek. De azért nem okozott akkora lelki törést a döntés: ha ez tavaly, Peking előtt történik, biztosan öszszezuhanok.

Miért éppen a kétszáz méter pillangó lett a vesztes? Azért, mert az lett volna leghamarabb, s így még pihenhet egy napot, vagy van más oka is?

Leginkább azért, mert ha elindulok kétszáz méter pillangón, már kedden versenyeznem kellene. De azért is, mert nem sokkal utána következne szerda délután a kétszáz méter vegyes középdöntője, s bizony egészségesen is nehéz lett volna jól átugranom ezt az akadályt. A kétszáz méter pillangó nagyon sokat ki tud venni az emberből…

Így viszont elmarad a Cseh–Phelps összecsapás. Nem fájlalja?

Kicsit sajnálom, de remélem, lesz még alkalmunk rá.

És most különben is Ryan Lochte lehet a nagy ellenfél.

Ez így van, nagyon jó formában van Lochte, meg jó a dressze is… Arra ön sem panaszkodhat.

Nem is teszem. Sokat edzettem az egész testes Arena X-Glide-ban az elmúlt hetekben, így a korábbiakkal ellentétben négyszáz méter vegyesen is abban úszom majd. Nem mondom, hogy túlságosan kényelmes, de ha mások kibírják, nekem is ki kell. És ne felejtsük el, hogy a pekingi olimpián rajtam nem csodadressz volt, így úsztam 4:07-en belül négyszáz méter vegyesen. Akkor az új dresszben akár még…

Csak el ne kiabálja! Mit szól a nemzetközi szövetség döntéséhez, hogy a jövő évtől csak textildresszekben lehet versenyezni?

Mindig is hangoztattam, hogy én ennek a híve vagyok, nem értek egyet a dresszőrülettel. Tényleg technikai sportággá változott az úszás, és ez nagyon nem jó.

De mi lesz a csodadreszszekben úszott világrekordokkal? Évekig, évtizedekig fennmaradnak majd?

Azt hiszem, a hosszabb távokon a textildresszekben is felül lehet majd írni a világcsúcsokat, ezeken a távokon nem számít annyit a ruha. Száz és kétszáz méteren viszont igen, és ha ott gyorsan megdöntjük a rekordokat, akár már itt Rómában, akkor sporttörténelmet írhatunk: valószínűleg jó darabig nem akad majd olyan úszó, aki átírja a csúcsokat.

Többes szám első személyben fogalmazott…

… vagyis elszóltam magam. A betegségem után azért ne várjon tőlem komolyan veendő jóslatokat. Szerdán sok minden eldől. Leginkább az, milyen az állóképességem, mennyit vett ki belőlem a kór.

Ruza József főtitkár mesélte, hogy a repülőtérről taxival akart elmenni a kórházba.

Ha tudom, hogy olyan közel van, gyalog is megtettem volna az utat. Maga a repülés nem viselt meg, sőt még szundikáltam is a fedélzeten, de a landolás után mintha kihúzták volna a lábam alól a talajt. Szörnyű érzés volt. Aztán a kórházban elvégezték a szükséges rutinvizsgálatokat, bekötötték az infúziót, de szerettem volna csatlakozni a csapathoz, így még aznap este elhagytuk a kórházat. Az első éjjel még külön szobában aludtam, hogy ha vírus okozza a fájdalmakat, meg ne fertőzzem a többieket. Szerencsére mostanra ebből a szempontból is helyreállt a világ rendje, hiszen már Kovács Norbival lakom egy szobában, ahogyan máskor.

Mentálisan is edzi magát?

Eddig is fontosnak tartottam a mentális felkészülést, s most is trenírozom az agyamat. Sem én, sem Gyuri bácsi nem tudjuk, mire leszek képes szerdán, de mindketten úgy készülünk, hogy nem történt baj, hogy minden rendben lesz. Másként nem is állhatunk hozzá.

Nyitott medencében rendezik a versenyt – elképesztő kánikulában.

Az esti középdöntők és finálék idején már egész kellemes lesz a levegő, de a délelőtti előfutamok…

Az maga lesz a pokol! A medence vize jó, az viszont nem annyira tetszik, hogy az előfutamok során mind a tíz pályán úsznak majd.

Nem kell, hogy ez különösebben érdekelje önt.

Ez igaz, középen majdnem mindegy, hányan úsznak még mellettem. Na, már megint előszóltam magam… Megyek, úszom egyet, mégiscsak az az én világom!