Szórakoztatásból hatos

Hogy van?Hogy van?

Nem túl jól, időnként még fáj a fejem – mondta a Kecskemét– Videoton mérkőzés legjobbjának választott Nagy Dániel, akit a második félidőben csúnya fejsérülése miatt volt kénytelen lecserélni Mezey György.

Tisztán emlékszik a jelenetre?

Igen, és az orvosok szerint jó jel, hogy nincs emlékezetkiesésem. Holott szerencsétlenebbül is végződhetett volna az eset. Amikor az ellenfél játékosa, a szerelni igyekvő Farkas István stoplija felhasította a fejemet, óriási fájdalmat éreztem, és még mielőtt észleltem volna, hogy csúnyán vérzik a seb, már sejtettem, nagy a baj. Néhány másodpercre megzavarodtam, láttam, cserét jeleznek, az öltözőben pedig azonnal elláttak, összekapcsolták a sérült bőrt, és egy turbánszerűség került a fejemre. Vasárnap délelőtt aztán ismét megvizsgáltak, s bár szóba került a varrás lehetősége is, a doktor úr szerint a kapcsok is szépen összehúzták a sebet, így ha minden jól megy, szerdán edzésbe állhatok.

Azért nem csak a sérülése miatt marad emlékezetes a kecskeméti meccs. Gólzápor, Vidi-gála, ráadásul lapunk szerint ön volt a meccs embere. Jogos az elismerés?

Belülről én is úgy ítéltem meg, hogy jól megy a játék, a csapat pedig egyenesen sziporkázott. Pontosan és tökéletesen sikerült megvalósítani azokat az edzői utasításokat, játékelemeket, amelyeket gyakoroltunk.

Támadások garmadáját vezette a Videoton. Ez már a régi-új Mezey-iskola?

A nyári időszak első periódusában bizonytalanság uralkodott az öltözőben, nem is Lothar Matthäus esetleges érkezése vagy nem érkezése zavart bennünket, hanem az a helyzet volt kényelmetlen, hogy nem tudtuk, mikor kezdhetjük végre a közös munkát az új edzővel. De megérte várni. A lehető legjobb megoldás Mezey György szerepvállalása, mert nagy stratéga, a taktikai variá ciók széles választékát ismerő s alkalmazó szakember irányít bennünket. Az eddigi közös munka is bizonyította: a mester személyekre szabja a posztokat, kitűnően látja, ki hol képes a legjobb teljesítményre.

Akkor a szombati Nagy Dániel-parádé már Mezey György érdeme?

Van benne szerepe, az biztos. A hétközi edzéseken unalomig gyakoroljuk az egyes játékelemeket, a tréner külön foglalkozást szentel egy-egy szituáció tökéletes betanítására – Kecskeméten láthattuk, mit miért tesz. Mezey György szeretné, ha a közönségcsalogató, látványos futballt erőltetnénk, és ez a szemlélet – kiegészülve az adott támadásvariációk alkalmazásával – vezetett sikerre a nyitó fordulóban. Az én szerepem is igen fontos, a jobb szél hivatott segíteni akcióink többségét, ezért is vehettem ki a részem góljaink többségéből.

Egyet pedig maga vállalt – harminc méterről. Életególja volt?

Az az igazság, nem az első, ilyen távolságról elért gólom volt. De kétségtelen, a legemlékezetesebbek között tartom majd számon. Most is fel tudom idézni.

Halljuk!

Jobbról vezettem befelé a labdát, előttem Sitku Illés és André Alves várta, hogy valamelyik résbe bejátsszam. De mivel a mögöttem érkező Farkas Balázs folyamatosan biztatott, hogy lőjem el, ellőttem – valljuk be, ezek a labdák a kapusok legnagyobb ellenségei, irtózatosan mennek.

A Videoton is rendesen belekezdett: mire lehet elég ez a lendület?

Azt mondom, bármire. Vitathatatlan, hogy kiélezett bajnokság elé nézünk, több klub is hozzánk hasonlóan optimista, a Debrecen, az Újpest, a Fradi és a Győr is joggal bizakodik. Még csak egy meccset nyertünk meg, de már a következő fordulóban, a Diósgyőr ellen szeretnénk újra ilyen motivált, elhivatott játékkal meglepni a DVTK-t. Az egyik legjobb barátom, Mohl Dávid szombaton lépett először pályára a Lokiban, ezért vasárnap visszanéztem a diósgyőri találkozójukat – persze már külön figyeltem leendő riválisunk stílusát, próbáltam értékelni játékerejét. Mondhatom, lelkes, darálós csa pat a DVTK, de mi nem torpanhatunk meg, ezért hiszem, hogy ott folytatjuk, ahol Kecskeméten abbahagytuk – közönségszórakoztató, gólgazdag futballal.