Ferenczi István számomra nagy csalódás.
Szerencsére a kellemes fajtából.
Amikor aláírt a Barnsley csapatához két és fél esztendeje, bevallom, nem jósoltam neki nagy jövőt az angol másodosztályban, de örömmel olvastam, hallottam róla a remek híreket, később pedig a sors megadta, hogy személyesen is megtapasztaljam népszerűségét és elismertségét. Az ember ritkán ismeri be szívesen tévedését, ám velem ez történt, és azóta minden tiszteletem a csatáré.
Amikor hazajött, és a Ferencvárost választotta, sejteni lehetett, hogy hamar sztárrá válik az Üllői úton. Rokonszenves viselkedés, profi mentalitás és persze – cseppet sem mellékesen – harminckilenc gól tette azzá, s a jelek szerint a sikersztori tovább folytatódik. Jó, a Ferencváros csak Ligakupa-meccset nyert szerda este a Diósgyőr ellen, de egyrészt ez sem elhanyagolható eredmény, másrészt az eredményjelzőn csupán egy név állt, mindjárt kétszer is: természetesen Ferenczi Istváné.
Angliában alighanem már oddsa lenne annak a fogadóirodákban, hogy a ferencvárosi csatár betalál-e csapata első bajnokiján a Zalaegerszeg hálójába, s ha igen, hányszor, fejjel vagy lábbal lesz-e eredményes, esetleg a testével sodorja a labdát a gólvonal mögé. Nyilván a szurkolók között is téma, sokan talán éppen miatta kerekednek fel szombaton, hogy a stadion felé vegyék az irányt – rá, a góljaira kíváncsiak, és ez jó, sőt jobb, mint első látásra hinnénk.
Évek óta panaszkodunk az igazi egyéniségek hiányára, a magyar mezőnyben alig-alig találunk olyan futballistát, akiről a szurkolók rigmusokat költenek, aki vonzza a nézőket a lelátókra, akit nemcsak elismerni, hanem akiért rajongani is lehet. Az a Ferenczi István, aki évekkel ezelőtt elment itthonról, nem volt ilyen, aki hazajött, ilyenné vált. Persze mint tudjuk, egyetlen fecske sohasem csinál nyarat, ám a példa adva van, miként a tanulsága is.
Erre ma már marketinget is lehetne építeni: Ferenczi István újból betalál-e csapata soros mérkőzésén, ha igen, hányszor, fejjel vagy lábbal lesz-e eredményes, esetleg a testével sodorja a labdát a gólvonal mögé…