A volt klasszis futballista a negyeddöntőig vezette a nemzeti együttest a nyári németországi világbajnokságon, ott a csapat a későbbi aranyérmes Olaszországtól kapott ki.
A Dinamo Kijev és az egykori szovjet válogatott kiemelkedő játékosa hét bajnokságot nyert csapatával, továbbá kétszeres KEK-győztes volt, 1975-ben a döntőben éppen a Ferencváros felett diadalmaskodott együttese 3-0-ra. Ugyanebben az évben ő kapta a legjobb európai futballistának járó Aranylabdát. A 112-szeres válogatott két olimpiai bronzérmet szerzett.
Sportpályafutását 37 évesen fejezte be, majd edzőként kezdett dolgozni, a válogatott irányítását 2003 szeptemberben vette át. Az elmúlt években politikusként is tevékenykedett, országgyűlési képviselő volt.