ANGLIA

MI SZÓL MELLETTE? Az angolok üzenete egyértelmű: biztos profitot, magas színvonalú létesítményeket és fanatikus szurkolókat ígérnek, tőlük akár már holnap kezdetét vehetné az esemény. Rendkívül csábító, 161 millió fontos (186 millió eurós) profitot ígérnek az angolok a FIFA-nak, amennyiben elnyerik a rendezési jogát. Ezt az összeget a stadionok 94 százalékos kihasználtsága mellett számolták ki. Az angolok a fix összegű profit mellett ígéretet tettek arra is, hogy az érvényes belépőkkel rendelkezők, valamint a torna akkreditált személyei egyaránt ingyen vehetik majd igénybe a tömegközlekedést. A tornán részt vevő 32 csapat mindegyike egy-egy Premier League-ben érdekelt klub főhadiszállásán tréningezhet majd. Nincs szükség nagy infrastrukturális beruházásokra, a közlekedési hálózat is fejlett, az ország fel van készülve a turisták millióinak érkezésére. Az angolok pályázati bizottsága erős csapattal érkezett Zürichbe, Vilmos herceg és Capello mellett ott van Svájcban David Cameron miniszterelnök, David Beckham, illetve az 1966-os világbajnok csapat kapitánya, Bobby Charlton is, valamint a korábbi válogatott játékosok közül Gary Lineker, John Barnes, Alan Shearer és Andy Cole.

EDDIGI JELENTŐS SPORTESEMÉNYEK. Az angolok eddig egyszer, 1966-ban rendeztek világbajnokságot, amelyet meg is nyert a háromoroszlános válogatott. Ha a közelmúltat nézzük, 1996-ban az Eb-nek adtak otthont, míg 2002-ben Manchesterben tartották a Nemzetközösségi Játékokat, és akkor még a wimbledoni teniszversenyekről nem is beszéltünk. Tapasztalatban nincs hiány, ráadásul ne feledkezzünk meg arról, hogy a vb-ig még 2012-ben lesz egy nyári olimpia (London korábban, 1908-ban és '48-ban már rendezett nyári játékokat) és 2015-ben egy rögbi-világbajnokság is.

MI SZÓL ELLENE? Az egyszerű ember azt hihetné, hogy az olimpia rendezésének közelsége csökkentheti az angolok esélyeit, de pont Brazília példája bizonyítja, hogy a döntéshozók egészen másként gondolkodnak. Anglia esetében nem lehet szó nélkül elmenni a pályázati szakasz során felvetődött botrányok mellett, amelyek bizony gyengíthetik a pozícióját. Az Angol Labdarúgó-szövetség (FA) elnöke, David Triesman az után távozott posztjáról, hogy napvilágot látott egy titokban rögzített magánbeszélgetés, amelyben bizonyítékok nélkül azzal gyanúsította meg Spanyolországot és Oroszországot, hogy a bírók megvesztegetésére készülnek a nyári, dél-afrikai világbajnokságon. Triesman a felvételen kijelenti: úgy tudja, Spanyolország esetleg kiszáll a 2018-as vb rendezési jogáért folyó versenyből, ha az oroszok segítenek a június-júliusi vb meccseit vezető bírók lefizetésében. Talán ennél is veszélyesebb lehet az angolokra a közelmúltban az angol média által kirobbantott korrupciós botrány, amelyről bővebben keretes írásunkban olvashatnak.

BELGIUM-HOLLANDIA

MI SZÓL MELLETTE? Európa egyik legsűrűbben lakott térségében található a két ország, fejlett a közlekedési hálózat, ráadásul nem jelentősek a városok közötti távolságok. Vélhetően a szállodai férőhelyek számával sem lenne gond. Mindkét ország vendégül látott már fontos futballeseményt, sőt megtették ezt közösen is. Bár két államról van szó, mindketten az Európai Unió alapító tagjai, azaz az intézményi struktúra szempontjából inkább egy az a kettő. Fontos tényező, hogy ezt a pályázatot nem érték korrupciós vádak.

EDDIGI JELENTŐS SPORTESEMÉNYEK. A belga-holland pályázattal kapcsolatban leginkább a két ország által közösen megrendezett 2000-es Európa-bajnokságot, annak gördülékeny lebonyolítását, jó hangulatát emlegetik referenciaként. Ugyanakkor – lévén szó két fejlett futballkultúrájú országról – számos európai kupadöntőt is vendégül láttak már. A hőskorban mindkét ország rendezett nyári olimpiát, igaz, a világ (és az ötkarikás játékok) jelentős átalakulása miatt ez ma már legfeljebb presztízsértékkel bír.

MI SZÓL ELLENE? A FIFA korábban jelezte: a korábbi tapasztalatokból kiindulva nem örül annak, ha két vagy több ország közösen pályázik. Ez az üzenet, illetve a FIFA által támasztott magas elvárások elbátortalanították a két ország elitjét, a pályázat helyi politikai támogatottsága korántsem teljes. Infrastrukturális hátrány, hogy az aranyéremért zajló mérkőzés megrendezéséhez megkövetelt, 80 ezer nézőt befogadni képes stadion még nincs a környéken, és ahhoz, hogy e tekintetben utolérjék a vetélytársakat – Rotterdam város elöljárósága tavaly elvi engedélyt adott a fejlesztésre –, iszonyú pénzt kell elkölteni.

OROSZORSZÁG

MI SZÓL MELLETTE? Minden szempontból az orosz pályázat a legnagyobb. Persze ennek vannak árnyoldalai is, de ebben a pontban koncentráljunk csak a pozitív érvekre. Az oroszországi vb-vel egy kontinens méretű új piac nyílhat meg a FIFA és szponzorai előtt. Ráadásul a Dél-afrikai Köztársaság után ez egy újabb történelmi döntést jelentene, elvinni a legnagyobb futballeseményt egy még „érintetlen" régióba. Az oroszok hatalmas fejlesztésekre készülnek, ami hosszú távon befolyásolná az ott élő emberek életét, a FIFA-nál pedig megfigyelhető az a tendencia, hogy egyre jobban próbálják a szociális vonatkozásokat is figyelembe venni.

EDDIGI JELENTŐS SPORTESEMÉNYEK. Bár 1980-ban nyári olimpiát rendeztek Moszkvában, mégsem mondhatjuk, hogy nagy gyakorlata lenne az oroszoknak a futball vb-hez hasonló méretű sportesemények szervezésében. A legnagyobb labdarúgó esemény a 2006-os U20-as női vb volt az országban. Ugyanakkor ezeken nagyban változtathat, hogy 2014-ben Szocsi ad otthont a téli ötkarikás játékoknak.

MI SZÓL ELLENE? A nagy tornák megrendezésében való viszonylagos tapasztalatlanság mellett a nagy méretek problémát is jelentenek egyben, elég ha csak arra gondolunk, hogy 11 időzóna található az országban. Ezen kívül az orosz pályázat gyengesége lehet a közlekedési és technológiai infrastruktúra hiányossága, ráadásul a stadionok nagy része is még csak a tervezőasztalon létezik. A nyugati országokkal összevetve Oroszországot még mindig zárt kultúra jellemzi, még ha Vlagyimir Putyin miniszterelnök korábban meg is ígérte, hogy megváltoztatják a vízumszabályokat a torna idejére.

SPANYOLORSZÁG-PORTUGÁLIA

MI SZÓL MELLETTE? Valószínűleg kevesen vitatkoznak azzal az állítással, hogy jelenleg a spanyolok uralják a világ labdarúgását, ők az Eb- és vb-címvédők, de persze a portugálok is ott vannak a közvetlen elitben. A két országban rajonganak a labdarúgásért, az Ibériai-félsziget pedig ideális helyszínnek tűnik a torna megrendezésére. Kedvelt turista célpontokról lévén szó, a szállodai férőhelyekkel és a közlekedéssel nemigen lehet gond, és a tapasztalat is megvan már a nagy sportesemények rendezéséhez.

EDDIGI JELENTŐS SPORTESEMÉNYEK. Spanyolország 1982-ben rendezett már vb-t, tíz évvel később pedig Barcelonában volt a nyári olimpia, de a 2004-es portugáliai Eb-re is sokan emlékeznek vissza jó szívvel. Utóbbi miatt Portugáliában nem lehet gond a stadionokkal, bár az is igaz, hogy a több helyszínt a nagyobb szomszéd adná. Az már korábban nyilvánosságra került, hogy a dél-amerikai országok támogatják a pályázatukat.

MI SZÓL ELLENE? Ami a másik közös pályázat esetében is felvetődött, az most is fennáll: a FIFA korábban megkérdőjelezte a rendezésnek ezt a formáját, ugyanis számos területen igen magas szintű együttműködést kíván az érintett országoktól (különös tekintettel a biztonság kérdésére). A korrupció gyanúja az ibériai pályázatot sem kerülte el: felvetődött, hogy a spanyolok megállapodtak a katari szövetséggel arról, egymást támogatják a 2018, illetve a 2022-es vb-helyszín kiválasztása során.