Abedi Pelé - aki még mezítláb tanulta a focit

– Évek óta látjuk, mondogatjuk, hogy jó-jó az afrikai futball, de a kiemelkedő eredmény még várat magára. Mi lehet az oka? Mikor tud feljebb lépni a kontinens labdarúgása?
– Hogy mikor jön a kiugró siker, nem tudhatjuk, de az biztos, rengeteg kihívás vár az afrikai futballra. Fontos, hogy napról napra lépjünk előre, a szervezettséget erősítsük. Nekünk, afrikai szakembereknek most az az elsődleges, hogy a kiválasztást megszervezzük, már iskolai szinten működjön a tehetségek kiszűrése, és később jó edzők időt, energiát nem kímélve foglalkozzanak az ígéretes játékosokkal. Az afrikai fociban még mindig a pénzhiány a legnagyobb probléma, sokszor nincs lehetőség arra, hogy az ország minden szegletébe eljussunk. Gondoljanak bele, a kisebb települések általában nagyon messze vannak, sok helyen a közlekedés sem egyszerű, így rengeteg tehetség elvész.

– Mit tud tenni Abedi Pelé, hogy ez ne így legyen?
– Próbálok újat mutatni, kicsiben szeretném megvalósítani azt a mintát, amelyet jónak tartok. A klubomnál, az FC Naniánál máshogy dolgozunk, mint a legtöbb afrikai együttesnél. A mi célunk, hogy begyűjtsük a fiatalokat vidékről, az iskolákból, és a legjobbakat együtt tartsuk, amíg lehet. Tizennégy éve kezdtem el ezt a munkát, a negyedosztályból indultunk, majd feljutottunk a harmadik vonalba, később a másodosztályba. Az előző szezonban megnyertük a Ghánai Kupát, a döntőben élvonalbeli csapatot legyőzve, majd a Szuperkupa is a miénk lett. Szóval, építkezünk, és úgy érzem, jó irányba haladunk.

– Klubelnökként dolgozik, vagy a szakmába is beleszól?
– Mindkettő. Elnök is vagyok, edző is, amolyan mindenes.

– Ahogy a kupagyőzelmekről beszélt, teljesen elérzékenyült. Ez a nagyobb élmény vagy a játékosként megszerzett trófeák?
– Nem lehet összehasonlítani, mert más életkorban éltem meg a kettőt. Hihetetlen érzés és hatalmas meglepetés volt a kupagyőzelem, nagyot szólt az afrikai kontinensen. Nem mindennapi, hogy másodosztályú együttesként indulhatunk a nemzetközi kupaporondon. Ez is bizonyítja, hogy megéri előbányászni a tehetségeket. Ez költséges, időigényes munka ugyan, de ha jól csinálja az ember, gyümölcsöző lehet.

– Hogyan látja a ghánai labdarúgás helyzetét?
– Hatalmas potenciál van a ghánai futballban, ám most nagyok a gondok. Mindig utánpótlásvonalon voltunk igazán erősek, de az idén sem az U17-es, sem az U20-as világbajnokságra nem jutottunk ki, és az olimpián sem leszünk ott. Remélem, hamarosan kimászunk a gödörből.

– Érdekelne a véleménye a magyar labdarúgásról is.
– Puskás. Bevallom őszintén, az ő neve ugrik be az önök országáról, más futballistát hirtelen nem is tudok mondani.

– És a kétezer-kilences U20-as vébé elődöntője? Ghána a magyar válogatott ellen játszott.
– Persze, és nyertünk is, ugye? Nem, nem igazán emlékszem magára a meccsre, pedig a fiam is a pályán volt.

AZ ABEDI PELÉVEL KÉSZÜLT INTERJÚ TELJES SZÖVEGÉT A NEMZETI SPORT CSÜTÖRTÖKI SZÁMÁBAN OLVASHATJA!