Hazánkban második alkalommal bonyolították le a kupasorozatot, amelyben azokra a középiskolás fiatalokra koncentráltak, akik nem hivatásos labdarúgóként képzelik el jövőjüket, de – a hivatalos megfogalmazás szerint – szeretnének a futballt szeretők közösségéhez tartozni. A júniusi döntők után a Vasas Fáy utcai telepén a lányok között a debreceni Irinyi János Gimnázium, míg a fiúknál a miskolci Szemere Bertalan Szakközépiskola tanulói ünnepelhettek: ők voltak azok, akik a 723 magyar induló csapat 6400 diákja közül kivívták a jogot a római utazásra a 20-20 megyei győztest felvonultató országos döntőben. És ezzel együtt egy életre szóló élménnyel gazdagodtak…
Még el sem kezdődött a háromnapos Coca-Cola Cup Camp, amikor már fokozott izgalom lett úrrá a tíz miskolci fiún és a hét debreceni lányon, Budapesten ugyanis kiderült: még egyikük sem ült repülőgépen. A zökkenőmentes utazást követően mindenki rögvest szembesülhetett az olasz életstílussal, a fiumicinói, rendszert nyomokban tartalmazó káoszban ugyanis a csomagokhoz a Leonardo da Vinci repülőtéren csak hosszas várakozás után jutottak hozzá az iskolások és kísérőik. Mindez persze csak előszele volt annak, amit az olasz hétköznapok – kívülállóként tekintve bájos – jelenetei szolgáltattak számukra a következő napokban, a bármilyen kérdésre készséggel válaszoló, de megoldást ritkán találó portástól kezdve a ripacs jelzőre kétségkívül rászolgáló tábori műsorvezetőn át a menet közben az előtte haladó autósnak két kézzel dudáló és szentségelő sofőrig.
No, de bár a fiatalok számára e három nap alapvetően játék volt és mese, az izzadságos munka sem maradhatott el, a tábor lényegét ugyanis mégiscsak a foci adta. A péntek délután és a szombat délelőtt a felkészülés jegyében telt a Giulio Onesti Sportközpontban: a nyolc országból – a mieink és a hazaiak mellett Bulgáriából, Csehországból, Görögországból, Horvátországból, Lengyelországból és Romániából – érkező nebulók a brazil napok jegyében dél-amerikai edzők irányítása alatt készültek és ismerkedtek egymással. Utóbbira azért is nagy szükség volt, mert a szombat délutáni elődöntők és a vasárnapi helyosztók során a játékosok nem nemzetiségi jegyben csaptak össze egymással, hanem vegyes csapatokat alkottak, így mindegyik formációba jutott kettő-három magyar játékos is.
A szakmai stáb vezetője Angelo Sormani volt, aki ugyan Brazíliában látta meg a napvilágot, ám Olaszországban futott be nagy karriert – négy évig ő számított a világ legdrágább labdarúgójának, amikor a Roma kivásárolta a Mantovából… –, a hatvanas évek második felében alapembere volt a Milannak, amellyel nyert BEK-et, KEK-et, Világkupát, scudettót és Olasz Kupát is. Játszott a Sampdoriában, a Napoliban és a Fiorentinában, hétszer pályára lépett az olasz válogatottban is, és szerepelt az 1962-es világbajnokságon. Visszavonulása után a Napolit és a Romát is irányította, de különösen az utánpótlás-nevelés terén tett szert hírnévre, amit televíziós szakértőként is kamatoztatott.
A fénykorában „fehér Pelének” is nevezett szakember július elején ünnepelte a 75. születésnapját, ám fittségéről mindent elárul, hogy a technika fejlesztését szolgáló gyakorlatokat továbbra is ő maga mutatta be a diákoknak – márpedig a hangsúly ezeken volt a foglalkozások során.
A vasárnapi finálék nagy izgalmakat hoztak, a lányoknál – a nagyobb képesség- és korbeli különbségek révén – jobban érvényesültek az egyéni képességek, és a döntő is két ilyen megmozdulás révén dőlt el, míg a fiúk záró meccse – amely magyar szemmel az apróbb technikai hibák ellenére is magas iramot hozott a majd’ 40 fokban… – kimondottan emlékezetesre sikerült, amelynek végére egy jól helyezett, aranygólt érő átlövés tett pontot.
A futball ezzel véget ért, de természetesen Rómát nem lehetett úgy otthagyni, hogy a legfőbb nevezetességek ne kerüljenek terítékre: a Szent Péter-bazilika, a Colosseum avagy a Spanyol lépcső lenyűgöző monumentalitását és szépségét egyaránt elraktározhatták magukba a résztvevők. Az „örök város” minden bizonnyal örök emlék marad.
A COCA-COLA CUP CAMP MAGYAR RÉSZTVEVŐI
Lányok (Irinyi János Gimnázium, Debrecen): Erdei Fruzsina, Nyéki Anna, Papp Andrea, Sípos Gabriella, Szabó Evelin, Tóth Anita, Tóth Nóra. Kísérő tanár/edző: Kiss Barna András.
Fiúk (Szemere Bertalan Szakközépiskola, Miskolc): Balog Alex, Botos Márk, Hegedűs Máté, Kolozsvári Attila, Kui Zsolt, Lados Gábor, Márton Richárd, Saláta Norbert, Tóth Péter, Vinter Gábor. Kísérő tanár/edző: Matlyák József