Az angol élvonalbeli klubokban csupán 13.9 százalékos volt a saját nevelésű játékosok aránya, ez pedig rekordalacsony mutató a PL-ben. Ami az öt topligát illeti, a francia Ligue 1 az éllovas 24.6 százalékkal, a spanyol Primera División (22.4) áll a második, a német Bundesliga (16.4) a harmadik helyen, az olasz Serie A-ban viszont csak cirka minden tizedik (9.6 százalék) játékos saját nevelésű.
A labdarúgással foglalkozó CIES obszervatórium statisztikai gyűjtéséből kiderül továbbá, hogy a Premier League a hazai saját nevelésű futballisták arányát tekintve sem szerepel fényesen, hiszen csupán 77 százalékuk angol, míg a világbajnok Németország esetében például 96 százalékos ez a mutató a német játékosokat illetően.
Ez utóbbi véglethez közelítenek a franciák (a saját nevelésűek 93 százaléka francia) és a spanyolok (92 százalék), míg az olaszok épphogy csak előzik meg az angolokat (79 százalék).
A CIES az Európa Labdarúgó-szövetség (UEFA) által meghatározottakat vette figyelembe a saját nevelésű játékosok kiszűrésénél: az első csapat tagja, aki legalább három évig edzett a csapatnál 15 és 21 éves kora között. A futballistákat beleszámolták, ha játszottak ebben a szezonban bajnoki mérkőzést vagy nem használt cserék voltak, ha játszottak már felnőtt bajnokit az előző két idény mindegyikében.
A szervezet vezetője, Raffaele Poli elmondása szerint a számok azt mutatják, hogy a Premier League pénzügyi sikere csökkenti a saját nevelésű játékosok berobbanási lehetőségeit. Hozzáteszi, hogy a saját nevelésű játékosok aránya a topligákban csökkent az elmúlt években, míg 2010-ben 20.2 százalék volt az öt bajnokságban ez az érték, addig ez mostanra 17.2 százalékra csappant, ez pedig bizonyíték arra, hogy a klubok anélkül halmozzák a tehetségeket az akadémiákra, hogy az első csapat számára választanák ki őket.
„A legfontosabb kérdés az, hogy a tehetséges játékosoknak annyit kell játszaniuk, amennyit csak lehetséges a felnőttbajnokságokban. Nagyon pozitív hatása van a 18 és 21 éves kor között lejátszott profi mérkőzéseknek, szinttől függetlenül, a futballisták jövendőbeli karrierjét illetően” – vélekedett a szakember.
Az UEFA előírásai szerint a nemzetközi porondon szereplő csapatok nyolc saját nevelésű játékost (ezek azonban a definíció szerint lehetnek külföldiek is, ha legalább három évig a klubnál nevelkedtek) kötelesek a csapatukban tudni, ezt a Manchester City ötre csökkentheti, miután a pénzügyi fair play megsértése miatt a csapat keretét 21 főben maximalizálták.
A számok csalódást jelentettek az angol szövetség (FA) elnöke, Greg Dyke számára, aki felállított egy bizottságot, hogy vizsgálja meg az angol játékosok megjelenésének csökkenését a topcsapatokban és az egész Premier League-ben is, amelynek deklarált politikája az, hogy adjanak lehetőséget a felnőttcsapatban a fiatal játékosoknak. Ugyanakkor vannak pozitív példák is, a Manchester United az átigazolási piac hajrájában bemutatott nagy költekezés ellenére ebben a szezonban már 12 saját nevelésű játékost küldött pályára, ez az ötödik legmagasabb szám az öt topliga összes csapatát illetően.
A PL szóvivője szerint a középpontban az áll, hogy több és jobb saját nevelésű játékost adjon az utánpótlásrendszer, és rámutatott, hogy 11 százalékkal nőtt az angol játékosok aránya a szezonban.
A L’Équipe által a „képzések királyának” nevezett spanyol Barcelona jelenleg 43 játékost ad az öt topligának – vagyis ennyi saját nevelésű futballistája szerepel az öt nagy bajnokságban –, ezzel pedig nem meglepő módon vezeti a rangsort. A katalánok csapatában korábban már bemutatkozott Xavi, Andrés Iniesta, Carles Puyol, Lionel Messi, Pedro, Sergio Busquets, Cesc Fabregas, a közelmúltban pedig Marc Bartra, Isaac Cuenca, Cristian Tello vagy például Martín Montoya. Jelenleg 13 saját nevelésű játékos van a Barcelona keretében, ezen kívül pedig további 30 növendék szerepel az európai topligában.
Ezen a listán az előző szezont még hatodikként záró angol Manchester United ugrott fel a második helyre (a „vörös ördögök” 36 játékost „neveltek ki a topligáknak”), a dobogóra még a spanyol Real Madrid (34) fért föl, megelőzve az Olympique Lyon (33, viszont ebből 15 még a csapatnál van, ami holtversenyben a legtöbb a Real Sociedaddal és az Athletic Bilbaóval együtt), Paris Saint-Germain (27) francia duót.
Ami a fejlődést illeti, a Barca, MU, PSG trió egyaránt tíz új játékost tud felmutatni, míg a másik végletként a Milan héttel kevesebbet.