Az államfő Twitter-üzenetében úgy fogalmazott: „Úgy vélem, a világbajnokság ottani megrendezése nem lehetséges addig, amíg orosz csapatok vannak Ukrajnában”.
Ukrajna első számú vezetője – aki hétfőn egynapos látogatásra érkezett Angela Merkel német kancellárhoz Berlinbe – a Bildnek nyilatkozva is kitért erre, mondván, „országa szövetségeseinek meg kellene fontolniuk a bojkottot arra az esetre, ha Moszkva nem vonja vissza csapatait Ukrajna területéről”.
Porosenko arról is említést tett, hogy jobban örült volna, ha a labdarúgásba nem kell belekeverni a politikát, de – amint azt hozzátette – ez már csak azért sem lehetséges, mert a Sahtar Donecknek saját otthonától 1200 kilométerre, Lvivben kell lejátszania mérkőzéseit, mivel Doneck oroszbarát szakadárok ellenőrzése alatt áll.
A bojkottra vonatkozó kijelentésre reagálva Sebastian Coe, aki az ukrán Szerhij Bubkával verseng a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF) elnöki posztjáért, hangsúlyozta, hogy azt mindig ellenzi a sportban.
A 2012-es londoni olimpia főszervezője, aki középtávfutóként két csonka olimpián, Moszkvában és Los Angelesben nyert aranyérmet 1500 méteren, úgy fogalmazott, hogy a távolmaradással nem lehet elérni a célokat, ugyanakkor a versenyzőknek jelentős károkat okoz. Szerinte a sportot inkább katalizátorként érdemes használni arra, hogy szociális és társadalmi változások induljanak be.
Thomas Bach, a Nemzetközi Oimpiai Bizottság (NOB) német vezetője ugyancsak visszautasította a felhívást.
„Ez ellentmond a sport lényegének, vagyis a hidak kiépítésének. Gyakran a sport az, ami az utolsó ajtót hagyja nyitva a párbeszéd számára” – vélekedett a NOB-elnök.
A Német Labdarúgó-szövetséget irányító Wolfgang Niersbach is hangsúlyozta: a nagy tornákat inkább arra kell használni, hogy előtérbe kerüljenek az emberi jogok, illetve ahol szükséges, meginduljanak a politikai változások.