Bakancslista, avagy az Aranycipő nyomában Messi-földön

Már egy órája üldögélünk a sörgyárból átalakított rendezvényközpont kényelmetlen székein (a főszponzor hideg citromos söre nyújt kárpótlást), a házigazda ESM, a legnevesebb európai sportlapokat tömörítő szervezet képviselőinek fenntartott előkelő negyedik sorban, s mind egyetlen emberre várunk. A földkerekség egyik legjobb futballistájára, aki az idei nagy nemzetközi díjátadóknak többnyire a nagy vesztese volt, most azonban triumfálni készül.

Nincs titok, váratlan bejelentés, már a rendezvény logójában is benne foglaltatik Messi neve, egyszerűen csak eljön azért, ami az övé, a 2016–17-es bajnoki idényben szerzett 37 góljáért járó európai Aranycipőért, amely már a negyedik ilyen díj lesz a vitrinjében (pontosabban a Barcelonáéban, mint később megtudjuk).

Hiába van tisztában vele mindenki, hogy mi következik, hogy kire várunk, amikor Lionel Messi a kisfiával és a feleségével belép a terembe, földöntúli hangokon tör fel az üdvrivalgás egyes vendégekből, jóllehet nem szurkolók, hanem klubvezetők, diplomaták, szponzorok, családtagok, újságírók töltik meg a termet, a drukkerek Barca-melegítőikben az utcán ácsorognak egy lecsorgó aláírásban vagy szelfiben reménykedve.

Mert a tömeg már messziről látható volt, amikor Kovács Barnabás főkonzul úrral megközelítettük a helyszínt egy órával a hivatalos, kettővel a valódi kezdés előtt.

És akkor itt és most el is kezdhetjük, hogy bezzeg, ha a magyar futball legszebb éveiben lett volna már Aranycipő, akkor hány és hány magyar gólvágó kaphatta volna meg az elismerést, de szerencsére ebben az esetben nem kell senkinek sem bizonygatnunk, hogy mi lett volna, ha…

Ez a díj objektív teljesítményen alapul (eredetileg legalábbis azon alapult), hiszen a bajnoki gólok száma abszolút mérhető, egzakt mutató. És bizony, létezik a lista, amely rögzíti a legtöbb szerzett góllal nemzeti gólkirályok európai, évenkénti névsorát 1888-tól. Az első huszonöt név persze brit, konkurencia híján, de azt talán még a tájékozott szurkolók sem tudják, hogy Messi nemcsak Cristiano Ronaldót érte most utol, hanem Schlosser Imrét is, aki első nem brit „aranycipősként” 1911-től 1914-ig megszakítás nélkül négyszer volt a legjobb az európai gólkirályok között (náluk is nagyobb rekordot csak a csehek csodacsatára, Josef Bican mondhat magáénak, aki sorrendben ötször volt Európa gólkirálya a második világháború éveiben, igaz, nem az országos, hanem az akkor létező, speciális cseh-morva bajnokságban).

De később Deák Ferenc háromszor, Schaffer Alfréd, Zsengellér Gyula és Kocsis Sándor is kétszer-kétszer lett volna teljes joggal aranycipős,míg Cseh II László, Puskás Ferenc és Dunai Antal egyszer-egyszer. Vagyis a magyar bajnokság gólkirálya összesen 16 (!) alkalommal volt egyben Európa gólkirálya is, természetesen mindannyiszor egy magyar csatár, ami elképesztő szám, ha azt nézzük, hogy az Aranycipő 1968-as, hivatalos létezése óta a legtöbbször (8-szor) portugál nemzetiségű lett a gólkirály, a listavezető bajnokság pedig a La Liga 13 győzelemmel.

1945-től 1954-ig tíz idényből hétszer a magyar bajnokság gólkirálya lett volna az aranycipős. Ehhez hozzávehetjük, hogy a díj hivatalos történetében, ugyancsak 1968 óta egyszer érte el az 50 gólt valaki (Lionel Messi 2011–12-ben), miközben Puskás ugyanennyivel lett gólkirály 1947–48-ban, ám Zsengellér 1938–39-ben 56 gólig, Deák 1948–49-ben 59, 1945–46-ban 66 gólig (!) jutott, utóbbi abszolút rekord, ennyi vagy több góllal soha senki nem lett rajta kívül Európában gólkirály. (De Európán kívül is csak az amerikai Archie Stark az 1924–25-ös 67 góljával, míg mondjuk Pelé egyszer 58, egyszer 47 gólig jutott.)

Dunai Antal volt az Aranycipő megjelenése előtti utolsó idény, 1966–67 legjobb európai góllövője 36 góllal, egy év múlva aztán ezüst-, újabb egy esztendő elteltével bronzcipősként hívták meg a Párizsban rendezett díjátadóra. Hiszen akkor még az első három helyezett meghívást kapott, és a góllövésről a nemesfém cipőkre, arról a saját világmárkájára asszociáló, a kitüntetés gazdájának számító Adidas (egyes források szerint a L'Équipe francia sportnapilap is az ügy mögött állt) büszkén fényképeztette a győzteseket a stilizált Adidas-cipőkkel.

Emlékezhetünk, még az 1980–81-ben 30 góllal ezüstcipős Nyilasi Tiborról is készült ilyen beállított fotó, de közben további három magyar, Várady Béla (1976–77-ben 36 góllal), Fekete László (1978–79-ben 31 góllal) és Fazekas László (1979–80-ban 36 góllal) is ezüstcipős lett.

A franciaországi díjátadókhoz eleinte francia név is tapadt: Soulier d'Or, de hagyományos az angol Golden Boot elnevezés is, ami jobbára Arany Bakancsot jelent, hogy aztán az angol elnevezés mára Golden Shoe-vá (Aranycipővé) finomodjon.

Most, itt Barcelonában viszont el sem hangzik sem az angol, sem a francia elnevezés, most itt csak Bota de Oro van, ami spanyolul jelenti az Aranycipőt, hiszen mindenki spanyolul beszél. Messi és a Barcelona örül, hogy van egy saját bejáratú, régóta tudottan az argentin zseninek járó díj, amelyet hazai környezetben adhatnak át, a Marca spanyol sportnapilap pedig minden marketing- és látványelemmel igyekszik határozottan kifejezésre juttatni, hogy ők ma itt a házigazdák.

Ellenfél nincs, Luis Suáreznek és a nemzetközi sajtónak pedig csak statisztaszerep jut. A sablonos kérdezz-felelek és a Marca igazgatójának szpícse után megrázó látni a kisfilmet arról, hogy Lionel Messi miként segíti adományokkal és személyes látogatással a daganatos betegségben szenvedő gyermekeket. Itt van Messi testvére (akinek étterme van a városban) és Messi édesapja is, akivel kapcsolatban azonnal az adóelkerüléssel kapcsolatos poénok sorjáznak, amint felteszem a szelfinket a Facebookra.

Az Aranycipő-átadás intézménye két évtizede, 1997-ben kelt új életre, miután előtte 1991-ben szűnt meg átmenetileg. Már Nyilasi esetében felvetődött, hogy vetélytársa, a bolgár Georgi Szlavkov fura körülmények között szerzett az utolsó három fordulóban nyolc, s az utolsóban négy gólt, éppen megelőzve ezzel a magyar gólkirályt 1981-ben.

Később is voltak viták és vádaskodások, egyszersmind csalásgyanús esetek, de az tette be végül a kaput, hogy az Umbro cipőit használó, a brit sportszergyártó által szponzorált futballisták nem mehettek el az erősen az Adidashoz kötődő díjátadóra. Ezután vette kézbe a szervezést az európai vezető sportlapokat tömörítő European Sports Media nevű szerveződés, amely le is védte a jogokat, és húsz éve gazdája a díjátadónak, mindig azt a tagtársát kérve fel a szervezésre és a házigazdai szerepre, amelynek az országában a díjazott futballozik.

A gyanús esetek miatt változtak a szabályok is,mint Cees van Cuilenborg, az ESP holland főtitkára kérdésünkre a helyszínen elmondta (magát a trófeát, az Aranycipőt ő hozta pénteken Barcelonába): a klubok legutóbbi öt évben mutatott teljesítményét beszámító UEFA-koefficiens alapján a top öt bajnokság csapataiban szerzett gólok dupla, további tizenhat országban másfélszeres szorzóval kapnak pontokat, míg a többi bajnokságban a gólok számával megegyező számú pont gyűjthető.

Így kapott Messi 37 gólért 74 pontot, s ezzel az utóbbi tíz alkalomból már kilencszer volt a díjátadó Spanyolországban, lévén a győztes La Liga-szereplő: négyszer-négyszer Cristiano Ronaldo és Messi, egyszer Suárez.

A show kedvéért végül a színpadra viszik Messi korábbi három Aranycipőjét is, hogy most először pózolhasson a fotókon néggyel. S hogy ezek az eredeti Aranycipők, azt akkor tudjuk meg teljes bizonyossággal, amikor órákkal később, a hivatalosan már zárva lévő Barca-múzeumban, a Camp Nouban – ahol maga a múzeumigazgató, Jordi Penas Babot visz körbe minket – megérkezik az a kollegina, akinek a ceremóniáról visszahozni és a klub vitrinjeibe visszatenni volt a dolga Messi Aranycipőjét.

A kivételes pillanatban megfoghatjuk a trófeákat, és így válunk a történelem részévé, na meg úgy, hogy a díjat évente átadó ESM respektált tagjai között ott van a 114 esztendős Nemzeti Sport is. A tagszervezetek, a nagy lapok közül most hét képviseltette magát a helyszínen, a friss aranycipőssel készülő exkluzív interjút egy időben közöljük szombaton,és külön programpont ilyenkor az ESM-reprezentánsok közös fotózása Lionel Messivel.

Bizony, van olyan kolléga, aki messzi földről ezért utazott ide, Messi-földre.