Egy pöttöm óriás: Romário a döntőbe fejelte Brazíliát – vb-videók

1930: AZ ELSŐ VB-GÓL ÉS AZ ELSŐ VB-GYŐZELEM A FRANCIÁKÉ

A montevideói Pocitos Stadion ma már nem létezik, ám emlékét nem csak az az ezer ember őrizte sokáig, aki lelátójáról 1930. július 13-án megtekintette a Franciaország–Mexikó mérkőzést.

Történelmi másfél óra volt ez, hiszen e találkozóval (és a párhuzamosan rendezett Egyesült Államok–Belgium összecsapással) kezdődött meg a mindössze 13 csapatos uruguayi torna, a labdarúgó-világbajnokságok ma is íródó sikertörténetének első fejezete.

A meccset a franciák nyerték meg, az első vb-gól pedig a francia Lucien Laurent-é lett. Ezt amolyan jutalomfélének is be lehetett tudni – ugyanis a több évtizedes vb-előkészítő munkában a francia sportdiplomaták, élükön Jules Rimet-vel, kulcsszerepet játszottak.

Az első napon máris alkalom nyílt kétgólos játékost ünnepelni, sőt a francia André Maschinot és az amerikai Bart McGhee személyében mindjárt kettőt is.

A belinkelt videón az idős Lucien Laurent (1907–2005) felidézi, hogyan született a történelmi gól, és elmeséli azt is, hogy sok-sok éven át sem ő, sem a világ nem tulajdonított neki különösebb jelentőséget – a „legenda” a média és a futball fejlődésével született meg. VIDEÓ ITT!

Érdekesség, hogy Laurent 1935-ben, a mieink ellen 2:0-ra megnyert mérkőzésen volt utoljára válogatott.

1950: ÚJABB KIADÓS GÓLZÁPOR TÁPLÁLJA A BRAZILOK ARANYREMÉNYEIT

Az első brazíliai vb négyes döntőjének július 13-i játéknapján a két bivalyerős dél-amerikai válogatott legyőzte európai ellenfelét, így biztossá vált, hogy Brazília vagy Uruguay lesz a második világháború utáni első világbajnok.

Igazából persze szinte mindenki a spanyolokon – és korábban a svédeken is – átgázoló brazilokban látta a későbbi győztest. A házigazdák valósággal szárnyaltak, Ademir a nyolcadik és a kilencedik gólját szerezte a tornán, Chicónak sem a spanyolok elleni volt az első duplázása, sőt Jair és Zizinho neve sem először került a góllövők közé. VIDEÓ ITT!

A brazilok pontelőnnyel vezették a négyes döntőt, így az utolsó meccsen a döntetlen is elégnek ígérkezett az első világbajnoki címük megszerzéséhez. Az utolsó ellenfél majd Uruguay lesz, amely július 13-án csak nagy nehézségek árán gyűrte le Svédországot Óscar Míguez (2) és Alcides Ghiggia találatával. Mindenképpen intő jel volt azonban a házigazdák számára, hogy az „uruk” kétszer is vert helyzetből felállva nyerték meg e mérkőzést. VIDEÓ ITT!

1966: A MAGYAR VÁLOGATOTT VERESÉGGEL KEZD ANGLIÁBAN

A magyar válogatott harmadszor találkozott Portugáliával, és az egy-egy vereség, valamint döntetlen mellé kudarc került a mérlegbe 1966. július 13-án, az első angliai fellépésen. Szentmihályi Antal tétovázását kihasználva José Augusto már a 2. percben vezetést szerzett a portugáloknak, és bár Bene Ferenc is góllal büntetett egy védelmi megingást a túloldalon (60. perc), kisvártatva a magyar kapus megint hibázott, amit Augusto újfent kihasznált. A lefújás előtti pillanatokban José Torres is betalált, így Baróti Lajos válogatottja kétgólos vereséget emésztve készülhetett a címvédő brazilok elleni, igen nehéznek ígérkező mérkőzésre. VIDEÓ ITT!

Ugyanezen a napon a korszak legjobb argentin támadója, Luis Artime két góljával elintézte a két évvel korábbi Európa-bajnokot, Spanyolországot (2. csoport), míg a vb-történelem fent említett első mérkőzésének „visszavágóján” megosztoztak a felek a pontokon (1. csoport).

A 4. csoport nyitánya is visszavágó volt a javából, méghozzá a négy évvel korábbi „santiagói csatáé”. Akkor az olaszok kettős emberhátrányban 2:0-ra kikaptak a házigazda Chilétől – most teljes létszámban, Sandro Mazzola és Paolo Barison révén két góllal vettek elégtételt a történtekért. VIDEÓ ITT!

1994: KÉT HÁROMSZOROS VILÁGBAJNOK JUT BE A LOS ANGELES-I FINÁLÉBA

Az akkoriban még háromszoros világbajnok Brazília (1958, 1962, 1970) és az akkoriban még háromszoros világbajnok Olaszország (1934, 1938, 1982) győzelmét hozta az egyesült államokbeli torna elődöntőjének két összecsapása.

A brazilok jó ismerőseikre akadtak az „aranykapuban”: a svédekkel már ezen a viadalon is megmérkőztek egyszer, a vb-k történetében pedig ez volt a hetedik találkozójuk – a két ország ezzel mindmáig világbajnoki csúcstartó (2010 óta holtversenyben, hiszen akkor német–jugoszláv/szerb viszonylatban is lejátszották immár a hetedik vb-csatát, és 2014-ben, éppen ezen a napon – lásd lejjebb – a hetedik Németország/NSZK–Argentína összecsapás is lezajlott).

A svédek Jonas Thern kiállítása miatt a 63. perctől emberhátrányban voltak, és a 80. percben Romário meg is lelte az egyetlen rést a védelmükön.

A brazil támadó az ötödik gólját szerezte a tornán, apró termetét meghazudtolva ezúttal fejjel talált be. VIDEÓ ITT!

Odaát a keleti parton is akadt valaki, aki elérte az ötgólos határt e napon: az olasz Roberto Baggio.

A New York-i mérkőzésen az előző esztendő aranylabdása a 20. és a 25. percben is a bolgár kapuba lőtt, és bár Hriszto Sztoicskov még a szünet előtt szépített, a bolgár csatárnak e tornán szerzett hatodik gólja nem volt elég a fordításhoz, Arrigo Sacchi csapata jutott be tehát a fináléba.

Sztoicskov a társgólkirályi címmel vigasztalódhatott – az év végén pedig azzal, hogy ő követhette Baggiót a France Football aranylabdásainak sorában… VIDEÓ ITT!

2014: NÉMETORSZÁG NEGYEDSZER IS VILÁGBAJNOK

Még egyetlen csapat sem jutott be olyan sokszor vb-döntőbe, mint az NSZK dicsőségét is megöröklő, nyolcadszor finálét vívó Németország. És immár harmadszor volt Argentína az ellenfele: 1986-ban az argentinok nyertek egy 84. percbeli góllal, 1990-ben a németek egy 85. percbeli büntetővel – most még tovább kellett várni a döntésre: Mario Götze a 113. percben varázsolta a labdát Sergio Romero kapujába egy másik cserejátékos, André Schürrle beadásából. VIDEÓ ITT!

A 88. percben pályára küldött Götze az első cserejátékos, aki góljával eldöntött egy vb-aranymeccset. A torna aranylabdásának a döntőben nem parádézó Lionel Messit választották meg – az argentin vezér alighanem inkább lett volna a meccs embere Götze helyett...–, a legjobb kapusnak járó elismerés Manuel Neueré lett.

Először nyert európai csapat világbajnoki címet Dél-Amerikában, és először fordult elő az is, hogy a világbajnoki cím egymás után háromszor ugyanarra a kontinensre került.

Németország 1954, 1974 és 1990 után negyedszer lett világbajnok.