Kylian Mbappé, a klasszissá érett gyerek

Az európai topfutball főszereplőit a labdarúgás szerelmesei többnyire csak a televízióban vagy a lelátóról csodálhatják – honfitársunk, Lőw Zsolt, a francia Paris Saint-Germain másodedzője azonban minden nap klasszisokkal dolgozik együtt. A Bajnokok Ligája egyik legnagyobb esélyesében hemzsegnek a kiváló labdarúgók. Közéjük tartozik a világbajnok Kylian Mbappé is.

A szegény családok által lakott, utcai zavargásoktól hangos és színes bőrű bandáktól hemzsegő párizsi külkerületben, Bondyban egy fényes pályáról álmodozó fiú nézegette a szobája falára kiragasztott Cristiano Ronaldo-posztereket. A kameruni édesapától és algériai édesanyától származó gyerek olyan magasságokról álmodozott, ahová portugál példaképe jutott, ám akkoriban aligha gondolta volna, hogy 19 esztendős korára bizonyos értelemben már le is körözi gyermekkori ideálját. Mert az ötszörös aranylabdás klasszisnak négy világbajnokságon sem jött össze az aranyérem, miközben a szegény sorból érkező fiúcska első nekifutásra magasba emelhette a vb-trófeát. Ráadásul meghatározó játékosként.

Kylian Mbappé az oroszországi torna egyik sztárjának számított, Pelé óta az első futballista, aki 20 esztendős kora előtt egy meccsen két gólt szerzett a torna egyenes kieséses szakaszában (a PSG csatára az argentinok elleni 4–3-ra megnyert nyolcaddöntőben duplázott). Nem csoda, hogy párizsi klubja 180 millió eurót fizetett érte a Monacónak, így csapattársa, Neymar mögött a világ második legdrágább labdarúgójának számít. A nyártól pedig többek között egy magyar szakember, a Thomas Tuchel asszisztenseként dolgozó Lőw Zsolt is felel azért, hogy még messzebbre jusson.

„A nyári felkészülésnél a társaihoz képest később, a világbajnoki döntő után három héttel csatlakozott a kerethez – idézte fel az első találkozás emlékeit Lőw. – Próbáltuk fokozatosan felépíteni, az első napokban különmunkát végzett, aztán amikor csatlakozott a többiekhez… Megdöbbentő volt testközelből látni, milyen kvalitású futballista. A tudása és az érettsége messze meghaladja a tizenkilenc esztendős játékosokét. Villámgyors tempóban is remekül bánik a labdával, az irányváltásai követhetetlenek, a technikai képzettsége egészen kivételes, és még a kapu előtti meglátásait sem érheti kritika. Született tehetség, akárcsak Lionel Messi.”

A híres Clairefontaine akadémián pallérozódó támadóban ritka kettősség ötvöződik: egyszerre tartják tehetségnek és klasszisnak. Fiatal kora miatt rengeteget fejlődhet, ugyanakkor már most elmondhatja magáról, hogy évente ötven-hatvan tétmeccsen pályára lép a legmagasabb szinten. A Bajnokok Ligája egyik legnagyobb esélyesében, a PSG-ben, valamint a világbajnok francia válogatottban is alapember.

„Az érettsége, a teljesítménye és az eddigi eredményei miatt másként állunk hozzá, mint a többi tizenkilenc esztendős labdarúgóhoz – folytatta Lőw Zsolt. – Néha akadnak arra utaló jelek, hogy picit terelgetni kell, de ez ebben a korban normális. A maga módján száz százalékot ad, de senki sem várhatja el, hogy tinédzserként olyan megszállott legyen, mint a harmincon túli Cristiano Ronaldo, és mindennap órákat töltsön a konditeremben. Jóval előrébb tart a korosztályánál, ugyanakkor kellő mozgásteret kell neki hagyni, és ennyi kiélezett meccs közben mi sem várjuk el, hogy minden edzésen teljes mértékben megfeszüljön. Ha arra van szüksége, regenerálódjon, és nyugodtan végezze a saját tempójában a gyakorlatokat. Az érettségére egyébként jó példa, hogy amikor Salzburgban és Lipcsében dolgoztam, a játékosok többnyire vakon követték az utasításainkat. Ám Kylian e tekintetben is különbözik. Nem egyoldalú a kommunikáció, igényli, hogy folyamatosan egyeztessünk és beszéljünk a hétköznapokban.”

A francia válogatott történelmének legfiatalabb gólszerzője az öltözőben közösségi ember, különösen a brazil Neymarral került azonos hullámhosszra.

„Jó kedélyű, jó humorú srác, imádja a labdát. A repülőn gyakran előkerül a videojáték, többnyire négyen-öten egymás ellen játszanak, máskor kártyáznak, zenét hallgatnak, filmet néznek vagy alszanak. Ez nyilván a meccs eredményétől és a hangulattól is függ. Látom rajta, hogy már a döntetlen is bosszantja, és az is, ha nem játszik jól. Szeret büszke lenni a teljesítményére, ha elégedetlen önmagával, az a másnapi edzésen is látszik rajta. És ha már a gyakorlások: nincs olyan pillanat, amikor ne lenne labda a lábánál. Ha megállunk vagy kisebb szünetet tartunk, kihasználja a lehetőséget, és kér egy labdát. Annak minden percben ott kell lennie a bokájánál.”

A világbajnokság után a közvélemény és a média egyre gyakrabban emlegette vele kapcsolatban Pelé nevét, valamint a jelenkori labdarúgás két legnagyobb klasszisával, Messivel és C. Ronaldóval kezdték összehasonlítani. Vajon az egyre fokozódó felhajtás, illetve a hirtelen, igen fiatalon jött siker mennyire érezteti a hatását?

„Csak ismételni tudom magam, egy tizenkilenc éves játékostól nem várható el, hogy az év háromszázhatvanöt napján mindig mindent alárendeljen a fejlődésének. Az ő hozzáállásában is tapasztalunk hullámzást, de megfelelő nevelést kapott. Az édesapja, aki az ügynöke is, szorosan mellette áll, terelgeti, sohasem engedné, hogy elszálljon magától. Nekünk is csak egyszer kellett fegyelmezni, amikor a Marseille elleni meccs előtt Adrien Rabiot-val együtt elkéstek a megbeszélésről. Akkor mindkettejüket kitettük a kezdőcsapatból, kicsit szorosabbra húztuk a gyeplőt, de ez volt az elmúlt fél év egyetlen fegyelmi vétsége.”

A PSG csatárának a jelennél is fényesebb jövőt jósolnak a szakemberek, és Lőw Zsolt sem kivétel: „Ha elkerülik a sérülések, és ugyanilyen ütemben fejlődik, a következő évek róla szólhatnak. Meglehet, olyan hosszú időre kisajátítja az Aranylabdát, mint Lionel Messi és Cristiano Ronaldo tette.”