Kiállítás Lisszabonban: magyarok a portugál futballért

Guttmann születésének évfordulóján Magyarország lisszaboni nagykövetsége, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Sportdiplomáciai Főosztálya, valamint a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum együttműködésével „Magyarok a portugál labdarúgásban” címmel kiállítás nyílt meg a Portugál Nemzeti Sportmúzeumban. A tárlat ünnepélyes megnyitóján dr. Szabó Lajosnak, a budapesti sportmúzeum igazgatójának előadásából kiderült, hogy a portugál labdarúgás sikertörténete ezer szállal kötődik a magyar futballhoz. A lisszaboni piros-fehérek magyar edzők, Hertzka Lipót, Biri János, Guttmann Béla és Baróti Lajos irányításával összesen 12 bajnoki címet, 5 ezüst- és 3 bronzérmet szereztek a portugál bajnokságban. Az eseményre egyébként meghívást kapott dr. Váczi János, Budapest XII. kerületének alpolgármestere, Baróti Lajos unokája is.

Talán nem ismert, hogy a magyar és német felmenőkkel rendelkező Augusto Sabbót a portugál labdarúgás nagy teoretikusának tartják, a lisszaboni mérnök nevéhez fűződik a kiállításon is látható első portugál nyelvű labdarúgó szakkönyv. Sabbo nem csupán elméletben volt kitűnő, a Sporting edzőjeként az 1923–1924-es idényben bajnoki címhez juttatta a Benfica örök riválisát.

A Sporting történelem könyvében aranybetűkkel kaptak helyet Lelovics Gyula, Jenny Rudolf, Possák Vilmos, Konrád Jenő, Peics Sándor, Fábián József és Szabó József, ők nyolc bajnoki aranyéremhez segítették a csapatot. Szabó mellesleg az FC Portóval is nyert bajnokságot.

Nem csupán edzőket adott a magyar labdarúgás Portugáliának, Fehér Miklós mellett további olyan ismert játékosokat is, mint Mészáros Ferenc, Katzirz Béla kapusok, vagy éppen a Porto színeiben szerepelt egykori ferencvárosi, Lipcsei Péter, hogy csak a legújabb kor magyarjait említsük.

Külön említést érdemel a marosvásárhelyi Bölöni László, aki játékosként a bukaresti Steauával Bajnokok Ligáját is nyert, az erdélyi szakember a Sportinggal bajnokságot, kupát és szuperkupát érdemelt ki. Nem mellesleg Bölöni indította el szédületes karrierjén Cristiano Ronaldót, volt bátorsága pályára küldeni az akkor 16 esztendős ifjút, napjaink egyik legnagyobb futballegyéniségét.

A Benficánál nem felejtették el Guttmann Bélát és Fehér Miklóst sem, a Benfica stadionjánál, az Estádio da Luz-nál mindkettőjüknek szobra van. A kettős évforduló alkalmával együtt koszorúztak a szurkolók által Catedralnak nevezett létesítménynél a lisszaboni magyar nagykövetség, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Sportdiplomáciai Főosztályának vezetői a klub elnökségének tagjaival.

A magyar és a portugál emlékezők is felelevenítették azt a legendát, amely szerint Guttmann Béla második európai kupasikere után fizetési vitába került a Benfica elnökével, és miután az elöljáró nem kívánt plusz pénzt adni neki, a magyar edző megátkozta a klubot. Mérgesen közölte, nélküle a Benfica 100 évig nem szerez nemzetközi kupagyőzelmet. A Guttmann-átok érezhetően működik, a Benfica azóta nyolc nagy európai kupa döntőjében vérzett el, s valóban nem nyert semmit.

A magyar delegáció Lisszabonban tárgyalásokat folytatott a magyar-portugál sportkapcsolatokról az Oktatási Minisztérium sport államtitkárságán, továbbá a portugál főváros önkormányzata sportért felelős részlegének a vezetőjével, valamint lisszaboni Nova egyetem testnevelési karának rektorával. A két ország területe és lakosainak száma szinte azonos, s még egy hasonlóság: Budapest 2019-ben Európa Sportfővárosa, a testvérvárosa, Lisszabon pedig 2021-ben viselheti majd ezt a címet.