74 évet vártak az első bajnoki címükre – jöhet a jutalomjáték!

K. Zs.K. Zs.
Vágólapra másolva!
2019.07.09. 19:48
null
Waldemar Fornalik, a Piast edzője és a játékosok a bajnoki cím ünneplésekor (Fotó: AFP)
A héten megkezdődik a labdarúgó Bajnokok Ligája selejtezőjének érdemi része, és a sors úgy akarta, hogy összejöjjön egy különleges párosítás: a jelenlegi leghosszabb európai aranyszériát építő klub a mezőny ama tagjával mérkőzik meg, amely a leghosszabb ideje várt a mostani élvonalbeli elsőségre. Az előbbi a fehérorosz BATE, amelyről már írtunk nyári sorozatunkban, utóbbi pedig a Piast Gliwice, amely 74 évvel ezelőtti alapítása óta ezúttal lett először a lengyel futball „királya”. A 2018–2019-es idény európai bajnokcsapatait szemléző sorozatunk utolsó része következik.

 

A Nyugat-Ukrajnából elmenekülő lengyelek 1945-ben (az addig Németországhoz tartozó sziléziai városban) alapított klubja, a nevével az első lengyel uralkodóházba „beházasodó” Piast Gliwice története nagy részét a lengyel másodosztályban töltötte – az irigyelt és büszke szomszédvár, a lengyel rekordbajnok Górnik Zabrze árnyékában –, és bár 2008-ban végre feljutott az élvonalba, két idényt követően visszacsúszott a „helyére”.

Két újabb évad után megint felkapaszkodott a legjobbak közé, 2016-ban ezüstérmes lett – a két korábbi kupadöntős szereplés (1978, 1983) óta a legnagyobb diadalát aratva –, de a tavalyi utolsó fordulóban kiharcolt „éppen bennmaradás” (14. hely) után semmi sem ígérte, hogy aranyév következik. Mégis az lett.

Pedig a Piast csupán a 11. a lengyel egyletek legutóbbi ismert (2018-as) bevételi rangsorában, bérezésre is jóval kevesebbet költhet, mint az ország tradicionális óriásklubjai.

A korábban rövid ideig a lengyel válogatottat is irányító vezetőedzőnek, Waldemar Fornaliknak ilyen koordináta-rendszerben is sikerült aranycsapatot gyúrnia a hazai állományból, s a hozzájuk csatlakozó cseh, szlovák, szlovén, szerb, kolumbiai, spanyol légiósok különítményéből, akik között a korábbi angol válogatott Mark Hateley fia, a középpályást játszó Tom Hateley is megtette a magáét.

„Hogy nyomás lett volna rajtunk a bajnoki hajrában? Miért? Már a második hely is hatalmas siker lett volna számunkra. Gyönyörű kalandban volt részünk, amely igazi happy enddel zárult” – érzékeltette a siker különlegességét az ünneplés mámorában Fornalik, aki játékosai szerint családias közösséggé kovácsolta őket, megalapozván ezzel a hatékony csapatmunkát.

A Piast mellett további három európai gárda ünnepelte az első bajnoki címét a mögöttünk hagyott idényben: a 2014 óta létező lett FC Riga – amelyről, merthogy a kupát is megnyerte, a duplázók között már említést tettünk –, a csupán két éve (!) alapított örmény Ararat-Armenia, valamint a cikkünk témáját szolgáltató „nagy várakozók” közé sorolható grúz Szaburtalo.

Először lett bajnok a Szaburtalo (Fotó: erovnuliliga.ge)
Először lett bajnok a Szaburtalo (Fotó: erovnuliliga.ge)

 

VÉGELÁTHATATLANNAK TŰNTEK, DE EZEK IS LEZÁRULTAK

A Szaburtalo esetében a „nagy várakozás” persze más dimenziót jelent, hiszen a tbiliszi együttes mindössze 1999-ben került fel a futballtérképre – sok patinás klub örült volna, ha alapítása után „csak” 19 évet kellett volna várnia az első aranyra…

Tbilisziben a nagy változások 2005-ben kezdődtek, amikor az Iberia Business Group megvette a klubot. A helyi autóimportban meghatározó cég fokozatosan modernizálta az infrastruktúrát, és a felnőttcsapat tíz évvel később már a grúz élvonalban kopogtatott. A tehetséggondozást a célkeresztjében tartóegylet első idénye a megkapaszkodásról szólt, a második már bronzérmet hozott, majd a 2017-es negyedik helyet tavaly – Grúziában a naptári évet követi a bajnokság – már aranyérem követte. Jöhet az újabb szintlépés, a BL-selejtező!

Győzelmi felvonulás PAOK-módra (Fotó: AFP)
Győzelmi felvonulás PAOK-módra (Fotó: AFP)

 

Érdekes hasonlóság a cikkünk címszerepét játszó Piasttal, hogy a mostani bajnoki címére – a harmadikra – ugyancsak hosszú évtizedeket, összesen 34 esztendőt váró görög PAOK-ot is menekültek alapították: nekik Konstantinápolyt, a mai Isztambult kellett elhagyniuk az első világháborút követő görög–török háború számukra nézve kedvezőtlen kimenetele miatt.

Nos, a szaloniki futballcsapat igazán emlékezetessé tette a hosszú nyeretlenséggel való leszámolást: a görög bajnokságban veretlenül diadalmaskodott – ez egyetlen más gárdának sem sikerült a kontinensen az idén tavasszal véget érő élvonalbeli pontvadászatokban –, és mivel megvédte a címét a Görög Kupában is, története első duplázását ünnepelhette.

A PAOK először nyerte meg a kupa egymást követő három kiírását, ilyesmi legutóbb a Panathinaikosznak sikerült, még a kilencvenes évek derekán. Szóval, gyönyörű volt a szaloniki tavasz, ki emlékszik már arra, hogy az Európa-liga őszi csoportkörében a csapat oda-vissza kikapott a Viditől…

Partizani-játékosok és -szurkolók közös gólöröme (Fotó: detwaalfdeman.net)
Partizani-játékosok és -szurkolók közös gólöröme (Fotó: detwaalfdeman.net)

 

A negyedik nagy várakozó az albán Partizani, amely az ötvenes és a hatvanas években élte aranykorát, aztán szerzett bajnoki címeket a következő évtizedekben is, ám az új évezredben egy idényt a harmadosztály tisztítótüzében is végig kellett vergődnie… A visszatérés után előbb bronz, két ezüst (közben egy adminisztratív úton megkapott, a Ferencváros kiejtésével emlékezetessé tett BL-selejtezős szereplés) idézte a régi szép időket, és a tavalyi ötödik hely után – 26 évnyi várakozást követően – az idén meglett a 16. aranyérem.

Említést érdemel, hogy három ország rekordbajnoka (a holland Ajax, a szlovák Slovan Bratislava és a feröeri HB Tórshavn) sikerekben gazdag klubtörténelméhez képest viszonylag hosszú várakozás után lett ismét aranyérmes.

A BAJNOKI CÍMRE LEGRÉGEBBEN VÁRÓ KLUBOK (2018–2019)
CSAPAT
(nemzetiség)
HÁNY ÉVE
VÁRTAK?
ÖSSZES
BAJNOKI CÍM
ALAPÍTÁS
ÉVE
Piast Gliwice (lengyel) 74 1 1945
PAOK (görög) 34 3 1926
Partizani (albán)
26 16 1946
Szaburtalo Tbiliszi (grúz)
19 1 1999
AIK (svéd)
9 6 1896
Genk (belga)
8 4 1988
Nomme Kalju (észt)
6 2 1923 (újraalapítva: 1997)
Slovan (szlovák)
5 25* 1919
Ajax (holland)
5 34 1900
HB Tórshavn (feröeri)
5 23 1904
*a két világháború között 1925–33-ig működő szlovák ligában, az 1939–45 között létező önálló szlovák államban és a későbbi csehszlovák bajnokságban elhódított bajnoki címekkel együtt

 

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik