A Corvinus a La Ligával, a Real Madrid az Európa Egyetemmel működik együtt

A 21. században a modern társadalmakban óriási mértékben megnőtt a sport szerepe, ami együtt járt a sport gazdasági súlyának növekedésével. A sport napjainkra olyan önálló iparággá vált, amely nemzetgazdaságok meghatározó hányadát is jelentheti, számos országban a sport kiemelkedően jövedelmező gazdasági jelentőséggel bír. Ezen szempontok okán is a 21. században nemzetközi szintű sportsiker nem képzelhető el multidiszciplináris sporttudományi háttér nélkül.

ANGOL PÉLDÁK, INTERSHIP-PROGRAMOK

Mint már a korábbi angol utánpótlásrendszerről írt cikkben is kifejtettük, az angol klubok talán európai szinten is kiemelt figyelmet fordítanak az egyetemekkel való szoros és széles körű együttműködésekre. Ezen együttműködések előremutató és kutatásvezérelt stratégián keresztül valósulnak meg, tudományos igénnyel és megalapozottsággal kialakított sztenderdek mentén.

Angliában az úgynevezett Internship-programok gondozása kiemelt feladat. Ennek lényege, hogy még az egyetemi éveket töltő hallgatóknak gyakorlati lehetőséget biztosítanak a helyi klubok valamelyikénél. Ez a modell országos lefedettségű, s területi elven alapuló egyetemi-, oktatási hálózat kialakítását célozza meg. S kialakításával kölcsönös előnyökkel járó együttműködés lehetőségét teremti meg a sportági szövetségek, a klubok és a hallgatók között.

Ez a nemzetközileg is széleskörűen elfogadott minta, melynek során a hallgatók, már az egyetemi tanulmányok alatt a területileg kapcsolódó klubban vagy akadémián hospitálhatnak, szerezhetnek szakmai gyakorlatot gyorsan, de mégis hosszú távon biztosítja a legújabb módszerek bevezetését a sportági gyakorlatokba, majd a kutatás-fejlesztési tevékenységekbe.

A folyamat első lépéseként a fogadó klub megjelöli azokat a szakterületeket, amelyekben az adott témában tanuló hallgatókat foglalkoztatni kívánja (táplálkozás, pszichológia, orvostudomány, rehabilitáció, élettan, informatika, elemzés stb.).

A klub a folyamat során anyagi ráfordítás nélkül tud az említett területeken szakembereket foglalkoztatni, akik hozzájárulnak a szakmai munka hatékonyságához, fejlődéséhez.

A folyamat végén, a diploma megszerzését követően a klubnak lehetősége nyílik olyan általa már ismert szakembert fő- vagy mellékállásban alkalmazni, aki tökéletesen tisztában van az adott klub működési struktúrájával.

Egy ilyen modell, egy tervezhető jövőkép garantálja, hogy minél több tehetséges fiatal szakember kerüljön be a sportágak vérkeringésébe. Mert a szövetségek és a klubok számára is kiemelt jelentőségű, hogy a sportolókon túl, illetve azok mellett, felfigyeljenek a tehetséges szakemberekre is!

„Számos módja lehet, hogy a klubok miképpen kapcsolódjanak az egyetemekhez, de a legfontosabb, hogy legyen meg a kapcsolat. Azonban ha a legfontosabbakat akarom és a hatékonyságot leginkább fejlesztő területeket akarom kiemelni, akkor a diákok elhelyezését, a szakemberek szoros és kölcsönös együttműködését, az ezáltal létrejövő egyes szervezetek és osztályok közötti tevékenységek támogatását, továbbá a kutatási-fejlesztési tevékenységeket kell kiemelnem” – nyilatkozta megkeresésünkre Barry Drust, a liverpooli John Moore University oktatója és a Liverpool FC volt sporttudományi vezetője.

Az együttműködés gyakorlati megvalósulásáról beszélt Liverpool másik élvonalbeli klubja, az Everton akadémiájának sporttudományi vezetője, John McKewon: „Az adatgyűjtés, az adatbázis-menedzsment során és az adatok elemzéséhez szükséges szakértelem biztosításával jelentős támogatást kapunk a liverpooli egyetemtől. Mindemellett a diákok, gyakornokok elhelyezésének segítségével fiatal szakemberek kerülnek hozzánk. Végül az egyetemi teljesítménylaborok használata az élettani tesztelésekhez is jelentős együttműködési kapcsolat a klub és az egyetem között.”

Az európai országokban eltérő stratégiákat alkalmaznak. De ezen stratégiák közös jellemzője a digitális technológiák adaptálása. Jól vezetett adatbázisokban rögzítik a különböző eredményeket, s az adatok folyamatos tudományos analízisével támogatják a teljesítmények fejlesztését, illetve a menedzsment folyamatok hatékonyságát. A számok, a statisztikák óriási potenciálját felismerve került be a történelemkönyvekbe Billy Beane és Peter Brand neve, akik új statisztikai alapokon nyugvó játékos-kiválasztási módszereket alkalmaztak (sabermetrics módszertan). Forradalmasították a sportban szerepet kapó objektivitást, a számok és statisztikák szerepét, illetve felhasználását az adatalapú döntéshozatalok folyamatában. E módszert később a Liverpool labdarúgócsapata is alkalmazta a játékosvásárlási politikája során, egyetemi statisztikusok bevonásával, foglalkoztatásával, ahogy arról Barry Drust is beszélt. Az adatok szerepe és jelentősége fokozatosan nő (ahogy a mennyisége is), s e terület hatékony működtetése az egyetemi kooperáció nélkül jelentősen nehezebb, s korlátozza az adatok felhasználásában rejlő valós lehetőség kiaknázását. Mert az adatok értéke nem az adatrögzítéssel és az adatbázis-építéssel, hanem a felhasználásukkal jön létre, ahol ok-okozati összefüggések megállapításával érthetjük meg a folyamatokat.

MAGYAR PÉLDÁK A TESTNEVELÉSI EGYETEMEN ÉS A CORVINUSON

Az elmúlt években a Testnevelési Egyetem számos nemzetközi együttműködési megállapodást írt alá (többek között a világhírű kölni sportegyetemmel is), és hozta létre új képzéseit. Ebbe a sorba tartozik például a Magyar Sportújságírók Szövetségével kötött megállapodás, és az annak következtében megvalósuló sportújságíró-képzés is.

Ahogy Angliában, a magyar sport jövőbeni sikereiben és további fejlesztésében, fejlődésében is fontos szerepet játszhat a hazai együttműködési-, támogatói rendszerek további kialakítása, illetve az új és/vagy külföldi mintára épülő képzések elindítása. Ilyen például a Testnevelési Egyetemen idén ősztől induló sportteljesítmény-elemző szakirányú továbbképzés.

„A 21. századi sport mint globális iparág felé, új kihívásokat támaszt a korábban nem látott mennyiségű adat. Ezért van szükség olyan szakemberek képzésére, akik rendelkeznek az adatelemzéshez szükséges ismeretekkel és kompetenciákkal, így a legkorszerűbb sportinformatikai és statisztikai szoftverek használatával a rendelkezésre álló adatokból olyan hasznos információkat állítanak elő, amelyek elősegítik a sportolók, csapatok fejlődését és eredményességük növelését, vagy épp a sportszervezet hatékonyabb működését” – idézet a Testnevelési Egyetem sportteljesítmény-elemző szakirányú továbbképzésének ismertetőjéből.

Ez a szakirány is arra az alapvetésre épül, hogy a megalapozott és hosszú távon sikeres stratégiáknak kapcsolódniuk kell egy objektív osztályozási rendszer kialakításához, mind a klub irányítási és működési hatékonysága, mind a sporteredmények tekintetében.

Az élsport ma már üzlet (is), ahol helye van a nagyvállalati gondolkodásnak és alkalmazott technikáknak, módszereknek, struktúráknak. Az üzleti világban a döntéshozóknak nemzetközi (akár világméretű) lehetőségekben kell gondolkodni, és mérlegelni azok várható következményeit. A közelmúltban a Budapesti Corvinus Egyetem partneri megállapodást írt alá a spanyol élvonalbeli labdarúgó-bajnokságot szervező La Ligával, ami azt célozza, hogy a hallgatók tovább fejlődhessenek a sportgazdasági folyamatok globalizált rendszerében.

„A Budapesti Corvinus Egyetem elsősorban oktatási programjainak gazdagítását tervezi az együttműködésen keresztül. Vendégelőadásokat fognak tartani spanyol szakemberek, a hallgatók ezeken, illetve a tervezett madridi látogatáson keresztül betekintést nyerhetnek globális sportgazdasági gyakorlatokba. Mindemellett kutatási programjaink empirikus adatokkal való gazdagítását várjuk az együttműködéstől, a La Liga kiterjedt nemzetközi iparági kapcsolatrendszerén keresztül. A La Liga számára, eddigi beszélgetéseink alapján értéket jelent a lehetőség, hogy saját megközelítésükkel hozzájárulhatnak a helyi futball hatékony és átlátható működésének erősítéséhez. Emellett saját helyi beágyazottságukat is szeretnék növelni az egyetem munkatársaival való együttműködésen, a közösen szervezett helyi programokon keresztül. Tervezünk közös workshopot is, ahol az élenjáró sportgazdasági gyakorlat megismerésének a helyi adottságok közötti alkalmazásában fogjuk segíteni a résztvevőket” – nyilatkozta András Krisztina, PhD, tanszékvezető-egyetemi docens, a Sportgazdaságtani Kutatóközpont igazgatója.

„Túl a La Ligával való együttműködésen, a Budapesti Corvinus Egyetem által vitt sportközgazdász mesterszak számos más sportszövetség, illetve sportvállalat bevonásával valósul meg, immár harmadik éve. A képzés duális formában is végezhető, amelynek keretében jelenleg 11 duális partnerünk kínál munkalehetőséget az egyetemi képzésen belül, Székesfehérváron és Budapesten egyaránt. A tanórák a BCE Campusának épületei mellett a MOL Aréna Sóstóban, a Groupama Arénában, a Honvéd sportlétesítményeiben vagy az Alba Regia Sportcsarnokában valósulnak meg, ahol a hallgatók testközelből láthatják a szakmai munkát. Tanulmányi utakat szervezünk hazai és nemzetközi területekre is, így járhattak hallgatóink a Hungaroringen, illetve részt vehettek egy többnapos nürnbergi kiránduláson” – tette hozzá Kozma Miklós, PhD, egyetemi docens, a Sportgazdaságtani Kutatóközpont nemzetközi ügyekért felelős vezetője.

A fenti összetett egyetem-sportvállalatok közti együttműködésekre épülő tevékenység mögött a Sportgazdaságtani Kutatóközpont szellemei műhelye áll, amelynek kollégái évtizedek munkájával építették fel a képzések mögött álló tudásanyagot és oktatási gyakorlatot, amely évek óta segíti elő a sportszektor fejlődését.

Az egyetemek, az oktatási intézmények sportban betöltött szerepének fontosságát felismerve alakult meg többek között a Real Madrid Graduate School (lásd keretes írásunkat) vagy a Johan Cruyff Institute, melyeknek célja a jövő vezetőinek oktatása, kinevelése, fejlesztése, de említhetjük még az angol UCFB Wembley vagy Etihad Campust is, amelyek szoros együttműködésben fejlesztik a nemzetközi oktatási anyagok színvonalát az angol futballszövetséggel (FA) vagy a Manchester City labdarúgóklub oktatási részlegével.

Az egyetemek és oktatási intézmények, illetve a szövetségek, klubok közötti együttműködés folyamatos, és szerves részét képezi továbbá az a kutatás-fejlesztési tevékenység, mely kapcsolódik azon nemzetközi és kortárs sporttudományi kutatásokhoz, mint a teljesítménynövelés, a statisztikai módszertan vagy az adatalapú döntéstámogatási menedzsment.

A siker mindig összetett folyamat eredménye, de fenntartása szinte minden esetben összefügg az adott terület piaci szereplőinek együttműködési hatékonyságával, ez a 21. századi sportra kiemelten érvényes, és ezt bizonyítják a fenti példák is.

ZALAI DÁVID