Az olimpiai bajnok, 92-szeres magyar válogatott Fazekas László játékosként 1980 és 1984 között négy évet húzott le a Royal Antwerpnél, ez idő alatt 105 mérkőzésen összesen 34 gólt szerzett, majd 1995 nyarától 1996 áprilisáig edzőként is irányította az együttest, amelynek 2017 nyara óta Bölöni László a vezetőedzője.
„László és László” – kezdődik az interjú, amely nem kívánja összehasonlítani a két szakembert, inkább kiemeli, hogy Bölöni és Fazekas egyaránt nyomot hagyott az antwerpeni labdarúgásban. Legutóbb épp Fazekas volt az, akinek a vezetésével az együttes bejutott a Belga Kupa elődöntőjébe, ám 24 évvel később, 2020. január 18-án Bölöni megcsinálta csapatával ugyanezt a bravúrt, szombaton 3–1-re legyőzve a Standard Liege-t, amivel az Antwerp ismét bejutott a legjobb négy közé a kiírásban.
A beszélgetés alatt Bölöni és Fazekas több nyelven is társalgott.
„Magyar vagyok, aki beszél hollandul is, ő pedig román, aki megérteti magát franciául és angolul is” – árulta el nevetve Fazekas, majd átvette a szót Bölöni.
„Erdélyben születtem. Ez olyan régió, amely Magyarországhoz tartozott. Magyar az anyanyelvem. Magyarnak érzem magam, de román állampolgár vagyok, olyan ez, mint önöknél a flamandok és a belgák.”
A kérdésre reagálván Fazekas és Bölöni elárulta, körülbelül 1987 óta ismerik egymást.
„Nyilasi Tibor, a magyar futball egyik nagy alakja, személyes jó barátom hozott minket össze. Ahhoz, hogy Belgiumba menj, találkoznod kellett Fazekas Lászlóval, aki akkoriban már »király« volt Antwerpenben.”
„A vasfüggöny még létezett, abban az időben csak háromévente lehetett külföldre menni – tette hozzá Fazekas. – Szigorú ellenőrzéseket végeztek annak érdekében, hogy senki se hagyhassa el illegálisan az országot. Képzelje el ezt ma… A Real Madrid a hetvenes években egymillió dollárt akart fizetni Bene Ferencnek, aki akkor a magyarok egyik nagy csillaga volt, de a kemény kommunizmus megakadályozta a váltást. Nekem nagy szerencsém volt, hogy 1980-ban az Antwerpen 100 ezer dollárt fizetett azért, hogy legálisan kiszerződhessek.”
Bölöni kiegészítette: „Igen, de akkor sem volt egyszerű, amikor legálisan távozhattál, mert az egész családod magad mögött kellett hagynod. Emlékszem, Alin Stoica édesanyja például nem engedhette el mindkét fiát Belgiumba, csak az egyik mehetett, a másiknak Romániában kellett maradnia. Én a feleségemet és a lányomat is magammal tudtam vinni.”
Bölöni László szót ejtett a magyar–román ellentétről is.
„Nagyon figyelek, hogy a téma kapcsán sose értsenek engem félre, Románia továbbra is nagyon szép ország nekem, amikor Erdélybe megyek, otthon érzem magam. Számomra Európa minden konfliktus megoldása. Talán a legjobb példa az, hogy román szövetségi kapitányként mindent megtettem, hogy nyerjen a csapatom, még Magyarország ellen is.”
Bölöni László elárulta, annak ellenére, hogy csak egy évet játszott a belga Racing Jet Wavre csapatánál (1987 és 1988 között, a klub ugyanis csődbe ment), onnantól kezdve évente többször is beszélt Fazekassal.
„Amikor 2017-ben megérkeztem a Royal Antwerphez, Fazekas László arcképe lógott a régi stadion falán. László isteni futballista volt, ha most játszana, a Premier League-ben is szerepelhetne.”
Vajon Bölöni László is játszhatna az angol élvonalban?
„A labdarúgás sokkal gyorsabb lett a mi időnk óta, ami azért nehézséget okozhatna, de Bölöni ravasz róka volt mindig is, a tapasztalatával sok mindent kompenzálhatna.”
A marosvásárhelyi születésű Bölöni elmondta, mi a különbség a két korszak között.
„Tudja, miben volt jobb a mi időnkben a játék? Akkoriban az edző és a futballista között sokkal családiasabb volt a viszony, minden kényelmesebb volt. Mára viszont a labdarúgás üzletté vált.”
Erről Fazekas is megosztotta a véleményét.
„A sportág nézete is megváltozott. Ha én diktálhatnám a szabályokat, azt mondanám, játsszon tíz ember a tíz ellen, sok bajnokságban az az érzésem, hogy a pálya túl kicsi, túl sokan vannak a tizenhatos környékén, ennek a területe is kicsinek tűnik párszor.”
Az interjúban szóba került a 24 esztendővel ezelőtt kupaelődöntő is – Fazekas László a Cercle Bruges elleni 3–0-s vereség után benyújtotta a lemondását.
„A döntéseim során mindig egyértelmű voltam, én akkor befejeztem. Ezért lemondtam a posztomról és az azzal járó pénzügyi extrákról. Ezután már nem voltak edzői ambícióim – árulta el Fazekas. – Nehezen birkóztam meg az igazságtalansággal, hiába történtek nagy dolgok az elődöntőig vezető úton, mert ha ezek után 3–0-ra kikapsz, akkor hirtelen már nem vagy jó edző. És egészen mostanáig kellett várni, hogy a Royal Antwerp újra bejusson a legjobb négy közé. Edzőnek lenni szemét munka.”
Bölönit kérdezték az idény végén lejáró szerződéséről, a 66 esztendős tréner viszont nem kommentálta, mi lesz a sorsa – Fazekas László szerint viszont nem is kérdés, mit kellene tennie a klubnak Bölönivel.
„Ez egyszerű, a jelenlegi helyzet tükrében új megállapodást kellene kínálni neki. Azt viszont megértem, hogy ő nem szeretne most erről beszélni.”
A kérdésre, szokott-e tanácsot adni Bölöninek, Fazekas nemmel felelt.
„Nem zavarom ilyenekkel, tisztelem őt és a munkát, amit az Antwerpnél végez. Csak akkor mondok véleményt, ha valaki megkérdez. Bölöni a főnök.”