Matthäus: Az edzőséggel járó nyomás nem hiányzik, boldog vagyok így is

– Nem volt egyszerű utolérni...
– Most is éppen külföldön vagyok – mondta a Nemzeti Sportnak a vonal túlsó végén Lothar Matthäus, a magyar válogatott korábbi szövetségi kapitánya, 150-szeres német válogatott labdarúgó.

– Üzleti út vagy pihenés?
– A családdal Mauritius szigetén vagyunk. Ilyenkor, az év elején gyakran elutazunk valamerre, most erre a szigetre esett a választás. Éppen a parton fekszem, a kisfiam, Milan itt játszik mellettem.

– Nem hiányzik a munka, a napi pörgés?
– Őszintén? Nem.

– Nehéz ezt önről elképzelni.
– Ez van. Élvezem a mostani életemet, minden rendben körülöttem.

Hol Ghánában, hol Indonéziában tűnik fel

– Profi játékosként lejátszott több száz mérkőzést, nyert Aranylabdát, világbajnokságot, edzőként dolgozott többek között Magyarországon, Izraelben és Brazíliában. Tényleg nem hiányzik a futball?
– A futball hiányzik, az edzőséggel járó nyomás nem. Éppen ezért a futballból továbbra is kiveszem a részem, csak éppen nem a kispadon, nem edzőként. De egyetlen pillanatig sem unatkozom.

– Akkor mégis mit csinál?
– Szakkommentátorként dolgozom és rendszeresen írok jegyzetet a FourFourTwo Magazinba. Továbbá a német labdarúgás utazó nagykövete vagyok, a világ minden tájáról kapok megkereséseket, találkozókra, díszvacsorákra hívnak. A közelmúltban jártam Ghánában és Indonéziában, mindenhol szeretettel fogadnak. Úgy tervezem, elmegyek a január tizenhatodikán Budapesten rendezendő Év Sportolója Gálára, ahová ismét meghívtak. Emellett a kapcsolatrendszerem révén több futballistának és edzőnek segítek csapatot találni, szerződéshez jutni. Nincs ebben semmi meglepő, a német futballban otthonosan mozgok, kis túlzással a világ minden táján van ismerősöm, szívesen segítek a játékosoknak, edzőknek. Sok a meghívás, stadionavatókra hívnak, és ne feledjük, a német öregfiúk-válogatottal is rendszeresen pályára lépek.

– Ha már stadionavató: Puskás Aréna megnyitóján miért nem volt ott?
– Mert nem kaptam meghívót. De nehogy azt higgye, bánt, senkire sem vagyok mérges emiatt. Tudomásul vettem, és kész. Nincs bennem emiatt tüske, harag. Ráadásul ha jól emlékszem, azon az estén nem is voltam Budapesten – más kérdés, ha meghívtak volna, biztosan úgy intézem, hogy ott lehessek. Mégiscsak mérföldkőhöz érkezett a magyar futball, a magyar emberek, és valamilyen szinten én is részese vagyok, voltam ennek.

– Képeket azért látott a stadionról?
– A világhálón látottak alapján nyugodtan mondhatom, valóban Európa egyik legszebb stadionja épült Budapesten, büszkék lehetnek rá. Ha belülről nem is láttam még, távolról annál többször megcsodálhattam. Ha repülővel utazom valamerre, odafentről mindig megnézem a stadiont, arról nem is beszélve, hogy a belvárosi lakásom tetőteraszáról éppen rálátni az arénára. Ha úgy tartja kedvem, felmegyek a tetőre, megiszom egy csésze kávét, elolvasok egy újságot, vagy csak úgy elgondolkodom a közeljövőn, ha pedig oldalra nézek, a távolban éppen a Puskás Arénát látom.

A Ferencváros kiemelkedik

– Ezek szerint továbbra is Budapesten él?
– Igen. Olyan meglepő ez?!

– Sokan azt gondolják, már régen hazaköltözött Németországba.
– Pedig nem. Tény, sokat ingázom Németország és Magyarország között, de Budapest ugyanúgy az otthonom, mint München, sőt! Ma már inkább Magyarországon érzem otthon magam. Évek óta a fővárosban élek, csodálatos hely, ott van lakásom, ha éppen nem vagyok úton, oda megyek haza.

– Ha már ennyi időt tölt nálunk, NB I-es mérkőzésen mikor járt legutóbb?
– Nem mostanában, az biztos. Évekkel ezelőtt.

– Pedig elképzelem, amint felveszi a télikabátját, autóba ül, és kimegy a Megyeri úti stadionba, hogy megnézze a Kisvárda elleni összecsapást.
– Éppen még ki is mehetnék, de úgy vagyok vele, minek menjek, ha a televízióból ugyanazt látom? Merthogy odahaza bekapcsolom a tévét, nézem a magyar bajnoki találkozókat, érdekel, mi történik a magyar futballban.

– Akkor kicsit hadd teszteljem: ki lesz a bajnok?
– A mostani mezőnyből a Ferencváros és a fehérvári együttes egyértelműen kiemelkedik, szerintem az előbbi most jobb csapat. Egységesebb, masszívabb. A fehérváriaknál sok volt a hiányzó az ősszel, meglátjuk, tavasszal mire lesznek képesek. Egyébként pedig ha Magyarországon nem is, de járok mérkőzésekre, évente legalább ötvenet-hatvanat a helyszínen, a stadionokban nézek meg. A legtöbbet természetesen odahaza a Bundesligában, de ha úgy hozza a sors, más országokban is feltűnök egy-egy mérkőzésen.

– Tényleg nem hiányzik a kispad?
– Tényleg nem. Sokat gondolkodtam ezen. Ha az ember szövetségi kapitányként vagy egy klubnál dolgozik, állandó nyomás van rajta. Napról napra, hétről hétre meg kell felelnie, ez a fajta elvárás nem hiányzik. Aki napi munkát végez, nyomás alatt kell teljesítenie. Biztos vagyok benne, most önnek is bizonyítania kellett, önön is ott volt a kényszer, hogy jó cikket írjon, hogy valahogyan érjen el engem. Produkálnia kellett valamit. Ez a nyomás abszolút nem hiányzik az életemből.

Forró szívvel, hideg fejjel

– A nyáron Európa-bajnokságot rendeznek. Mit gondol, a magyar válogatott ott lehet a tornán?
– A bolgárok elleni összecsapás nehéznek ígérkezik. Kétségtelen, a sorsolás kedvező volt a pótselejtezőre, a kezdés előtt ötven-ötven százalékot adok a két válogatottnak a továbbjutásra. Nem lennék meglepve, ha a magyar válogatott jutna tovább, de igazából akkor sem, ha a bolgárok. Mégiscsak odahaza játszhatnak, ami ezen a szinten sokat számít. Szurkolok a magyar válogatottnak, figyelem a csapat eredményeit, mérkőzéseit, alighanem a szófiai találkozót is megnézem.

– Ha tehetné, milyen tanácsot adna Marco Rossinak?
– Forró szív, hideg fej. A szövetségi kapitányoké kiszolgáltatott szakma, leginkább a klubokra kell támaszkodniuk, az ott lévő edzőktől, játékosoktól függnek – így volt ez az én időmben, így van most is. Marco Rossi sincs könnyű helyzetben, kevés magyar játszik külföldön erős bajnokságban. Nagy eredmény lenne, ha a válogatott kijutna az Európa-bajnokságra, a csapat két mérkőzést Budapesten játszhatna, alighanem mindenki szeretne ott lenni a stadionban. Még akkor is, ha a csoport keménynek ígérkezik, a németek mellett Portugália és Franciaország várna Marco Rossi együttesére, aligha szerezne sok pontot.

– Németország ellen idegenben lépnénk pályára.
– Az lenne az az összecsapás, amelyen biztosan ott lennék. Még ha nem is a kispadon.