FFT: Nálam nem mertek volna bundázni, mert levágtam volna a fejüket – Urbán

Ízelítő a nagyinterjúból:

– Van hiányérzeted, amiért későn kezdted a profi pályafutásodat?
Oshe12, e-mail
– Egyetlen hiányérzetem van, hogy a játéktudásom ugyan megvolt, de semmiféle kondicionális képzést nem kaptam Magyarországon. Amikor Belgiumban elkezdtem a profi pályafutásomat, eltévedtem az erdőben, ahol nyolc kilométert futottunk, úgy elszaladtak mellettem a többiek. És ez nem vicc! A fizikai erőt még rakodómunkásként szedtem magamra, amikor a Chinoinban ötvenkilós hordókat hajigáltam fel az IFA-ra. Ha ott nem dolgozom, akkor egy húszkilós gyerek maradok, és a büdös k...a életbe' nem futballozom sehol. A Cooper-teszten 2800 méter volt a „rekordom”, mégis hat évet futballoztam Belgiumban. Amikor a Volánban játszottam, hívtak próbajátékra a spanyol másodosztályú Méridához. Én a magyar rendszerben nőttem fel: belógó centerhalf, két emberfogó, jobbfutó, balfutó, irányító, két csatár. Addig belógó centerhalfot játszottam, semmi mást. A spanyol edző vázolta, hogy akkor én meg három másik gyerek leszünk a négy védő, vonalban... Még életemben nem láttam ilyet! A félidőben mondták, hogy köszönjük szépen, mehetsz haza. Ennyit az itthoni taktikai képzésről.

– Glázer, Jenei, Puskás, Verebes, Mészöly, Csank, Gellei alatt voltál a válogatottban. Igazából egy égésed volt, a jugók elleni egy tizenkettő. Mi volt a baj? Taktika, játékosok, Csank, Mijatovics?
Eliasson, e-mail
– Ezt a mérkőzést hatalmas hisztéria vette körül. Azon sírt a média, hogy az Üllői út kicsi lesz, nem fog beférni százezer ember, ehhez képest a meccs előtt kinéztünk a lelátóra, még félház sem volt, a vendégszektor viszont dugig megtelt. Pszichikailag nehezen tudtuk feldolgozni, hogy amíg előtte azt ígérték, hogy fürtökben lógnak még a fákon is az emberek, és kígyóznak a szurkolók az utcákon, ahhoz képest még alig voltak az Üllői úton. Az volt a taktikánk, hogy a két belső középpályás, Lipcsei és Halmai követő emberfogással őrizze a jugók játékmestereit, akik szépen kivitték őket a pálya szélére, így teljesen egyedül iramodhatott meg a belső védőjük, Brnovics a kapunk felé. A jugó szektor eksztázisban tombolt, végignéztem az arcokon, nálunk mindenki maga alatt volt, már a harmadik percben vezettek... Lipcsei Petinek fájt a térde... én jöttem a helyére nulla ötnél. (FFT: Ki volt a kedvenc kapitányod?) Mindegyiket szerettem. Elmesélek egy történetet Csankról! Amikor meghívott a válogatottba, azt mondta: „Urbán úr, amiket magáról hallok! Ha csak a fele igaz, akkor itt tiszta lappal nem tud indulni. Ha klubedző lennék, magát az életbe nem vinném oda a csapathoz. De ez a magyar labdarúgó-válogatott, a legjobb játékosokra van szükség. Magának adok egy lehetőséget. Játszunk Anglia és Olaszország ellen. Ha bizonyít, marad, ha nem, akkor elmegy innen a p...ba!”. Az olaszok ellen mindenkinek lerúgtam a fejét, nyolcast kaptam a Blikktől. A Wembleyben Dennis Wise-zal rugdosódtunk egy kicsit a földön. Utána a harmadik meccs, a siófoki, Szaúd-Arábia elleni találkozó előtt Csank mester kihirdette, hogy mától ennek a csapatnak Urbán Flórián a csapatkapitánya. Nincs annál nagyobb érzés, hogy a magyar népet képviseled, és te mész elöl a sorban. Egyébként minden szövetségi kapitánynak megadtam a tiszteletet.

– Hogy emlékszel a REAC-nál töltött időszakra? Már akkor is gyanús volt minden? Ja és még valami: amikor a Vasasnál jártak a rendőrök a bundabotrány kirobbanása után, tényleg megijedtél?
Pechvogel, e-mail
– (Nevet...) Miért ijedtem volna meg? (FFT: Beszéltek erről...) Valaki mondta nekem egyébként, hogy amikor kijöttek a rendőrök, akkor én megijedtem tőlük. Nem tudom, hogy ezt ki találta ki... (FFT: Már a te idődben is voltak gyanús meccsek a REAC-ban?) Nem tudom. De egy biztos, hogy az én edzőségem alatt nem merték volna megcsinálni a játékosok, mert levágom a fejüket.

Az Urbán Flóriánnal készült teljes interjú elolvasható a FourFourTwo.hu-n, IDE KATTINTVA!