„Az UEFA-kupában a Videotonnal a Partizan Beograd ellen játszottunk. Hallatlan feszültség volt a játékosokban. Végig gondolkoztam, hogy mit csináljak velük, hogy oldjam a feszültséget. Szóltam a buszsofőrünknek:
– Tudnál szerezni egy videokazettát, amelyen szexfilmek vannak?
– Igen.
Az intézővel előkészítettem a színháztermet, kivetítővel. Meccs előtt volt egy közös ebédünk. Senki nem tudott semmit. Bevittem őket a terembe.
A filmnézés után ment a duma. Már az öltözőben vetkőztünk, még mindig ezek voltak a fejekben. Öt nullára levertük azt a csapatot, amelyik nálunk jobb volt, úgy, hogy azon a meccsen is egyenrangú ellenfelek voltunk. Csak nálunk a végjátékban a játékosok teljesen tiszta aggyal, jól döntöttek, nem bénította őket semmi.”
Kovács Ferenc maga beszélte el az 1984-es európai kupamérkőzés előtt kipróbált sajátos edzői húzását, a rendhagyó epizód is szerepel a szerdán bemutatott könyvben, amelyet Ferenczi Attila edző, szakíró állított össze és jelentetett meg – az MTK és a Magyar Sportújságírók Szövetsége Nagy Béla-programjának támogatásával – a 2018-ban, 84 évesen elhunyt kiváló tréner fennmaradt edzésnaplóiról, a vele folytatott beszélgetéseiről és az általa képviselt edzői szemléletről. Az Új Hidegkuti Nándor Stadionban tartott eseményen a szerző a magyar futballtradíció és a stílus szerepét hangsúlyozta az MTK játékosaként is rendkívül sikeres, majd edzőként az Újpesttel Magyar Népköztársaság Kupa-győztes, a Videotonnal bajnoki ezüstérmes és UEFA-kupa-döntős, 1978–1979-ben a magyar válogatott szövetségi kapitányaként dolgozó mesteredző munkássága alapján.
„Soha nem volt teher ebben a csodálatos kultúrában tevékenykedni. Olyan játékos zsenikkel játszhattam egy csapatban, akik akkor nemcsak a magyar, hanem a világ labdarúgását is meghatározták (Puskás, Kocsis, Hidegkuti, Kovács Imre, Bozsik, Zakariás, Lóránt, Palotás stb.) és olyan edzőzsenik játékosa lehettem (Bukovi, Titkos, Mándi), akik gondolatai utat mutattak nekem edzői pályafutásom során. Mégis ez az általam szeretett labdarúgó-kultúra eltűnt, és vele együtt eltűntek az eredmények is” – idézi a kötet Kovács Ferencet.
A könyvbemutató beszélgetésen, amelyet Sz. Nagy Tamás, a Nemzeti Sport korábbi főszerkesztő-helyettese moderált, a mesteredző egykori utánpótlás-válogatott játékosaként Pölöskei Gábor elevenítette fel tapasztalatait („Kemény világ volt, nem simogattak minket, ott nem lehetett megsértődni”), majd a tréner fia, ifjabb Kovács Ferenc szolgált személyes vallomással: „Az ő élete a labdarúgás volt. Emlékszem, előfordult egri edzősködése idején, hogy a taktikán töprengve észre sem vette, kiejti kezéből az autóstáskát, nekem kellett visszaszaladni érte. Hiányzott a gyerekkoromból, pedig néha szükségem lett volna egy apára.”