Puskás öt nagy edzői húzása – kulisszatitkok a magyar legenda athéni tolmácsától

A világszerte elismert klasszis, minden idők egyik legjobb labdarúgója, Puskás Ferenc kispesti színekben, majd a Real Madridban ért el óriási sikereket. Megannyi rekord, zseniális megmozdulás, elegáns csel és káprázatos gól köthető az Aranycsapat néhai csapatkapitányához, amelyekről napestig lehet és érdemes sztorizni, ám akad egy ország Európa déli szegletében, ahol elsősorban futballedzői tevékenysége és eredményei miatt örvend hatalmas tiszteletnek.

Puskás Ferenc egy évvel 1966-os visszavonulását követően edzőnek állt, s csaknem 26 esztendőn át a szakmában dolgozott. Hat kontinensen vállalt munkát: Európában a spanyol Hércules Alicante, a CD Alavés, az FCL Murcia, a görög Panathinaikosz és AEK Athén, Észak-Amerikában a kanadai Vancouver Royals, Dél-Amerikában a chilei Colo-Colo, a paraguayi Club Sol de América és Cerro Porteno, Afrikában az egyiptomi al-Maszri, Ausztráliában a South Melbourne Hellas vezetőedzőjeként, míg Ázsiában Szaúd-Arábia szövetségi kapitányaként ténykedett, 1993-ban pedig a magyar válogatottat irányította négy mérkőzésen. Kevésbé ismert, hogy egyiptomi, paraguayi és chilei csapataival bajnoki érmek sorát nyerte, Ausztráliában bajnok és kupagyőztes lett, a görög bajnoki címet mindkét általa vezetett athéni klubbal elhódította, a Panathinaikosszal pedig BEK-, illetve Világkupa-döntőbe jutott.

„Nehezményezem, hogy mindig mint kiváló labdarúgóról beszélnek, írnak Puskás Ferencről, miközben edzőként is fantasztikus sikereket élt el” – mondta a Nemzeti Sportnak a 85 éves Nikosz Szakulisz, aki 1970 és 1974 között tolmácsként, valamint fizioterapeutaként segítette a magyar szakember munkáját a Panathinaikosznál, s 2006-os haláláig szoros barátságot ápolt Puskás Ferenccel. Mivel az athéni zöld-fehéreknél ő fordította az utasításait, arra kértük, elevenítse fel, melyek voltak Puskás Ferenc legnagyobb edzői húzásai. Nem meglepő, öt olyan eset került szóba, amely az 1970–1971-es Bajnokcsapatok Európa-kupájához köthető, a magyar szakember ugyanis máig az egyetlen edző, aki amatőr csapattal jutott el a legrangosabb európai kupasorozat fináléjába.

EDZŐTÁBOR ALAPOZTA MEG A SIKERT

„Puskás Öcsi 1970 nyarán írt alá a Pana­thinaikoszhoz. Akkortájt a nagy meleg miatt későn, szeptember második felében kezdődött a bajnokság, augusztus végén álltak neki a felkészülésnek a csapatok. Az első nemzetközi meccseken a görög klubok versenyhátrányba kerültek, edzőmeccsek híján idény eleji formát mutattak, s rendre kiestek az első fordulókban. Ezt felismerve Öcsi változtatott a felkészülés menetén, megbeszélte a Real Madrid elöljáróival, hogy augusztusban a spanyol fővárosba utazik a csapat, és a királyi gárda pályáin készül húsz napig. A mi klubunknál addig nem ismert körülmények között alapozhattunk, remekül érezte magát a társaság. Ekkor bizonyosodhattunk meg arról, micsoda imádat vette körbe Öcsit, előfordult, hogy Madrid egyik utcáján összefutott Alfredo Di Stéfanóval, és megállt a forgalom… A játékosokat motiválta, hogy ilyen kaliberű szakemberrel dolgozhattak, itták minden szavát.”

MOTIVÁCIÓS BESZÉDBŐL JELSZÓ

„Az edzőtábor végén Öcsi közbenjárására a Pana a Real Madriddal játszott – a spanyoloknak az volt a bajnoki idényt megelőző utolsó, nekünk pedig az évad első tesztmeccse. A Santiago Bernabéu Stadion közönsége tapsviharral köszöntötte sajátjait, ám amikor Puskás Ferenc sétált ki a gyepre, még nagyobb volt az ováció. A találkozó előtt kissé féltek a játékosaink, mert nem játszottak még százezer ember előtt. Az arcukat látva Öcsi azt mondta nekik: »Gyerünk! Miért féltek?! Nyugodtan menjetek ki a pályára, ti is tizenegyen vagytok, mint ők!« Öcsi nagy mondása, a »gyerünk!« Görögországban azóta jelszóvá nemesedett. Hogy mekkora hatással volt a mieinkre a lelkesítő beszéd, jól mutatja, hogy nagy meglepetésre egy egyet játszottunk, ami önbizalmat adott a folytatásra: a BEK első körében a luxemburgi Jeunesse Esch elleni párharcot kettős győzelemmel, hét egyes gólkülönbséggel pipálta ki a csapat.”

A LELKESÍTÉS EREDMÉNYE: GÓL

„Az előző idény KEK-győztese, a Slovan Bratislava következett a második fordulóban. Edzője nem leplezte hiányos ismereteit a Panathinai­koszról, csupán annyit tudott, hogy Dimitrisz Domazosz személyében van egy jó játékosa, aki nem szokott gólt rúgni. Öcsi úgy feltüzelte Domazoszt, hogy ő szerezte a hazai mérkőzés első gólját, az esélyes Slovant végül három nullára legyőztük. A lefújás után Öcsi azzal fordult hozzám, hogy továbbjutottunk, mire felhorkantam, hogy ugyan már, hiszen a visszavágó hátravan – neki lett igaza. Pozsonyban nagy nehézségek árán vert meg minket a Slovan, ami leginkább annak tulajdonítható, hogy negyedórán keresztül sérült volt a középhátvédünk. Feledhetetlen élmény marad, hogy a meccs után a hazaiak díszsorfalat álltak nekünk az öltözőfolyosón, megtapsoltak minket. A továbbiakban minden mérkőzésünk előtt táviratban kívántak nekünk sok sikert a folytatásra.”


AZ 1971-ES AJAX–PANATHINAIKOSZ BEK-DÖNTŐ

ALAPOS ELIGAZÍTÁS, VÁRATLAN HÚZÁS

„A negyeddöntős párharc első, idegenbeli felvonása volt a BEK-menetelés legnehezebbje, az angol Everton bődületes fölényben futballozott a Goodison Parkban, ám egy jobb oldali beadás után mi fejeltünk gólt. Kisebb csapatként a játékvezető nem nekünk kedvezett: az utolsó percben az ellenfél csatára fejbe rúgta a kapusunkat, majd a kapuba passzolta a labdát, ám szabadrúgás helyett megadta a gólt. Öcsi precízen feltérképezte az angol csapatot, és a visszavágó előtt olyan aprólékos taktikai eligazítást tartott, amilyet sem előtte, sem azóta nem hallottam, pedig csaknem ötszáz mérkőzésen tolmácsoltam edzői utasítást. Pontosan megmondta, kire és hogyan kell vigyázni, s miként reagáljanak az ellenfél viselkedésére. Emellett egy váratlan húzást eszközölt. Két remek középhátvéd szerepelt nálunk, csakhogy mind a ketten százhetvenöt centiméter magasak voltak, az Everton támadója, Joe Royle pedig égimeszelő volt hozzájuk képest. Öcsi Athénban egy utánpótláskorú játékost tett be középhátvédnek a magassága miatt, a tapasztalt belső védőnket pedig centerhalfként játszatta. A húzás bejött, levették a pályáról az Everton támadóit, a meccs gól nélküli döntetlennel ért véget, az elődöntővel folytatódhatott a menetelés.”

AZ ARANYCSAPAT ADTA AZ ÖTLETET

„A jugoszláv Crvena zvezda elleni első mérkőzést Belgrádban rendezték, húszezer görög fanatikus kelt útra – hiába. Az osztrák Erich Linemayr játékvezető gazember volt, les címén elvett tőlünk egy szabályos gólt, az ellenfélnek pedig megadott egy olyat, amely a szabálykönyv szerint nem volt érvényes. Kevéssel, de jobb volt a Zvezda, ám a kapusunk pocsék napot fogott ki, ezért négy egyre kikaptunk. A reptéren Öcsi véletlenül találkozott a játékvezetővel, s dühében majdnem ellátta a baját, valamint két játékosunk is pipa volt a részrehajló bíráskodás miatt – az ő viselkedésük jegyzőkönyvbe került, az UEFA eltiltotta őket a visszavágótól. Az elnökünk elsápadt a hír hallatán, ám Öcsi megnyugtatta: egyikük biztosan játszani fog, csak vegyen neki repülőjegyet Genfbe, hogy meggyőzze a szövetséget. Abban az idényben Görögországban rendezték a Real Madrid és a Chelsea közötti KEK-döntőt, Öcsi pedig azzal állt elő Svájcban, hogy ha nem játszhatnak az eltiltottak a visszavágón, garantálja, hogy nem adnak el jegyet a fináléra, mondván, a szövetség szabotálja a görög labdarúgást. A delegáltak úgy megijedtek, hogy eltörölték az egyik Pana-játékos büntetését. Öcsi tartotta a lelket a srácokban, biztatta őket, ne keseredjenek el, mert ha az első félidőben gólt szerzünk és nem kapunk, továbbjutunk! Noha huszonnégyezres volt a stadion befogadóképessége, harmincötezer jegyet adtak el az athéni meccsre, a hátborzongató hangulattól pedig megijedtek a jugoszlávok – két perc sem telt el, máris vezettünk! A második félidő elején megdupláztuk az előnyt, majd Öcsi bemondott egy, az Aranycsapat által begyakorolt figurát, amely szerint a középhátvéd Kamaraszra jött ki a szélről indított játék, a bekk góljával pedig három nulla lett az állás. Utóbb kijelenthetjük, remek döntés volt, hogy a tartalék kapusunknak adott lehetőséget, mert az ő néhány perccel a lefújás előtti bravúrjával őriztük meg a különbséget, idegenben szerzett több góllal jutottunk a döntőbe.”

A HIBA NÉLKÜL SEM LETT VOLNA ESÉLY

„A korszakos Ajax várt ránk a londoni fináléban, ami hatalmas szó volt, hiszen amatőrökből álló gárda verekedte el magát a végjátékig. A döntő előtt azonban elkövettünk egy hibát: korábban utaztunk Londonba, mint kellett volna. Ugyan fantasztikus körülmények között készültünk, huszonötezer görög fanatikus kísérte el a csapatot az angol fővárosba – egyesek Ausztráliából érkeztek a mérkőzésre –, és mindenki a játékosok közelébe szeretett volna férkőzni, ami zavarta a srácokat a pihenésben. Persze ha nincs a felhajtás, vélhetően akkor sem lett volna esélyünk legyőzni az Ajaxot, amely azután, hogy kettő nullára megvert minket, a következő két idényben az Internazionale és a Juventus ellen is sikerrel vívta meg a BEK-döntőt. Valóságos csoda volt a Slovan, az Everton és a Crvena zvezda kiejtése, negyedszer azonban, a Wembleyben már nem arattunk heroikus sikert. Ennek ellenére ez a görög klubfutball máig legnagyobb dicsősége, amely összefonódott Puskás Ferenc nevével.”

(A cikk a Nemzeti Sport szombati melléklete, a Képes Sport 2022. július 23-i lapszámában jelent meg.)