Labdarúgás: hamarosan itthon is követhetik Marcin Oleksy példáját

Igaza lett Marcin Oleksynek. Az év góljáért odaítélt Puskás-díj friss nyertese már a jelölésekor azt emelte ki lengyel újságíróknak, hogy örül az amputált futball látótérbe kerülésének, győzelmével pedig az érdeklődés meghatványozódhat. A Warta Poznan labdarúgóját a térde környékén amputált bal lába sem gátolta meg abban, hogy csodálatos gólt ollózzon (!) a kapuba a Stal Rzeszów elleni bajnok mérkőzésen, majd a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) Párizsban rendezett gálája után a sport.pl oldalának elárulta: boldog, hogy visszaadhatott valamit a sportágnak.

Az amputált labdarúgás története 1982-re nyúlik vissza, s Don Bennett nevéhez fűződik a kezdete. Az amerikai férfi hajós balesetben vesztette el az egyik lábát, a sportolást viszont nem hagyta abba, ő lett az első, aki mankókkal megmászta a 4027 méter magas hegyet, a Mount Rainiert. Az amputált futballt véletlenül „találta fel”, a fiát nézte, amint kosárlabdázik az udvaron, és amikor a labda felé gurult, mankóira támaszkodva ösztönösen belerúgott. A kosárlabdát hamar futball-labda váltotta fel, és a sportág a baráti kört kinőve hódító útra indult: 1988-ban már világbajnokságot rendeztek, amelyet a veterán katonákból álló Salvador nyert meg az Egyesült Államok és Anglia előtt. A világszövetség (WAFF) jelenleg 49 tagországot fog össze, Európából 17 nemzeti válogatott tartozik bele.
Magyarországon az amputált labdarúgás jelenleg nem működik szervezett keretek között, ám a helyzet hamarosan megváltozik. A mozgáskorlátozottnak 2005 óta sportolási lehetőségét biztosító Mozdulj Mozgáskorlátozottak Sportegyesülete néhány héten belül megalakítja az első magyar amputált labdarúgócsapatot.