Csányi Sándort újabb ciklusra a FIFA alelnökének választották

1957 után tért vissza az UEFA kongresszusa Lisszabonba, Portugáliába, amely azóta persze a Benfica és az FC Porto révén nyert Európa-kupákat (BEK-et, BL-t), rendezett és nyert Európa-bajnokságot. A 2023-as, 47. kongresszus már-már nyári portugál tavaszban különösebb feszültség és felhajtás nélkül készült újraválasztani Aleksander Ceferin elnököt és megválasztani, illetve hivatalába iktatni egy sor más tisztségviselőt. A megnyitó beszédeken Portugália miniszterelnöke, António Costa, a futballszövetségi elnöke, Fernando Gomes, Gianni Infantino FIFA-elnök és persze az UEFA elnöke osztozott, és megtudtuk többek között, amit amúgy is sejtettünk, hogy a futball benne van a portugálok DNS-ében, Ceferin elnök pedig egyenesen úgy fogalmazott: „Meg akarjuk menteni a futballt”. Az előző kongresszus óta elhunyt futballszemélyiségek előtt tisztelgő, hagyományos megemlékező percekben feltűnt a kivetítőn több, a közelmúltban elveszített magyar sportember, így Mészáros Ferenc, Törőcsik András, Tóth József, Lendvai Miklós, Huták Antal neve is.

Miután a hivatalos anyagok is 55 tagállam szavazásáról és döntéseiről beszéltek, meg kell állapítanunk, hogy bár a csapatai nem vehetnek részt az UEFA tornáin, Oroszország képviselői is szavazhatnak az UEFA közgyűlésében és bár Ceferin elnök márciusban azt válaszolta európai parlamenti képviselőknek a fehérorosz csapatok kizárását sürgető levelére, hogy erről majd az áprilisi, lisszaboni végrehajtó bizottsági ülés dönt, semmi ilyesmiről nem adtak ki kedden hírt az ülés után, csakis arról, hogy a 2025-ös női Eb-t Svájc rendezheti. A névsorolvasásnál hivatalosan is kiderült, hogy az orosz és a fehérorosz küldött egyaránt jelen van a közgyűlésen és teljes joggal részt vesz a szavazásban.

A Magyar Labdarúgó-szövetség Csányi Sándor elnököt, Vági Márton főtitkárt, Berzi Sándor alelnököt és Barczi Róbert sportigazgatót delegálta Lisszabonba.

A megfelelő beszámolók, pénzügyi anyagok rövid bemutatása és egyhangú elfogadása után a közgyűlés egyben bólintott rá az UEFA különféle bizottságainak riportjaira is, majd rövid kávészünet után következett az elnökválasztás, amelyre rövid ideig visszavonult a levezető elnök szerepétől az érintett Aleksander Ceferin. Ahogy az várható volt, egy jelölt lévén nem volt szükség titkos szavazásra, a közgyűlés a nyílt szavazás mellett döntött és „közfelkiáltással”, egyhangú döntéssel 2027-ig újraválasztotta a szlovén sportvezetőt.

Ezután a végrehajtó bizottság azon tagjainak a helyére választottak új vezetőket, akiknek lejárt a négyéves megbízatásuk. Közülük többen nem indultak, vagy a korhatár, illetve egyéb összeférhetetlenségi szabályok miatt nem indulhattak újra. Köztük volt a házigazda portugál elnök (aki az immár az UEFA vb-tagsággal összeférhetetlen FIFA-tanácstagságra pályázott), a hazai szövetségében már nem elnök horvát Davor Suker és a 70 életévét bő két hete betöltő Csányi Sándor is. Elsőként a kötelező női kvótát betöltő walesi Laura McAllistert választotta meg az UEFA közgyűlése ellenjelölt és -szavazat nélkül. A maradék, most felszabaduló hét helyre (nem egyben választják a testületet, hanem négy évre egyszerre csak a tagok felét, majd két év elteltével a tagok másik felét, őket is négy évre természetesen) tizenegyen kandidáltak. Róluk titkos szavazással döntöttek a küldöttek (a magyarok szavazólapját Vági Márton töltötte ki és dobta az urnába). Bekerült az UEFA irányító testületébe Jesper Möller Christensen (Dánia), Philippe Diallo(Franciaország), Armand Duka (Albánia – ő kapta a legtöbb szavazatot, 45-öt 55-ből), Petr Fousek(Csehország), Levan Kobiasvili(Grúzia/Georgia), Andrij Pavelko (Ukrajna), Luis Rubiales (Spanyolország). Nem került be a végrehajtó bizottságba: Lise Klaveness(Norvégia), Rod Petrie(Skócia), Hugo Quaderer (Liechtenstein), Bjorn Vassallo(Málta). A korábban is a németek által betöltött, ciklus közben megüresedett pozíciót töltött be a közgyűlés Hans-Joachim Watzke két évre történő megválasztásával a végrehajtó bizottságba, majd következett a FIFA Tanácsba delegált UEFA-képviselők megválasztása.

Az egyik európai FIFA-alelnöki szék várományosa volt a posztot 2018 óta betöltő magyar jelölt, Csányi Sándor, s miután a másik, erre a pozícióra kandidáló finn jelölt, Ari Lahti a helyszínen bejelentette, hogy visszalép a megméretéstől és sok sikert kíván „Sándornak”, a Magyar Labdarúgó-szövetség elnökét is nyílt, egyhangú döntéssel választotta FIFA-alelnöknek az UEFA közgyűlése 2027-ig.

Csányi Sándor az európai szövetségek elnökeinek elküldött impozáns „kampányanyagában” a labdarúgás közös értékeinek védelmét, illetve a legnagyobb múltra visszatekintő kontinens tapasztalatainak felhasználását ígérte és azt: azon dolgozik majd, hogy a labdarúgás hátországában, a piramis alján dolgozók minél többet kapjanak vissza a sikeres üzletág bevételeiből. Az anyagban felsorolta a Magyarország által vendégül látott UEFA-eseményeket és a legújabb magyar futballsikereket is saját elnöki időszakából.

Íratlan szokásjog, hogy az európai konföderáció egyik FIFA-alelnöki helye egy brit szövetség jelöltjének jár, így erre a pozícióra egy angol (Debbie Hewitt) és egy északír (David Martin) sportvezető kandidált, s miután mind a ketten komolyan gondolták a jelöltséget, újabb procedúra, titkos egyenkénti szavazás következett. Ennek eredményeként az angol jelölt, Debbie Hewitt nyert nagy többséggel és lett FIFA-alelnök Csányi Sándorhoz hasonlóan.

Ellenjelölt nélkül maradt ugyanakkor Fernando Gomes, a portugál szövetség elnöke (Noël Le Graët, a francia ellenjelölt hazájában keveredett botrányba és volt kénytelen lemondani a Francia Labdarúgó-szövetség elnöki posztjáról, valamint visszavonni nemzetközi jelöltségét), aki a FIFA Tanács UEFA által delegált tagja lett, illetve itt is ciklus közben kellett új német tagot választani Bernd Neuendorf személyében két évre a FIFA Tanácsba, az UEFA-nak fenntartott másik helyre.