Billy Wright 1924. február 6-án a közép-angliai Ironbridge-ben található Shropshire városában született. Édesapja amatőr futballista és vasmunkás volt. Billy Wright fiatalon az Arsenalnak szurkolt, mégis tizennégy éves korában a Wolverhampton Wanderershez került, ahol először eltanácsolták. Kitartásának köszönhetően a klub játékosa lett, s a „farkasokhoz” egész pályafutása során hű maradt (leszámítva a Leicester Citynél töltött rövid időszakot), az együttest 1959-es visszavonulásáig szolgálta. A Wolverhamptonnal háromszor nyert angol bajnokságot, kétszer volt angol Szuperkupa-győztes, valamint egyszer emelhette magasba az FA-kupát. Az 1951–1952-es idényben pedig az év játékosának választották. A kiváló játékost karrierje során egyszer sem állították ki – jegyzi meg cikkében a Puskás Intézet.
Wright az angol válogatottban 1946. szeptember 28-án játszott először az északírek ellen 7:2-re megnyert mérkőzésen. Két évvel később már ő volt a válogatott csapatkapitánya.
Pályafutását szélsőként kezdte, majd behúzódott középre és centerhalfként vált belőle a futballtörténelem első 100 válogatottságig eljutó játékosa. Az angol színekben 1959-ig 105 találkozón három gólt ért el. A nemzeti csapattal 11 alkalommal nyerte meg a brit házi bajnokságot (Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales versenysorozata). Wright három világbajnokságon képviselte hazáját – olvasható.
Magyarország ellen kétszer játszott, 1953. november 25-én az „Évszázad mérkőzésén”, amelyet Puskás Ferencék nyertek 6:3-ra. Puskás a legendás hátrahúzós cselével őt, a világ egyik legjobb hátvédjét csapta be, s neki szólt a meccset közvetítő Szepesi György sokat idézett „All right, Mr. Wright!” mondása. 1954. május 23-án aztán a Népstadionban, a „6:3 visszavágóján” a magyarok 7:1-re győzték le Angliát. Ez máig az angol válogatott történetének legsúlyosabb veresége – emlékeztet a puskasintezet.hu.
Wright a visszavonulását követően életre szóló szerződést kapott a Wolverhamptontól, korábbi csapatánál segédedzőként dolgozott. Ezután belépett az angol szövetséghez, ahol az utánpótlás-válogatottakkal foglalkozott, majd 1962-ben gyerekkori kedvenc csapata, az Arsenal hívására mondott igent. Az „ágyúsoknál” négy évet töltött, de trófeát nem nyert.
A 105-szörös angol klasszis 70 éves korában, 1994. szeptember 3-án hunyt el Londonban.
A Wolverhampton a megemlékező cikkében azt írja, hogy a szerénységéről híres Wright egy olyan hős, akire Shropshire városa, a Wolves és egész Anglia igazán büszke lehet.
BILLY WRIGHT – NÉVJEGY |
Született: 1924. február 6., Ironbridge (Anglia) Elhunyt: 1994. szeptember 3., London (Anglia) Posztja: középhátvéd Válogatottság/gól: 105/3 (1946–1959, Anglia) Csapatai játékosként: Wolverhampton Wanderers (angol, 1939–1959) Sikerei játékosként: 3-szoros angol bajnok (1953–1954, 1957–1958, 1958–1959), angol kupa-győztes (1949), 2-szeres angol szuperkupa-győztes (1949, 1954), 11-szeres brit házi bajnok (1946–1947, 1947–1948, 1949–1950, 1951–1952 – megosztva, 1952–1953 – megosztva, 1953–1954, 1954–1955, 1955–1956 – megosztva, 1956–1957, 1957–1958, 1958–1959 – megosztva), az FWA Év labdarúgója (1952), az aranylabda szavazáson 2. (1957) Klubjai edzőként: Arsenal (angol, 1962–1966) |