„A női labdarúgás nem a férfi futball gyengébb alternatívája” – Berkesi Judit a FIFA új női kvótáiról

A FIFA tanácsa napokban meghozott döntése mérföldkőnek számító szabályozásokat hagyott jóvá a női edzők legmagasabb szintű képviseletének növelése érdekében. „Egyszerűen nincs elég nő az edzői pályán jelenleg. Többet kell tennünk a változás felgyorsítása érdekében: világosabb előrelépési lehetőségeket teremteni és növelni a nők láthatóságát a kispad mellett” – mondta a FIFA futballigazgatója, Jill Ellis.

Ezt a láthatóságot a FIFA, ugyan nem használva a kvóta kifejezést, mégis igencsak határozott számokban fogalmazta meg: ettől az évtől kezdve minden, a szervezet női tornáin részt vevő csapatnak kötelező biztosítania a női szakmai jelenlétet a stábban. Az új szabályozás értelmében a csapatoknál a vezetőedzőnek és/vagy legalább az egyik segédedzőnek nőnek kell lennie, az egészségügyi személyzetben szintén helyet kell kapnia legalább egy nőnek, továbbá a kispadon ülő hivatalos személyek közül minimum kettőnek nőnek kell lennie. Az előírás valamennyi utánpótlás- és felnőtt-tornára, válogatott- és klubszintű eseményre érvényes.

Az új szabályozás első alkalommal a szeptemberi, lengyelországi U20-as női világbajnokságon lép életbe, majd ezt követi az U17-es vb és a Bajnokok Kupája még ebben az évben. A változtatás a jövő nagy tornáira is kiterjed: a 2027-es, Brazíliában sorra kerülő világbajnokságon is alkalmazni fogják az új előírásokat.

„Nehéz meghatározni, hogy mit nevezünk kvótának és hogy a FIFA mostani döntése vajon ennek számít-e – kezdi a helyzet értékelését Berkesi Judit, az M4 Sport műsorvezetője. – Amikor valamibe mesterségesen beavatkoznak, annak nyilván mindig van egy erőltetett része, de a lényeg persze az volna, hogy ennek a szabályozásnak előbb-utóbb legyen egy természetes kifutása, hogy azoknak is lehetőséget biztosítson, akik enélkül a szabályozás nélkül még csak gondolatban sem fogalmaztak volna meg ilyen karrierutat.”

Annak ellenére, hogy a női labdarúgás világszerte jelentősen bővült, az edzői pozíciókat továbbra is túlnyomórészt férfiak töltik be. A 2023-as női vb-n a 32 vezetőedző közül 12 volt nő. A jóváhagyott szabályozások a FIFA hosszú távú stratégiájának részét képezik, s ezeket az edzőképzésbe és a szakmai fejlesztésbe történő folyamatos befektetésekkel ötvözi a FIFA annak érdekében, hogy a nőket felkészítse a vezető pozíciókra.

„Az edzőképzést érdemes talán külön választanunk, mert azt látom, ennek a szabályozásnak leginkább az lenne az egyik fontos eleme, hogy olyan emberek kerüljenek ki a képzés végén a legmagasabb képzettséggel, akik ismerték és elismerték a női labdarúgás értékeit akár már a döntést megelőzően, vagyis akár női labdarúgók voltak, netán már a részei a női labdarúgásnak.  Vagyis óvatosan fogalmazva ne olyan, esetleg férfi kispadra „átmenetileg várakozó” férfi edzők legyenek a női csapatok mellett, akik csak dobbantónak tekintik az itteni munkát – mondja Berkesi Judit. – Azt ugyanakkor szeretném leszögezni, hogy én alapvetően a jó szakemberben hiszek. Nagyon sok kitűnő férfi edző is dolgozik a női csapatoknál, akiktől nem kellene megválni, csak azért, mert bejött ez a szabályozás. Ne érje hátrányos megkülönböztetés azokat a remek férfi edzőket, akik akarnak és tudnak is női csapatot edzeni. De azt például nagyon is el tudom képzelni, hogy egy tapasztalt férfi kapitány mellé odakerüljön egy női asszisztensedző, hogy pallérozódjon – ebben nagy fantáziát és fejlődési lehetőséget látok.”

A FIFA mostani döntésénél jól látható, hogy a szakmai képzésen túl széles spektrumon szeretne nyitni a labdarúgás világában nélkülözhetetlen egyéb sportszakemberi karrierutak felé is, így például a csapatorvosi vagy egyéb egészségügyi feladatkörökben.

„Ami az egészségügyi személyzet női tagjára vonatkozó előírást illeti, szerencsére én nem nagyon hallottam rendszerszintű visszaélésekről a női labdarúgásban. De a FIFA persze azért más, hiszen az Európán kívüli kultúrákban lehet, hogy pozitív megerősítést jelent a női játékosoknak, biztonságérzetet adhat bizonyos egészségügyi helyzetekben, és nagyobb bizalmat jelenthet, ha az orvos, vagy a gyúró nő, ellentétben azzal, ha férfi lenne az illető – magyarázta Berkesi Judit. – Arról nem is beszélve, ha egy nő egészségügyi szakemberként a női labdarúgásban képzeli el magát egy csapat mellett, mostantól ez valódi alternatíva, új karrierút lehet, amire talán nem is gondolt volna eddig.”

„Persze, azt se felejtsük el megkérdezni, hogy mit mondanak erre a női játékosok!” Ahogy Judit fogalmaz, a lényeg az lenne, hogy a női labdarúgás fejlődjön, és a játékosoknak komfortosabb legyen az útjuk a pályájuk során. „Türelmesnek kell lennünk, hogy milyen lesz ennek a kifutása, én kissé gyorsnak látom mindezeknek a bevezetését. Ugyanakkor azt is fontosnak tartom, hogy ha egy női szakember odakerül a csapat mellé akár vezetőedzői, akár asszisztensi vagy másodedzői pozícióba, akkor a számonkérhetőség ugyanúgy legyen jelen az ő teljesítményét illetően is, vagyis ez a következetesség szerintem fontos” – hangsúlyozza.

A műsorvezető összegzésében arra is utalt, hogy a labdarúgás a legnépszerűbb sportág a világon, de szerinte még mindig ott tartunk, hogy a női labdarúgást állandóan a férfi szakághoz hasonlítva értékelik. „Ez a döntés része annak a leválási kísérletnek, amelyben a női labdarúgás szeretné végre önálló módon, és nem a férfi futball gyengébb alternatívájaként meghatározni önmagát.”