Fieszta a dunaszerdahelyi MOL Arénában az ezüstérem megszerzése után

A találkozó hajrájára igazi fiesztahangulat alakult ki a MOL Arénában. Az utolsó öt percben felállva tapsolt a közönség, majd a hármas sípszó után kezdetét vette az ünneplés, amelyet tovább fokozott az ETO FC bajnoki címe, illetve az a tudat, hogy a Komárom győzelmével megmaradt az esély arra, hogy jövőre ismét csallóközi rangadót rendezzenek a Niké Ligában.

„Mosoly, boldogság, öröm és talán egy kis megkönnyebbülés is érezhető most bennünk, hiszen a végére eléggé megnehezítettük a saját dolgunkat. Ezzel a mérkőzéssel azonban pontot tettünk a szezon végére. A második helyen végeztünk, ami szerintem reális eredmény az egész évadot nézve, és ott is kellett lennünk” – kezdte a Nemzeti Sportnak a dunaszerdahelyiek tavasszal egyetlen magyar játékosa, Tuboly Máté, akiben azért maradt némi hiányérzet is.

„Úgy érkeztem a DAC-hoz, és ezt a mai napig tartom, hogy trófeákat szeretnék nyerni – akár kupát, akár bajnokságot. Ebben az idényben megvolt rá a lehetőségünk. Különböző okok miatt nem sikerült, és ebben benne van a csapat és a klub felelőssége is, ez tény. De minden év tanulságos. A DAC-nál azért dolgozunk, hogy az első helyért harcoljunk. Most a második helyre volt elég, azonban nincs miért szégyenkeznünk. Ez az ezüst az első érmem a felnőttfutballban. Személyes célként nyilván nem az ezüstérem lebegett előttem, ám természetesen ez is nagy dolog. Mindenki az aranyat szeretné, viszont nem szabad megfeledkezni arról, hogy a második hely is nagyon komoly eredmény. Sokan nem látják, mennyi munka van mögötte, csak azt, hogy második lettél. Mi tényleg rengeteget dolgoztunk ezért. Úgy érzem, megérdemeltük, mert talán a Slovant eredményben nem tudtuk felülmúlni, játékban viszont igen, ami pozitívum. A többi csapatnál pedig jobbak voltunk, és többet nyújtottunk.”

Dunaszerdahelyen az idény nem indult a legjobban, később azonban beindult a gépezet. A sárga-kékek a 2025-s évet a második helyen zárták, mindössze egy ponttal lemaradva az éllovas Slovantól, az új esztendő első fordulóiban azonban beragadt a csapat.

„A tavasz eleje egy kicsit fájdalmas volt. Illetve a kassai kupakiesés is nagyon fáj, főleg az a meccs, az tényleg keserű emlék marad. De hosszú volt a szezon, és az ilyen hullámzások benne vannak. Nincs olyan idény, amikor minden mérkőzést megnyersz és mindig jól játszol. Összességében azonban nincs okunk szégyenkezni, és a második hely jó eredmény” – folytatta a magyar U21-es válogatott csapatkapitánya, aki a DAC-ban a második, az egész Niké Ligában pedig a 13. legtöbb játékpercet töltötte a pályán.

„Nagyon boldog vagyok, hogy ennyi játékpercet kaptam a DAC-ban. Rengeteget dolgoztunk együtt a csapattal és a stábbal, sok munkát tettünk bele, amit sokan nem is látnak. Úgy érzem, az egyéni céljaimat sikerült elérnem ebben a szezonban. Talán a végén még több játékperc is lehetett volna bennem, és akkor teljesen maximalizálom az idényt, de így is elégedett vagyok. Az volt a célom, hogy minél többet fejlődjek ebben a bajnokságban, megszokjam ezt a szintet, és felkészüljek a következő lépésre.”

A magyar játékos szombaton új, „dredes” (azaz raszta)frizurájával is kitűnt.

„Ez egy kis apróság, egy kis lázadás talán. Már régóta ki akartam próbálni, most jött el az ideje – mondta mosolyogva. – A hosszú idény után most jön egy kis megérdemelt kikapcsolódás. Elsősorban sok időt szeretnék tölteni a családommal, otthon, Budapesten, de biztos lesz egy-két kisebb kiruccanás is, inkább pihenés és feltöltődés céljából. Június közepén pedig újra kezdődik a munka.”

Világi Oszkár: „Már megérdemelnénk azt is, hogy a sors vagy a játékvezetői döntések ne sújtsanak bennünket ennyiszer”

A találkozó után a dunaszerdahelyi klub tulajdonosa, Világi Oszkár előbb a csapatának gratulált az öltözőben, majd a Nemzeti Sporttal osztotta meg gondolatait a 2025–2026-os idényről, amelyben a DAC ezüstérmet szerzett.

– Világi úr, hogyan értékeli az éppen véget ért idényt?
– Nehéz idény volt, főleg az elején. Volt egy időszak, amikor huszonöt kapufát rúgtunk, amivel vezettük is ezt a statisztikát a bajnokságban – senki nem dolgozott ki annyi helyzetet ilyen rövid idő alatt, mint mi. Aztán jöttek a sérülések, és abból nagyon nehéz volt felállni. Volt olyan, hogy kilenc sérültünk is volt egyszerre, erre még rájött egy fertőzéses betegség is a csapatnál. Ezekből kellett talpra állnunk. Végül így is másodikak lettünk, ráadásul ma, az utolsó mérkőzésen a Nagyszombat ellen nagyon jól játszottunk. Olyan fiatal játékosok teljesítettek remekül, akik a jövő szempontjából is nagy ígéretnek számítanak. Az öltözőben is azt mondtam a fiúknak, hogy most először érzem igazán: van csapatunk. Van akarat, van erő ebben az együttesben, és erre lehet építeni. Mi pedig erre szeretnénk építeni. Úgy gondolom, a következő szezon csak jobb lehet. Talán már megérdemelnénk azt is, hogy a sors vagy a játékvezetői döntések ne sújtsanak bennünket ennyiszer. A bírókon nehezebb változtatni, de a szerencsén talán igen.

– Van hiányérzete az idény kapcsán?
– Persze, van bennem hiányérzet, nem is kevés. De másodikak lettünk, és ezt is értékelni kell. Ettől függetlenül természetesen maradt bennem hiányérzet.

– Innen már csak előrelépni lehet…
– Így van. Ami nagyon fontos, hogy valódi csapatként küzdöttünk. A második hely mögött rengeteg munka van, és szerintem sok mérkőzésen jobbak voltunk az ellenfeleinknél. Ez egy nagyon ígéretes csapat, amely jövőre még többet mutathat meg magából.

– Nyáron sok változás várható a keretben?
– Erre a csapatra szeretnénk építeni. Lesznek változások természetesen, de nem akarunk teljes átalakítást. Azért van ennyi fiatal és tehetséges játékosunk, mert hiszünk bennük. A mai meccsen is megmutatták, mennyi minőség van ebben a keretben. Építkezni fogunk, de az alap már megvan.