Antonio Cassano: Őrült voltam, börtönbe kellett volna zárni
Húsz éve Genovában él, nem foglalkozik semmivel, leszámítva egy futballal foglalkozó műsort a Twitch nevű felületen. Antonio Cassano július 12-én töltötte be 44. életévét, 39 meccsen szerepelt az olasz válogatottban, a Roma mellett futballozott a Real Madridban és a két nagy milánói klubban, a Milanban és az Interben. A királyiakkal 2007-ben spanyol bajnok lett, a Milan játékosaként 2011-ben megnyerte a Serie A-t, ám képességei alapján sokkal többre vihette volna. Ezt ma már ő is tudja, és a madridi Asnak adott interjúban őszintén beszélt erről az időszakáról.
„Tehetségem sok volt, akaraterőm annál kevesebb, de ezt tudja rólam mindenki – mondta Antonio Cassano. – Nem volt elég önuralmam ahhoz, hogy kevesebbet egyek és többet dolgozzak, de a magam módján boldog voltam. Nem is tudom, mi járt a fejemben húsz évvel ezelőtt. Teljesen bolond voltam. Madridban már a bemutatkozásomra is egy olyan kabátban mentem, ami egyáltalán nem illett az alkalomhoz, őrült voltam, börtönbe kellett volna zárni engem. Szerettem enni és bulizni, edzeni viszont nem. Tíz kilogramm felesleg volt rajtam, az egész az én hibám volt. Zinédine Zidane, Guti és Ronaldo voltak a legjobb futballisták, akikkel együtt játszhattam, de hiába készülhettem ekkora zsenikkel, akkoriban engem más érdekelt. Nem voltam elég érett. Ha úgy gondolkodtam volna, mint most, tíz évig szerepelek abban a csapatban, mert a tehetségem megvolt hozzá. Így is nagyon megtisztelő volt ott futballozni. A Real Madrid a labdarúgás történelmének legnagyobb csapata.”
Fabio Capellóval a Románál és a Real Madridnál is együtt dolgozott, az életvitele miatt a kapcsolatuk nem volt súrlódásmentes. Ugyanakkor elismerte, őt tartja pályafutása legfontosabb edzőjének, és ma már nagyon jóban vannak. José Mourinhóról nincs ilyen jó véleménnyel, kendőzetlen őszinteséggel beszélt a portugál szakvezetőről, és azt sem érti, miért Vinícius Júniort tartják a Real Madrid egyik sztárjának.
„José Mourinho nem a jó futballt szereti, hanem beszélni – folytatta a korábbi csatár. – Érthetetlen, hogy a Real Madrid a világ legjobb csapataként őt nevezte ki. Tudom, hogy korábban sok trófeát nyert, de engem nem ez érdekel, hanem az, amit a pályán látok. A futballfilozófiája már tíz éve elavulttá vált, semmiféle örökséget sem hagy maga után, csak a vitákat. A legnagyobb érdeme, hogy Jorge Mendes az ügynöke, aki mindig jó csapatot talált neki. Ami pedig Viníciust illeti, ő szimplán jó játékos, semmi több. Rodrygo sokkal tehetségesebb nála. Nem tudom, miért Viníciusról beszélnek. Gólokat szerez, de nem klasszis, és nem is különösebben jó befejező. Ha erőnlétileg nincs jó állapotban, alig tud valamit csinálni. Rodrygónak kellene kezdenie helyette.”
A mai labdarúgásról sincs jó véleménnyel, és azt is elárulta, kit tart minden idők legjobb futballistájának.
„Hiányzik a labda és a játék, de a mai futball nem nyűgöz le. Nincsenek kiemelkedő egyéniségek. Szórakoztat a spanyol válogatott játéka, a Barcelona és a PSG, illetve néhány évig jó volt nézni Pep Guardiola Manchester Cityjét. Ennyi. A többiek csak futnak és futnak, csakhogy én a bátor, karakteres labdarúgást szeretem. Ami pedig a játékosokat illeti, még mindig Lionel Messi az, akire érdemes odafigyelni. Ő minden idők legjobbja, nem volt és nem is lesz hozzá fogható. Még csaknem negyvenévesen is lenyűgöző, amit csinál. Lamine Yamal, Raphinha és Rodrygo is nagyon jó, de ő messze felettük áll. Befejező csatárként pedig Ronaldo az etalon. Korszakalkotó volt, sohasem láttam hozzá foghatót. Ha elkerülték volna a súlyos sérülések, elképzelhetetlen magasságokba jut. Ő az igazi Ronaldo, Cristiano a cipőjét sem köthetné meg.”
