Egy tízes veretlenség már nagy szó a bajnokságban. Húszmeccses veretlenség nagyon jó esélyt ad egy bajnoki címre. Harminc (vagy akár egy teljesen veretlen szezon) már nagyon ritkán jön össze. Ötven pláne. Száz pedig... nos, a fellelhető adatok szerint élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban ez mindössze két csapatnak sikerült.
SZÁZ FÖLÖTT
A futballannalesek szerint a leghosszabb élvonalbeli veretlenségi széria az elefántcsontparti ASEC Mimosas nevéhez fűződik: az „elefántok” legeredményesebb kirakatcsapatát ráadásul egy olyan tréner vezette, akit sokan ismernek Európában is. A klubelnök, Roger Ouégnin kérésére Abidjanba szerződő francia Philippe Troussier (azaz a Fehér Boszorkánydoktor) megkapott pénzt, paripát és fegyvert, hogy a klub saját kitűnő utánpótlására támaszkodva verhetetlen gárdát hozzon össze.
Sikerült: az ASEC 1989 és 1994 között – az első négy évben Troussier-vel, majd Eustache Mangléval, illetve Charles Rösslivel a kispadon – egyszer sem szenvedett vereséget az elefántcsontparti bajnokságban. A sorozat 108 mérkőzést számlál. A Mimózák közben persze totálisan eltiporták a hazai ellenállást, 1990 és 1995 között minden bajnoki címet megnyertek (összesen most 23-nál tartanak). Az ASEC sikerszériája egyben az elefántcsontparti válogatottnak is hasznára vált, hiszen a nemzeti csapat 1992-ben az abidjani „verhetetlenekre” építve szerezte meg története egyetlen kontinensbajnoki címét. Az aranyérmes keretben kilenc játékos (Losseni Konaté, Basile Aka Kouamé, Lassina Dao, Arsene Hobou, Sam Abouo, Saint-Joseph Gadji-Celi, Lucien Kassy, Donald-Olivier Sié, Abdoulaye Traoré) képviselte az ASEC-et.
Érdekes módon a hazai verhetetlenség nem konvertálódott nemzetközi sikerekké, az ASEC 1998-ban tudott csak afrikai Bajnokok Ligáját nyerni, majd hihetetlen módon a következő év februárjában mindössze egy tizennyolc évnél idősebb játékossal a csapatban hódította el az afrikai Szuperkupát.
A világrekordot jelentő sorozat 1994 júniusában szakadt meg, amikor Elefántcsontparton már alighanem mindenki beletörődött az ASEC sikerszériájába. A bajnokság a szokott mederben poroszkált (az ASEC 11–1–0-val kezdte az idényt), az abidjaniak ráadásul megdöntötték a Steaua Bucuresti fennálló világcsúcsát is. A tizenharmadik fordulóban jött a szenzáció: az SO Armée 2–1-re megverte az uralkodókat. Kilencvenhat győzelem és tizenkét döntetlen után szembesültek az ASEC labdarúgói a vereséggel. „Bosszújuk” brutális volt, a következő körben a Man elleni meccset 11–0-ra nyerték meg a Mimózák, gólvágójuk, Ben Badi nyolcszor talált be.
Kellett őket felbosszantani.
További nagy futballszériák: A Barcelona a Mimózák nyomába sem ér – elképesztő sorozatok |
A másik, százon túljutó csapat a román Steaua, amely nem kis hátszéllel gázolta le a bajnoki mezőnyt a nyolcvanas években. A bukarestiek Jenei Imre, majd Anghel Iordanescu irányításával európai szinten is kitűnő csapatot hoztak össze – ebben nyilván kulcsszerepe volt annak, hogy bármelyik román játékost meg tudták szerezni –, és 1986-ban első kelet-európai csapatként megnyerték a BEK-et, majd az európai Szuperkupában is diadalmaskodtak. 1986 júniusa és 1989 szeptembere között 104 román bajnoki meccset számlált a veretlenségük, amelyet aztán a városi rivális Dinamo szakított meg egy 3–0-s, meghökkentően sima sikerrel a Ghenceában. A Steaua sztárjai nem bírták a vereséget, a szelídséggel nem vádolható Gheorghe Hagi például leterítette Ioan Lupescut, így kiállították.
„Óriási ünnep volt az öltözőben, aztán a saját stadionunkban rengeteg szurkoló várt minket. A mi meccsünk volt ez, akár hetet is vághattunk volna” – emlékezett vissza a „sorozatgyilkosságra” az első gólt szerző Dorin Mateut.
A győzelem egyben őrségváltást is jelentett: a Dinamo egy ponttal megelőzte a Steauát a versenyfutásban, és 1984 után visszaszerezte a bajnoki címet.
A MESSZE TÁVOLBAN A TÖBBIEK
A fenti két veretlenségi sorozathoz még csak hasonlót sem tudtak más csapatok összehozni, az örökranglista harmadikja a tunéziai Espérance, amely 1997 és 2001 között őrizte meg 85 meccsen keresztül a veretlenségét, míg az egyiptomi al-Ahli 2004 és 2007 között egymás után 71 találkozón nem kapott ki.
A következő a sorban az európai ranglistamásodik moldovai Sheriff: a messze legtehetősebbnek számító helyi klub 2006 és 2008 között 63 mérkőzést tudott le bajnoki vereség nélkül. Ebben az időszakban lett a Sheriff veretlenül bajnok – ezt más csapat nem tudta addig megtenni a moldovai pontvadászatban –, no meg persze 2001 és 2010 között az összes aranyérmet begyűjtötte. A szériának az utált rivális Zimbru Chisinau „csapott oda”, 1–0-ra győzött a Sheriff arénájában.
A Sheriff éppen egy veretlen mérkőzéssel előzte meg a Celtic legendás csapatát, amely 1915 és 1917 között 62 skót bajnokit vívott meg sikerrel (vagy legalább félsikerrel) Willie Maley menedzser irányításával. A széria különlegessége a Raith Roversnek és a Motherwellnek kiosztott kettős csapás, ezek ugyanis egy napon születtek! 1916. április 15-én a Celtic reggelire felfalta hazai pályán a Raith Roverst (6:0), majd elutazott a Motherwellhez, és késő délután már ott nyert 3:1-re. Egyébként aznap a Motherwell is két bajnokit játszott (és a másikat is elvesztette).
Az észt Levadia Tallinn 2008–2009 között jutott el 61-ig, majd 2009 novemberében meghajolt a Trans Narva előtt. Belgiumban a mai napig közmondásos az Union Saint-Gilloise nemzeti rekordja, a veretlenségét 1933–1935 között megőrző csapat a „Hatvanas Union” néven ismert. Akkori csapatkapitányáról, Jules Pappaertről nevezték el a szezonbeli leghosszabb veretlenségi szériát bemutató belga csapatnak járó trófeát. A sorozatnak 1935 februárjában a Daring Club de Bruxelles vetett véget.
Ötvenkilenc mérkőzéses a dél-amerikai rekord (Boca Juniors, 1924 és 1927 között), egyben az örmény csúcs is (Pjunik Jereván, 2002–2004, illetve Sirak, 1993–1995). Ázsiában a kínai Dalian Vanda a rekordtartó, 55 veretlen bajnokival 1995 és 1997 között, Óceániában az ausztrál Brisbane Roar, 36-tal. Ötven fölötti szériával büszkélkedhet még az olasz AC Milan (58), a görög Olympiakosz (58), a lett Skonto (58), a portugál Benfica (56), az uruguayi Penarol (56), a portugál Porto (55, 2010 és 2012 között – ez a legutóbbi ötven fölötti kontinentális sorozat; illetve 53 1994 és 1996 között), az ukrán Sahtar Doneck (55), a holland Ajax (52) és az egyiptomi Zamalek (52) is.
A TOPLIGÁK
A topliga-rekordot az olasz AC Milan tartja, amely az Arrigo Sacchi által kidolgozott gyilkos gépezet továbbfejlesztésével vált verhetetlenné, méghozzá Fabio Capello irányításával. A Milan 1991 májusában kezdte a sorozatát, és 1993 májusáig – 58 bajnokin keresztül – nem is adta meg magát olasz földön. Tovább növeli a Milan-menetelés értékét, hogy a Serie A ekkor a csúcson járt, elvitathatatlanul a legjobb európai bajnokságnak számított – hogy mást ne mondjunk, 1988 és 1994 között a 36, európai kupadöntőt vívó csapatból 17 olasz volt. A „Legyőzhetetlenek” szériájára a Parma, illetve kolumbiai csatára, Faustino Asprilla eresztette rá a rolót egy irgalmatlanul nagy szabadrúgásgóllal a San Siróban.
Kontinensünk többi nagy bajnokságában még nem sikerült az ötvenet elérni. Angliában Arsene Wenger nagyszerű Arsenalja 2003 és 2004 között 49 mérkőzésen őrizte meg a veretlenségét, közben veretlenül bajnokságot nyerve (2003–2004-ben 26–12–0 volt a mérlege). Az ötvenedik – akárcsak most a Juventusnak – nem jött össze, és akkor is az egyik legnagyobb rivális volt a „tettes”: a Manchester United Ruud van Nistelrooy és Wayne Rooney góljával verte meg 2–0-ra az „ágyúsokat”.
Spanyolországban Barcelona ide, Real Madrid oda, a leghosszabb bajnoki veretlenségi sorozat a baszk Real Sociedadé, amely fénykorában, 1979 és 1980 között 38 mérkőzésen nem talált legyőzőre. Az 1979 áprilisában kezdődő menetelés 1980. május 11-én ért véget – és a csúcsbeállítást is a „féltékeny” Real Sociedad akadályozta meg, amikor 2011 áprilisában megverte a rekordot megcélzó Barcelonát.
A Bundesliga-rekorder a Hamburger SV, amely 1982 januárjától egy éven keresztül maradt veretlen, 36 bajnokit letudva közben. A HSV nagyszerű sorozatát a Borussia Dortmund megközelítette, de nem tudta megdönteni – pont a hamburgiak „nyírták el” most szeptemberben a BVB szériáját. A francia csúcsot a remek játékerőt képviselő (és igen szép futballt játszó) Nantes aranycsapata tartja 32-vel 1994–1995-ből – érdekesség, hogy a hazai veretlenségi rekord is a „kanáriké”, 92 meccsel (1976 és 1981 között).
A KÖVETKEZŐT!
Adódik a kérdés: mely csapaté a jelenlegi leghosszabb bajnoki veretlenségi széria? A válasz Afrikából érkezik: a kontinens prominens alakulatának számító, Kongói DK-beli Mazembe 46 mérkőzésnél jár. Lehetne már 47 is, de Kinshasában zavargások törtek ki, így a Motema Pembe elleni bajnokit elhalasztották – a sorozat így csak november hetedikén, a Sanga Balende ellen folytatódhat. (folytatódott is, végül pedig pont a Motema Pembe ellen ért véget, 49 meccs után – a szerk.)
MI A HELYZET ITTHON?
Zárjuk a körképet minden idők leghosszabb magyar bajnoki veretlenségi szériájával, már amennyire ezt a fennmaradt évkönyvekből rekonstruálni lehet. A korabeli kereszttáblák (amelyekben nem jelölték a fordulószámot) megnehezítik a számítást, de valószínűnek látszik, hogy a magyar rekord a nagy Honvédé: a Bp. Honvéd 1951. szeptember 2. (a Salgótarján elleni 1:0-s vereség) és a Bp. Dózsától 1953. május 31-én elszenvedett kiütés (2:5-ös kudarc) között negyvenhét bajnoki mérkőzésen keresztül nem kapott ki, s ennek megfelelően veretlenül is nyerte meg az 1952-es bajnokságot.
A Honvéd nagy szériája az 1951-es szezon 14. fordulójában, Salgótarjánban elszenvedett vereség (gólszerző: Kovács Sándor) után kezdődött a Dorog 6:3-as legyőzésével. A negyvenhetes sorozat végül a Dózsa ellen szakadt meg, és az újpestiek ellen került közben komoly veszélybe: a lila-fehérek Virág István duplájával a 76. percig 2:0-ra vezettek Kispesten az 1952-es szezon 26. (utolsó) fordulójában, de Puskás Ferenc és Bártfai Vilmos válaszolt – enélkül a veretlen bajnoki cím úszott volna el. 1953. május 24-én Budai II László mentette meg a hajrában a Honvédot a Győri Vasas ETO ellen, hogy aztán egy héttel később a Megyeri út 22 ezer nézője előtt az újpestiek 5:2-re elporolják a korszak legendás csapatát.
A Dunaferr 1999–2000-es hatalmas menetelése 41 veretlen bajnoki mérkőzésen keresztül tartott, míg az Újpest és a Debrecen 31-es bajnoki klubrekordot mondhat magáénak. A Ferencváros klubrekordja 1931–1932-ben harminchat mérkőzést számlált (benne a legendás, százszázalékos szezonnal), míg a legtöbb nagy menetelést az MTK mutatta be. A fővárosi kék-fehérek 1913–1917 között 39, ezt követően 1917–1918 között 33, 1918–1919-ben 24, 1919–1920-ban 25, 1920–1921-ben 22, 1921–1923 között 30, 1923–1924-ben 36 mérkőzésen keresztül őrizték meg bajnoki veretlenségüket – hasonló dominancia kevés volt a magyar labdarúgás történetében. Az MTK-nak immár Hungária néven 1935–1936-ban is volt egy huszonnyolcas szériája. De negyvenhétre még a korabeli magyar futballt teljesen uraló, egymás után tízszer bajnoki címet ünneplő MTK sem volt képes – a hazai dicsőség az élvonalbeli veretlenségi sorozatokat tekintve a Honvédé.
1951. 09. 02. | Salgótarján | 0:1 |
1951. 09. 09. | Dorog | 6:3 |
1951. 09. 13. | Szegedi Petőfi | 4:1 |
1951. 09. 16. | Vörös Lobogó Sortex | 1:0 |
1951. 09. 22. | Vasas | 4:1 |
1951. 10. 21. | Csepel | 1:1 |
1951. 10. 28. | Diósgyőr | 3:3 |
1951. 11. 04. | Szegedi Honvéd | 8:1 |
1951. 11. 11. | Győri Vasas ETO | 1:1 |
1951. 11. 25. | Szombathely | 7:0 |
1951. 12. 02. | Bp. Kinizsi* | 2:1 |
1951. 12. 09. | Bp. Bástya** | 1:1 |
1951. 12. 16. | Bp. Dózsa*** | 3:2 |
1952. 02. 24. | Pécsi Lokomotív | 2:0 |
1952. 03. 02. | Győri Vasas ETO | 4:1 |
1952. 03. 09. | Csepel | 4:1 |
1952. 03. 16. | Dorog | 4:1 |
1952. 03. 23. | Diósgyőr | 1:0 |
1952. 03. 30. | Bp. Kinizsi | 2:0 |
1952. 04. 05. | Salgótarján | 5:0 |
1952. 04. 13. | Szombathely | 8:1 |
1952. 04. 16. | Szegedi Honvéd | 5:0 |
1952. 04. 20. | Bp. Postás | 3:1 |
1952. 04. 26. | Vasas | 4:1 |
1952. 05. 04. | Bp. Bástya | 1:1 |
1952. 08. 04. | Bp. Dózsa | 4:0 |
1952. 08. 31. | Salgótarján | 2:0 |
1952. 09. 07. | Bp. Kinizsi | 9:1 |
1952. 09. 14. | Diósgyőr | 3:0 |
1952. 09. 28. | Dorog | 2:0 |
1952. 10. 05. | Csepel | 5:2 |
1952. 10. 12. | Győri Vasas ETO | 2:2 |
1952. 10. 26. | Pécsi Lokomotív | 3:0 |
1952. 11. 02. | Bp. Bástya | 3:3 |
1952. 11. 16. | Szegedi Honvéd | 3:2 |
1952. 11. 23. | Vasas | 3:1 |
1952. 11. 30. | Bp. Postás | 4:1 |
1952. 12. 07. | Szombathely | 0:0 |
1952. 12. 14. | Bp. Dózsa | 2:2 |
1953. 03. 14. | Vörös Lobogó Sortex | 3:0 |
1953. 03. 22. | Salgótarján | 7:1 |
1953. 03. 25. | Bp. Kinizsi | 5:1 |
1953. 03. 29. | Csepel | 4:1 |
1953. 04. 11. | Sztálin Vasmű**** | 3:2 |
1953. 04. 19. | Dorog | 5:2 |
1953. 05. 03. | Bp. Vörös Lobogó** | 2:1 |
1953. 05. 09. | Bp. Vasas | 2:1 |
1953. 05. 24. | Győri Vasas ETO | 3:3 |
1953. 05. 31. | Bp. Dózsa | 2:5 |
*: Bp. Kinizsi = FTC | ||
**: Bp. Bástya, Bp. Vörös Lobogó = MTK | ||
***: Bp. Dózsa = Újpest | ||
****: Sztálin Vasmű = Dunaújváros |