Vízváry az 1956-os forradalom idején távozott az Egyesült Államokba, ahol 1974-ben szerzett edzői képesítést, de ekkor már a New York államban található Ulster megyei közösségi főiskola férfi felnőttcsapatának vezetőedzőjeként dolgozott, amellyel kétszer, 1977-ben és 1978-ban megnyerte a közösségi főiskolák országos bajnokságát, továbbá 17 regionális és 24 konferencia-bajnoki címet gyűjtött be.
Az ulsteri csapat kispadján 42 év alatt 534 győzelmet és 159 vereség mellett 28 döntetlent számlált.
Munkája elismeréseként Vízváry 2015-ben megkapta az Egyesült Államok egyik legrangosabb labdarúgóedzőnek adható kitüntetést, a Walt Chyzowych-díjat.