Máris hiányoznak: Rooney, Abreu, Khedira és Adebayor is elbúcsúzott

Korunk kihalófélben lévő csatártípusának egyik utolsó alakja volt Sebastián Abreu (45 éves), az uruguayi támadó, aki akkor kezdte a szakmát, azaz a kilencvenes években, amikor a csatár még csatár volt, nem védekezett, gyakran átlépte a felezővonalat, nem szidták le, ha belépett az ellenfél 16-osára, és micsoda bűn: annyi volt a feladata, hogy lője a gólokat. Nem a hamis, hanem az igazi 9-esek kora volt ez, az igazi gólvágóké, a Christian Vieriké, a Gabriel Batistutáké, a Marcelo Salasoké, az Iván Zamoranóké, a Hugo Sánchezéké, a Romárióké... és egy kicsit Abreué is. Igaz, a heves vérű „Őrült” soha nem bírt megnyugodni, 35 klubja volt karrierje során, de sokkal több klubváltása, mert kedvenc csapatainál (Nacional, Deportivo La Coruna, River Plate) többször is megfordult. 1998-ban az akkor még nagyon szuper Depor óriási összeget, 10.5 millió mai eurónak megfelelő summát adott érte, ám ott nem vált be, így kezdetét vette az őrült igazolgatás. Talán ezért is lépett csak 70-szer pályára a celestében, de ott szerzett 26 gólja magáért beszél. 1996-tól 2012-ig szolgálta a nemzeti csapatát, játszott együtt a zsenik zsenijével, Enzo Francescolival, nyert Copa Américát Luis Suárez, Edinson Cavani és Diego Forlán oldalán, 2002-ben és 2010-ben pedig világbajnokságon is bizonyíthatott.

Közel 800 tétmérkőzésen közel 400 gólt szerzett, nyert nyolc bajnoki címet öt klubbal, a válogatottban átlag 45 perc jutott neki mérkőzésenként. Fia, Diego már 18 éves, volt mexikói, de már uruguayi U21-es válogatott. Természetesen csatár.

Nem futott be ilyen karriert a francia karmester, Yohan Cabaye (35), pedig volt 48-szor válogatott, játszott a Lille-ben, a Newcastle Unitedben, a PSG-ben, a Crystal Palace-ban és a St.-Étienne-ben is. A negyedrészben vietnámi gyökerű Cabaye a 2005-ös U19-es Európa-bajnokság megnyerésekor tűnt fel, Yoann Gourcuff oldalán, háromszoros francia bajnok, a válogatottal megfordult két Eb-n (2016-ban majdnem aranyérmes lett), láthattuk a 2014-es vb-n is. Karrierje során 43.9 millió eurót fizettek érte, legtöbbet a PSG, 25 milliót, jelenleg a párizsiaknál dolgozik, az utánpótlást segíti.

Nem a karmesterek korában élt Cabaye, Sami Khedira (34) inkább rajta tartotta ujjait a modern labdarúgás ütőerén. Csak neki meg az izmaival és a térdeivel gyűlt meg a baja, a Transfermarkt kereken 50 komolyabb sérüléséről tud, egyszer egy fél évig nem léphetett pályára a német középpályás. A Real Madridban futballozott ekkoriban, a VfB Stuttgart neveltjéért 14 millió eurót fizettek a spanyolok, a Juventus és a Hertha aztán ingyen kapta meg őt, főleg a magas bére miatt (Madridban hétmillió euró fölött keresett, Torinóban tízmillió körül, éves szinten). Spanyolországban öt év alatt 161-szer lépett pályára, Olaszországban öt és fél év alatt 145-ször, végül a Herthában vezetett le. Nagy kár a sérülésekért – hogy milyen klasszis lett volna belőle, ha kicsit szerencsésebb, azt Brazíliában mutatta be, amikor zseniálisan futballozott a házigazda ellen.

Bajnok volt a Bundesligában, a La Ligában és a Serie A-ban is, a válogatottban 77-szer szerepelt, 2014-ben világbajnok, 2010-ben vb-bronzérmes, 2018-ban vb-résztvevő, 2012-ben és 2016-ban Eb-bronzérmes.

Reméljük, nem haragszik meg ránk, de a hagyományos értelemben vett futballtehetségből nem jutott ennyi Antonio Valenciának (36), csakhogy a tehetség sokszor szinte semmi a szorgalom és az állóképesség nélkül: a 98-szoros ecuadori válogatott szélső mindenes mindig hasznosan futballozott, Európában játszott a Villarrealban, a Wiganben, a Recreativo Huelvában és a Manchester Unitedben, utóbbiban 339-szer lépett pályára – és lőtt 25 gólt, valamint kiosztott 62 gólpasszt! Támadók dicséretére válik ennyi kanadai pont. Valencia kétszeres bajnok lett, nyert FA-kupát, 2010-ben bekerült az Év csapatába a PL-ben, MU-s csapattársai kétszer is megválasztották az év legjobb unitedes labdarúgójának! Válogatottjával megjárta a 2006-os és a 2014-es vb-t, viszont csak négy Copán láthattuk őt. 2019-ben hazaigazolt az LDU Quitóhoz, de a mexikói Querétarótól vonult vissza tavaly májusban. Testvére, a csatár Luis is tehetséges labdarúgónak indult, 2001 és 2005 között együtt játszottak az El Nacionalban.

Kevesen búcsúztak el Wes Morgantől (37) a sajtóban, mi nem esnénk ebbe a hibába, noha a Leicester City bajnokcsapatának védelmi oszlopa nem volt gyors, nem volt technikás, és a jamaicai válogatottal sem brillírozott. Búcsúzóul nyert még egy FA-kupát a „rókákkal” Morgan, aki háromszor volt az Év csapatának tagja a másodosztályban, egyszer az élvonalban, és 2012-től 323 mérkőzést játszott a Leicesterben – előtte meg 396-ot a Nottinghamben. A BL első jamaicai gólszerzője majdnem 30 éves volt, amikor bemutatkozott nagyszülei országának válogatottjában, két Copa Américán is megfordult.

Szintén nem táncoltatták a labdát a fülükön, ám világklasszis támadóknak bármikor elhúzták a nótáját: a német ikerpár, Lars és Sven Bender (32) igen fiatalon, de egyszerre akasztották szögre az ilyenkor szokásosat, ráadásul mindketten a Bayer Leverkusen színeiben. A két védekezőspecialista első komoly klubja az 1860 München volt, együtt nyertek U18-as Eb-t, egy évre rá, azaz 2009-ben Sven a Borussia Dortmundhoz igazolt, míg Lars a Leverkusent választotta. Előbbi 7-szeres, utóbbi 19-szeres válogatott, Sven 2016-ban olimpiai ezüstérmes lett, Larsszal együtt, sőt utóbbi a felnőttek között Eb-ezüstérmes, 2012-ből. Érdekes, hogy mindketten rengetegszer voltak sérültek, de rendre csak pár napra dőltek ki a sorból. Egy pár mérkőzést még lejátszanak a legalsóbb vonalakban szereplő TSV Brannenburgban, mert az átmenet kicsi és nagy embernek is nehéz...

Fejezzük be a névsorolvasás első részét három támadóval! Az egyikük Demba Ba (36), a szenegáli támadó, aki nagy vándor volt, az Excelsior Mouscron, Hoffenheim, West Ham, Newcastle United, Chelsea, Besiktas, Sanghaj Senhua, Basaksehir, Lugano útvonalon vonult be a futballtörténelembe. Kétszeres török bajnok, Európa-liga-győztes a Chelsea-vel, a Bundesligában 25, a PL-ben 43 gólt szerzett, volt gólkirály Kínában, ahol horrorsérülést szenvedett.

Kenyéradói miatt csupán egy ANK-n vehetett részt, 2012-ben. Svájcban csak két és fél hónapot játszott, hamar belátta: itt a vég.

Hatalmas tehetség volt, de évek óta már csak hányódott ide-oda a togói Emmanuel Adebayor (37), aki a Metzben tűnt fel, majd a Monacóban, az Arsenalban, a Manchester Cityben, a Tottenhamben és a Real Madridban is játszhatott. Törökországban és Paraguayban vezetett le, az Olimpia Asunción volt utolsó kenyéradója.

Adebayort soha nem az eszéért szerették a drukkerek és mesterei, a családjával is meggyűlt a baja, egyszer állítólag nemcsak kifosztották, hanem majdnem meg is ölték, de istenáldotta tehetsége ellensúlyozta amatőr edzésmunkáját egészen sokáig.

Az Arsenalban 142 mérkőzésen 84, Monacóban 115 meccsen 35, a Tottenhamben 113 találkozón 62, a Cityben 45 fellépésen 25, a Realban 22 találkozón 8 kanadai pontot szerzett, aztán már többnyire csak a nevéből élt. De milyen remekül! Fénykorában heti 110 ezer eurót keresett, összesen 55 millió eurót fizettek érte klubjai. 85-szörös válogatott, kétszeres afrikai aranylabdás, öt ANK-n vett részt, és a 2010-es világbajnokságon is.

„Játékos-pályafutásom minden percét imádtam, most pedig izgatottan várom, hogy elkezdjem a menedzseri pályám egy olyan nagy klubnál, mint a Derby County.” „Minden idők egyik legjobbja befejezte. Nem könnyű ez a pillanat, de csodálatos karriert élvezhetett a futballpályán. Remélem, hogy a Derby County élén is hasonló sikerekben lesz része!” Két nyilatkozat, a másodikat az angol csatárok egyik legjobbika, Gary Lineker írta, az elsőt maga az „ünnepelt” mondta.

Aki csodagyerekként tűnt fel Liverpoolban, talán túl korán is robbant be a nemzetközi futballba és a milliomosok gondtalan világába, pár iskolát ki kellett volna még járnia – a pályán sem mindig használta az eszét, de őt mindenki így szerette, ellenfelei és az ellenlábas drukkerek is. „A nemzet abbahagyhatja az imádkozást” – mondta Sir Alex Ferguson, amikor 2010 tavaszán lesérült a támadó, nem sokkal a klubidény végjátéka és a világbajnokság előtt, de aztán kiderült, nem túl súlyos a sérülés.

A támadó Anglia egyik ikonja lett, néha rossz és jó értelemben is hozta a tipikus angol futballsztárt, ugyanakkor a Manchester Uniteddal mindent megnyert, amit csak lehet, hatszoros bajnok, BL- és El-győztes, az MU és az angol válogatott gólrekordereként vonulhatott vissza. Az Aranylabdához kellett volna talán egy nagy siker a válogatottal, 2010-ben vagy 2012-ben, amikor a legjobb formában és fizikai állapotban volt, csak éppen három-három Eb-n és vb-n sem jött össze a nagy áttörés, zseniális társak ide vagy oda.

Wayne Rooney (36), hiszen kitalálták már, róla van szó, a tipikus angol csatárok megtestesítője, annak jó és rossz és tulajdonságaival együtt, immár menedzserként sem tagadja meg önmagát. Rooney elérte azt, ami egy futballista számára a maximum: alig vonult vissza, és máris mindenkinek hiányzik...

Rooney remek portréja ITT!

NÉV/NEMZETISÉG (VÁLOGATOTTSÁG)/ÉLETKOR/LEGISMERTEBB CSAPATA(I)/UTOLSÓ CSAPATA/SIKEREI

Augusto Fernández, argentin (16/1), 35, River Plate, Atlético Madrid, Cádiz
Nino, spanyol, 41, Osasuna, Elche, a La Liga 2 gólkirálya (2009)
Cata Díaz, argentin (12/1), 42, Boca Juniors, Atlético Madrid, Móstoles, Libertadores-kupa-gy.
Imad Zatara, palesztin (28/3), 37, Zalaegerszeg, Vasalund
Carlos García, svéd, 28, Juventus, Parma, Brage
Migjen Basha, albán (33/3), 34, Atalanta, Torino, Neuchatel Xamax, Eb-résztvevő (2016), svájci U-vál.
Andreas Granqvist, svéd (87/9), 36, Genoa, Wigan, Helsingborg, 4x Eb-résztvevő, vb-résztvevő és a torna álomkeretének tagja (2018), az Év játékosa Svédországban (2017)
Viktor Elm, svéd (10/0), 36, AZ, Kalmar, Rasmus és David Elm testvére, 2x Holland Kupa-győztes
Steven Naismith, skót (51/10), 35, Rangers, Everton, Hearts, 4x skót bajnok
Mohammad al-Salhub, szaúdi (118/19), 41, al-Hilal (1998 és 2021 között játszott itt), 8x szaúdi bajnok, 2x Ázsiai BL-gy., Ázsia-kupa-gy., 2x vb-résztvevő (2002, 2006)
Josef Hamouz, cseh, 41, Eger, Motorlet Prague
Daniel Pudil, cseh (35/2), 36, Slavia Praha, Watford, Sheffield W., Viktoria Zizkov, Eb-részvevő (2016)
Bongani Khumalo, délafrikai (43/1), 34, Tottenham, SuperSport United, vb- és Konföderációs Kupa-r.
Branko Ilic, szlovén (64/1), 38, Betis, Lokomotiv Moszkva, Domzale, szerb, szlovén és kazah bajnok, vb-résztvevő
Sidney Friede, német, 23, Hertha, DAC, 5x U20-as válogatott
Pavol Penksa, 36, szlovák, Zalaegerszeg, Szered
Józa Tibor, svéd-magyar, 35, Halmtad, Falkenberg, 1x svéd U21-es válogatott
Samuel Holmén, svéd (32/2), 37, Fenerbahce, Elfsborg, török és svéd b., Eb-résztvevő (2012)
Pontus Wernbloom, svéd (51/2), 35, CSZKA Moszkva, IFK Göteborg, svéd, dán, görög orosz kupagy., 2x Eb-résztvevő
Joao Pereira, portugál (40/0), 37, Benfica, Sporting CP, 2x portugál b., Eb-bronzérmes (2012), vb-r.
Ron Vlaar, holland (32/1), 36, Feyenoord, Aston Villa, AZ, 2x U21-es Eb-győztes, Eb-bronzérmes (2012), vb-bronzérmes (2014)
Tore Reginiussen, norvég (31/4), 35, Schalke, Alta, 4x norvég b., az Év játékosa Norvégiában (2017)
Julio Cáceres, paraguayi (66/2), 42, River Plate, Boca Juniors, Nantes, Olimpia, 3x vb-résztvevő
Gjorgji Mojszov, 36, északmacedón, Győri ETO, Tikves
Tim Sparv, finn (46/0), 34, Southampton, HJK, 3x dán b., az Év játékosa Finnországban, Eb-r.
Salvatore Bocchetti, olasz (5/0), 35, Milan, Szpartak Moszkva, Hellas Verona, orosz bajnok és kupagy., vb-résztvevő (2010)
Vangelisz Morasz, görög (27/0), 40, AEK Athén, Hellas Verona, Bologna, Lárisza, 2x vb-r.
Morijama Jaszujuki, japán (1/0), 52, Nagoja Grampus 8, Okazaki, 1997-ben volt válogatott
Szergej Kornyilenka, fehérorosz (78/17), 38, Zenit, Dinamo Kijev, Krilja Szovjetov, olimpiai r.
Alekszandr Alumona, orosz, 38, Vác, Videoton, Pereszvet Podolszk, orosz U19-es vál.
Mario Santana, argentin (7/1), 40, Napoli, Genoa, Fiorentina, Palermo, Konföd. Kupa-ezüstérmes (2005)
Sergio Floccari, olasz, 40, Atalanta, Lazio, Genoa, SPAL, 369 Serie A-s meccsen 74 gól
Dudu, nigériai, 36, Debrecen, Kecskemét, Mikkeli, 2x magyar b.
Victor Leandro (6/0), brazil, 38, Gremio, Atlético Mineiro, Libertadores-kupa-gy., Konföd. Kupa-gy., vb-résztvevő (2014)
Rafael Sóbis, brazil (9/1), 36, Betis, Fluminense, Cruzeiro, Konföd. Kupa-gy., 2x Libertadores-kupa-gy., brazil gólkirály, olimpiai bronzérmes (2008)
Cosmin Moti, román (15/0), 37, Siena, Ludogorec, 9x bolgár b., 2x Eb-résztvevő

Oscar Hiljemark, svéd (18/2), 29, Palermo, PSV, Genoa, Dinamo Moszkva, Eb- és vb-r., U21-es Eb-gy.
Jan Kirchhoff, német, 31, Bayern München, Eintracht Frankfurt, Schalke, Sunderland, Uerdingen, 2x német bajnok, klubvilágbajnok, 18x U21-es válogatott
Mohamadou Idrissou, kameruni (39/6), 41, Caen, E. Frankfurt, Mönchengladbach, Griesheim, Konföd. Kupa-ezüstérmes (2003), vb-résztvevő (2010), ANK-ezüstérmes (2008)
Jack Barmby, angol, 27, Manchester United, Leicester City, Phoenix Rising, U20-as vál., Nick Barmby fia
Michael Dawson, angol (4/0), 38, Tottenham, Nottingham, vb-résztvevő (2010)
Dimitar Videv, bolgár, 24, CSZKA Szófia, doppingolás miatt eltiltották 2023-ig, visszavonult
Fabio Rummenigge, német, 25, Bövinghausen, Michael Rummenigge fia, Karl-Heinz Rummenigge unokaöccse

A papának azért jobban ment...

KORÁBBI CIKKEINK A VISSZAVONULT JÁTÉKOSOKRÓL ITT!