„A szövetség költségvetési célt tűzött ki maga elé, s a negyeddöntős szerepléssel teljesítettünk, tehát az első célunk megvalósult – mondta az RMC Sportnak Philippe Diallo, a Francia Labdarúgó-szövetség elnöke, akit 2023 elején választottak meg átmenetileg a posztra, majd tavaly nyáron véglegesítették státuszát 2024 végéig. – Viszont most, hogy elértünk ide, nem akarunk itt megállni, sokkal tovább akarunk menni a tornán.” A válogatott teljesítményéről azt mondta, a szurkolók egy része „talán most még csalódott néhány részlet miatt, és valóban akadtak kimaradt lehetőségeink, ám a tornának koránt sincs vége… Az Eb emberpróbáló torna, egyetlen csapat sem uralja a mezőnyt, egyiknek sincs könnyű útja, és már csak nyolcan maradtak állva, köztük mi. És ne feledjük: Franciaország továbbra is az egyik fő esélyes!”
Ha a klubok képviselete alapján nézzük meg a magyar válogatott eddigi öt Európa-bajnoki szereplését (1964, 1972, 2016, 2021, 2024), a képzeletbeli nyertes a játszott perceket és a mérkőzések számát tekintve is egyértelműen a Ferencváros: a statisztika szerint összesen 41-szer léptek pályára és 3409 percet játszottak a zöld-fehér egyesület futballistái a magyar csapat Eb-találkozóin. A labdarúgás átalakulását, a nemzetközi nyitást pontosan jelzi, hogy míg 1964-ben és 1972-ben – a korabeli politikai rendszer jellegéből fakadóan is – csak magyarországi egyesületek, sőt kizárólag budapesti csapatok (Bp. Honvéd, Ferencváros, MTK, Vasas, Újpest) szolgáltatták a válogatott aktív játékosait, 2016 óta megerősödött, majd fölénybe került a külföldi részleg.
Tavaly tavasszal még a Puskás Akadémia NB III-as csapatában védett, az ősszel már meghatározó játékosa volt az NB II-es Csákvárnak – 18 esztendősen. Pécsi Ármin a téli felkészülést aztán a felcsútiak első csapatával végezte, és mivel a bajnoki rajt előtt Markek Tamás megbetegedett, február 4-én, a Paks elleni mérkőzésen bemutatkozhatott az élvonalban. Élt a lehetőséggel: Hornyák Zsolt vezetőedzőnél valamennyi találkozón vele kezdődött az összeállítás, ráadásul egyetlen percet sem hagyott ki, azaz vastagon benne van abban, hogy a Puskás Akadémia bronzérmesként fejezte be a 2023–2024-es idényt. Pécsi Árminról kevesen tudják, hogy Ausztriában született, s egy ideig nem tudta eldönteni, a mezőnyben futballozzon-e vagy inkább a kapuban álljon.
A NEMZETI SPORT NAPILAPOT DIGITÁLIS FORMÁBAN ITT OLVASHATJA EL!