Hátrányból nyert a Bayern Hajnal csapata ellen

Azért nem véletlen ez a felhajtás Franck Ribéry körül...

Amit a francia középpályás tud, arra kevesen képesek a Föld kerekén. A mindig mértékadó Kicker sportmagazin internetes kiadásában például fél órával a minden szempontból rangadónak minősített Bayern München–Borussia Dortmund találkozó előtt Ribéry még nem szerepelt a bajor sztáralakulat kezdő tizenegyében, csupán a cserék között. Aztán mégis úgy alakult, hogy a címek után áhítozó irányító bekerült Louis van Gaal „start-elfjébe”. Azt már megszokhattuk Ribérytől, hogy tökéletesen átlátja a pályát, ha kell cselez, ha arra van szüksége a csapatának, akkor indít, ha ritmust kell váltani, akkor ritmust vált.

Ezúttal arra volt leginkább szüksége a piros mezeseknek, hogy kihagyhatatlan átadásokkal hozza helyzetbe a társakat. Ő megtette.

Pedig a Dortmund – amelyben Hajnal Tamás a kispadon kezdte a meccset, a magyar középpályás posztján az egyiptomi Afrikai Nemzetek Kupája-győztes Mohamed Zidan kapott lehetőséget – alaposan meglepte a bajnokságban kilences, a Bajnokok Ligáját és a Német Kupát is figyelembe véve tizenkettes (!) nyerősorozatot produkáló vendéglátóját. A sárga mezesek fergeteges rohamokkal nyitottak – s előbb Martín Demichelis mentette a gólvonalról a nem teljesen egészségesen a játékot vállaló Sven Bender lövését, majd Mark van Bommel ugyanonnan a fejesét. Aztán Zidan már nem hibázott, amikor kihasználta az ügyetlenkedő Daniel Van Buyten kapitális hibáját.

Az első tíz perc után a Bayern komolyan belátta, ha így folytatja, a Dortmund 1991. október 12-e (!) után először valamennyi pontot elviheti Münchenből. Előbb a nem is olyan régen még hátul kisegítő Van Bommel rúgott egy olyan gólt, ami Marc Zieglernél jobb képességű kapusoknál – mondjuk a sérült csapattárs Roman Weidenfellernél – annak ellenére sem lett volna gól, hogy beleért egy védő, aztán a hazaiak átvették az irányítást is.

Majd következett a második félidő, és Franck Ribéry.

A Bayern vezető találatánál előbb Thomas Müller húzott meg egy pazar cselt, a fiatal némettől kapott labdával a francia elment a tizenhatosig, majd addig várt, amíg Mats Hummels annyira szétteszi a lábait, hogy a labda éppen átférjen köztük. Átfért. Arjen Robbennek már nem volt nehéz dolga a passzal a kapu közvetlen közelében. Hogy a müncheniek meg is nyugodjanak, arról megint Ribéry gondoskodott: Mario Gomeznek is adott egy gólpasszt. Aztán leballagott a pályáról az – ismét zsúfolásig megtelt (69 ezer nézőt jelent ez) – Allianz Arena lelátóin helyet foglaló szurkolók hatalmas ovációjától kísérve. Arról már igazán nem ő tehetett, hogy a második gól előtt Demichelis Zidannal szembeni labdaszerzését Knut Kirchernek le kellett volna fújnia, vagy a harmadik találat előtt nem zárható ki, hogy Gomez lesről indult.

Ribéry a 72. percben távozott, Hajnal Tamás egy perccel később érkezett.

Ám a lényeges események addigra már lezajlottak. A Bayern – annak tudatában, hogy a listavezető Leverkusen 2–1-re megverte a bajnoki címvédő Wolfsburgot – azért hajtott, hogy megszerezze azt a még hiányzó egyetlen gólt, amely a tabella élére röpítette volna a szárnyaló „FC Hollywoodot”. Ám a bajorok e törekvése nem járt sikerrel, mert Gomez ziccerben önzetlen akart lenni, Bastian Schweinsteiger pedig kapufát fejelt. Az üldözőverseny folytatódik, de már csupán egyetlen gól a Leverkusen előnye.