Leipzig: Csalódott lennék, ha nem végeznénk legalább… – Gulácsi

– Három rangadóval kezdték az évet, a Frankfurtot és a Hoffenheimet legyőzték, Dortmundban kikaptak. Előzetesen aláírta volna a hatpontos rajtot?
– Ha megengedi, kibővíteném a kérdést, mert a téli szünet előtt a Herthával és a Bayernnel is megmérkőztünk, így sorozatban öt rangadó van a hátunk mögött, és ha azt veszem, hogy a megszerezhető tizenöt pontból kilenc a miénk lett, nincs okunk keseregni – válaszolta a Nemzeti Sportnak Gulácsi Péter, a Bundesliga második helyén álló RB Leipzig kapusa. – Csak a két idegenbeli meccsünket veszítettük el, Németország alighanem két legerősebb csapatának otthonában, Münchenben és Dortmundban kaptunk ki, ahol azért mások is megszenvednek. Sikeresnek mondható szereplésünk ellenére továbbra is a földön járunk, nem vártuk el magunktól, hogy legyőzzük a Bayernt és a Borussiát, jóllehet bíztunk abban, hogy egyik mérkőzésen sem maradunk pont nélkül.

– Ha Timo Werner, Emil Forsberg, Marcel Sabitzer és Diego Demme személyében nem hiányzik négy kulcsember a Dortmund ellen, mennyiben alakult volna másképp a meccs?
– Edzőnk, Ralph Hasenhüttl fogalmazott úgy, hogy góljaink kilencven százaléka hiányzott – való igaz, a négy legveszélyesebb támadónk közül három nem léphetett pályára, ami nyilvánvalóan nagy érvágás. Egyiküket sem könnyű pótolni, és most nem a helyettük lehetőséget kapó futballisták képességeire gondolok, hanem arra, hogy velük más a játékunk, mint nélkülük. Az igazsághoz tartozik, hogy a Borussia több helyzetet dolgozott ki, megérdemelten nyert, bár némi szerencsével az utolsó percben döntetlenre menthettük volna a mérkőzést. A visszajátszás sajnos arról árulkodott, hogy lesről találtunk kapuba, más kérdés, hogy centiken múlott. Két-három másodpercbe telt, amíg tudatosult bennem, hogy nem adták meg a gólunkat, ám a játékvezető helyesen döntött, habár láttam már olyat, hogy hasonló szituációban az asszisztens nem jelzett lest... Ezen már felesleges rágódni, korábban megesett, hogy szerencsénk volt, máskor meg pechünk – úgy vagyok vele, hogy egy teljes idény alatt ezek kiegyenlítik egymást. A végén úgyis mindenki ott végez, ahol megérdemli.

– Túl a bajnokság felén már reális képet mutat a tabella?
– A mi esetünkben szerintem igen. Az említett rangadókra visszatérve, mielőtt nekivágtunk volna az öt meccsből álló szériának, hat pont előnyünk volt a harmadik helyezettel szemben – pillanatnyilag hét. Kíváncsian várom, mit tartogat számunkra a folytatás, remélem, a lehető legtovább tisztes távolságban tartjuk üldözőinket. Most következnek azok a találkozók, amelyeken mi számítunk esélyesebbnek, ezeken kell minél több pontot összekaparnunk. Stabilak és kiegyensúlyozottak voltunk eddig, ezt a formát kell hoznunk az előttünk álló hetekben, hónapokban. A potenciál megvan bennünk.

– Ralf Rangnick a múlt héten kijelentette: már csalódást jelentene, ha a csapat lemaradna a nemzetközi kupaszereplésről. Egyetért a sportigazgatóval?
– Igen – és nem azért, mert ő a sportigazgató. Németországban úgy tartják, ha egy klub negyven pontot szerez, azzal biztosan kiharcolja a bennmaradást, ha ötvenet, odaérhet az Európa-liga-indulást ígérő ötödik-hatodik helyre, hatvannal megcsíphető a Bajnokok Ligája-selejtező, a hatvanöttel pedig fel lehet kapaszkodni a dobogóra. Mi negyvenkettőnél járunk, a kiesés miatt már nem kell aggódnunk. A lécet eggyel feljebb tehetjük – akkor ugorjuk át, ha eljutunk ötven pontig.

– Arra azért látok esélyt, hogy a hátralevő tizenöt mérkőzésükből megnyernek hármat...
– Reményeim szerint még többet is. Mindazonáltal felesleges számolgatni. Nem ábrándozni kell, hanem futballozni – ugyanolyan hozzáállással és odaadással, mint eddig.

– Ha a hétköznapokon vetnek egy-két pillantást a táblázatra, nem éreznek nyomást?
– Ellenkezőleg, felszabadultság lesz úrrá rajtunk. Miért is lenne rajtunk teher, amikor feljutóként senki sem várta tőlünk, hogy így szerepeljünk. A csapatunkat csupa fiatal játékos alkotja, a lendület és a sikeréhség visz minket előre. A rutintalanság ugyan nem mellettünk szól, de ez idáig nem éreztem hátrányát annak, hogy zöldfülűként beleavatkoztunk a nagyok játékába. Amit elértünk, már nem szeretnénk elveszíteni, ugyanakkor maximálisan a helyén kezeljük a velünk történteket. A szakmai stáb tagjai és a vezetők is ügyelnek erre, ezért sem hangoztatja senki, hogy ezt vagy azt az együttest meg akarjuk előzni. Ragaszkodunk a bevált recepthez, nem azt nézzük, ki van előttünk és ki mögöttünk, kizárólag önmagunkkal törődünk. Apránként lépegetünk előre, abban a hitben, hogy úgy is messzire lehet jutni.

– Nézzünk egy másik, a kicker. de oldalán vezetett rangsort! Hat meccset zárt kapott gól nélkül, ezzel holtversenyben az ötödik helyen áll. Fontos önnek, hányadik a kapusok külön vetélkedésében?
– Minden kapus lelkének jót tesz, ha érintetlen marad a hálója. Azt ellenben ne feledjük, hogy egy kapus képtelen egyedül lehozni nullára a meccset, a hátvédek, sőt a védekezésbe besegítő középpályások és támadók nélkül semmire se mennék. Büszke vagyok arra, hogy újoncként mi kaptuk a negyedik legkevesebb gólt, tizenkilenc mérkőzésen mindössze tizenhetet. A jó védekezés a játékunk alapja, ha továbbra is tartjuk ezt a szintet, joggal bízhatunk a sikeres folytatásban, mert elöl bármikor képesek vagyunk legalább egy gólt szerezni.

ÉREZNEK-E A LEIPZIG JÁTÉKOSAI NYOMÁST A TABELLÁRA PILLANTVA? A CSAPAT MENNYIRE FOGLALKOZIK A LISTAVEZETŐ BAYERN MÜNCHENNEL? A TELJES INTERJÚT A NEMZETI SPORT SZERDAI SZÁMÁBAN OLVASHATJA EL!